Nőttek a kormányzati erőfeszítések a visszaszorítására, de az állami korrupció még mindig megmérgezi az ukrán viszonyokat az amerikai kormány fejlesztési hivatala, az USAID felmérése szerint.
„Háború a korrupció ellen” címmel jelentette meg július végén összefoglalóját az év elején készített ukrajnai közvélemény-kutatásról az amerikai kormány nemzetközi segélyezési és fejlesztési hivatala, az USAID. A jelentés szerint 2007 óta először az ukrán társadalom szinte teljes szegmensét át tudták pásztázni, a megkérdezettek között a hagyományos lakosság mellett ott voltak a háború miatt lakhelyüket ideiglenesen megváltoztatni kényszerült állampolgárok, illetve az ideiglenesen vagy véglegesen külföldre költözött ukránok is.
Tízezer belföldi és kétezer külföldön (42 országban) élő ukránt kérdeztek meg a vizsgálatban 2022 decembere és 2023 februárja között.
A felmérésből kitűnik: a háború valósága mellett
a korrupció jelenti a legnagyobb problémát Ukrajnában a válaszadók szerint, 89 százalékuk jelölte meg ezt
(81 százalék pedig e kategóriában is az állami korrupciót nevezte meg a fő társadalmi rákfenének). Annak ellenére, hogy a Zelenszkij-kormányzat lépéseit az állami élet tisztulása felé vezető pozitív folyamatnak látják, 94 százalék úgy érzékeli, hogy a korrupció még mindig erősen jelen van az államigazgatásban.
Az ukrán válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy a korrupciót (kenőpénzek, ajándékok adását) semmilyen körülmény sem igazolhatja – ez jelentős növekedés a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest. Azon polgárok száma, akik szerint a vesztegetések elleni küzdelem az állampolgárok dolga, 13 százalékkal nőtt, de a többség továbbra is úgy gondolja, hogy a fő felelős a mindenkori elnök és a kormány.
A korrupcióellenes küzdelemtől a háború által otthonaikból elűzött ukrán rétegek várnak a legtöbbet, míg az ezzel szemben legszkeptikusabbak a külföldre távozott ukránok – nem véletlen, hogy a külföldre költözés mellett döntöttek.
A háború és a korrupció mellett sok ukrán
a dráguló életfeltételeket, az alacsony fizetéseket, a munkanélküliséget és az állami szolgáltatások alacsony színvonalát tartja alapvető problémának.
Az ukrán társadalom mélyen megosztott annak megítélésében, hogy a háború kirobbanása óta a korrupció milyen mértékben változott: a megkérdezettek egyötöde szerint nőtt, egyötöde szerint csökkent, míg az egyharmad szerint stagnált.
A felmérésben megkérdezettek
14 százaléka ismerte el, hogy ő vagy bármely családtagja az elmúlt egy évben valamilyen korrupciós eszközzel élt, hogy ügyeit el tudja intézni.
Az is kiderül a kutatásból, hogy az ukránok túlnyomó része nem szereti jelenteni, ha korrupciós eseményről szerez tudomást: a lakosság mindössze 10 százaléka tett bejelentést a korrupcióellenes szerveknél, 57 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy azért nem tette, mert úgysem lesz belőle alapos kivizsgálás.
A korrupcióellenes intézményekben való bizalom ennek ellenére a háború kezdete óta megnőtt, bár az a tendencia megmaradt, hogy az ukránok az állampolgári kezdeményezésekben, a médianyilvánosságban jobban hisznek, mint az állami intézmények hatékonyságában.
2023-ban a legnagyobb társadalmi bizalom a korrupcióellenes ügynökségek, a titkosszolgálatok és a rendőrség iránt növekedett meg.
A legkorruptabbnak érzett állami szektorok pedig a válaszadók szerint a vámügyi hivatalok (40 százalék), a bíróságok (39 százalék), az ügyészség (32 százalék), az egészségügy (31 százalék) és a földhivatalok (29 százalék).
--
Nyitókép: Az odesszai szociális segélyezési központ volt vezetője keze mögé temetkezik a vagyonosodási perében 2023. július 25-én (forrás: Kaniuka Ruslan / NurPhoto via AFP)
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
„Messze még a vége.”
Mérlegen a főváros egyéves működése.
