USAID: a korrupció az ukrán állam legnagyobb baja

„Háború a korrupció ellen” címmel jelentette meg július végén összefoglalóját az év elején készített ukrajnai közvélemény-kutatásról az amerikai kormány nemzetközi segélyezési és fejlesztési hivatala, az USAID. A jelentés szerint 2007 óta először az ukrán társadalom szinte teljes szegmensét át tudták pásztázni, a megkérdezettek között a hagyományos lakosság mellett ott voltak a háború miatt lakhelyüket ideiglenesen megváltoztatni kényszerült állampolgárok, illetve az ideiglenesen vagy véglegesen külföldre költözött ukránok is.

Tízezer belföldi és kétezer külföldön (42 országban) élő ukránt kérdeztek meg a vizsgálatban 2022 decembere és 2023 februárja között.

A felmérésből kitűnik: a háború valósága mellett 

(81 százalék pedig e kategóriában is az állami korrupciót nevezte meg a fő társadalmi rákfenének). Annak ellenére, hogy a Zelenszkij-kormányzat lépéseit az állami élet tisztulása felé vezető pozitív folyamatnak látják, 94 százalék úgy érzékeli, hogy a korrupció még mindig erősen jelen van az államigazgatásban.

Az ukrán válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy a korrupciót (kenőpénzek, ajándékok adását) semmilyen körülmény sem igazolhatja – ez jelentős növekedés a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest. Azon polgárok száma, akik szerint a vesztegetések elleni küzdelem az állampolgárok dolga, 13 százalékkal nőtt, de a többség továbbra is úgy gondolja, hogy a fő felelős a mindenkori elnök és a kormány.

A korrupcióellenes küzdelemtől a háború által otthonaikból elűzött ukrán rétegek várnak a legtöbbet, míg az ezzel szemben legszkeptikusabbak a külföldre távozott ukránok – nem véletlen, hogy a külföldre költözés mellett döntöttek.

A háború és a korrupció mellett sok ukrán 

Az ukrán társadalom mélyen megosztott annak megítélésében, hogy a háború kirobbanása óta a korrupció milyen mértékben változott: a megkérdezettek egyötöde szerint nőtt, egyötöde szerint csökkent, míg az egyharmad szerint stagnált.

A felmérésben megkérdezettek 

Az is kiderül a kutatásból, hogy az ukránok túlnyomó része nem szereti jelenteni, ha korrupciós eseményről szerez tudomást: a lakosság mindössze 10 százaléka tett bejelentést a korrupcióellenes szerveknél, 57 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy azért nem tette, mert úgysem lesz belőle alapos kivizsgálás.

A korrupcióellenes intézményekben való bizalom ennek ellenére a háború kezdete óta megnőtt, bár az a tendencia megmaradt, hogy az ukránok az állampolgári kezdeményezésekben, a médianyilvánosságban jobban hisznek, mint az állami intézmények hatékonyságában.

A legkorruptabbnak érzett állami szektorok pedig a válaszadók szerint a vámügyi hivatalok (40 százalék), a bíróságok (39 százalék), az ügyészség (32 százalék), az egészségügy (31 százalék) és a földhivatalok (29 százalék).

--

Nyitókép: Az odesszai szociális segélyezési központ volt vezetője keze mögé temetkezik a vagyonosodási perében 2023. július 25-én   (forrás: Kaniuka Ruslan / NurPhoto via AFP)