Szakértőt kérdeztünk a közel-keleti helyzetről: „Beláthatatlan következményei lennének az egyensúly felborításának”

Az elmúlt hetekben évtizedek óta nem látott feszültség alakult a Közel-Keleten a Hamász október eleji Izrael elleni terrortámadását követően. A világpolitikában

A helyzet jobb megértésében Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakértője volt a segítségünkre.

Kína igyekszik kibékíteni a feleket

Kína diplomáciai befolyása folyamatosan növekszik a térségben – Zhai Jun, Kína közel-keleti ügyekért felelős különmegbízottja nemrég Iránban járt, valamint több másik országot is felkeresett a térségben, ezzel kapcsolatban a szakértő azt emelte ki, hogy Peking békéltető szerepet kíván betölteni a konfliktusban.

Hozzátette, erről beszélt a kínai külügyminiszter is, miután telefonon tárgyalt izraeli kollégájával. Ennek fő oka Tárik Meszár szerint azt, hogy Pekingnek számos érdeke van a Közel-Keleten, amelyet sért a konfliktus eszkalálódása. Példaként említette, hogy Kína számos nyersanyagot a térségből szerez be, például olajimportjának mintegy 40 százaléka innen érkezik.

– fogalmazott. A helyzet eszkalálódása súlyos következményekkel járna a kínai gazdaságra. A szakértő azzal is egyetértett, hogy a nyugati gazdaság szintén beláthatatlan következményekkel szembesülne ebben az esetben.  

Éppen ezért tárgyalnak folyamatosan Iránnal, valamint a térség többi államával.

Oroszország is hasonló álláspontot foglalt el, és az sem véletlen, hogy éppen a héten tett látogatást Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter is Teheránban. Zhai katari látogatása során is arról beszélt, hogy Kína Oroszországgal együtt kész a helyzet békés rendezését elősegíteni.

A közvetlen háború Iránnak sem lenne jó  

Irán viszont ezzel szöges ellentétet képvisel. 

a helyzet eszkalálásával, annak ellenére, hogy a Hamász támadását követően azt állította Irán, hogy nincs semmi köze a támadáshoz. Az ugyanakkor ismert, hogy Teherán támogatja a Hamászt, főként fegyverrel, Szírián keresztül. A határozott kijelentések ellenére viszont Iránnak sem áll érdekében Izraellel egy közvetlen konfrontáció, hiszen egy ilyen háború túlmutatna a regionális kereteken és világméretűvé szélesedne a szakértő a szerint. Egy nagyobb háborúba való belesodródást pedig mindenképpen elkerülne Irán is, amellett, hogy

és „mutogatják a karmaikat”.

Az Egyesült Államok megígérte, hogy belép a konfliktusba Izrael oldalán, ha Irán is közvetlenül belép – de Washington szintén nem érdekelt a jelen helyzetében egy közvetlen nyílt konfliktusban szembeszállni Iránnal – mondja a szakértő.  

Az utóbbi napok hírei, miszerint az Egyesült Államok késlelteti az izraeli szárazföldi offenzívát, szintén ezt mutatják. 

A regionális hatalmak is megőriznék az egyensúlyt

A térség többi országa szintén nehéz helyzetben van. Nyílt konfliktust és háborút valójában egyik országnak sincs szándékában folytatni, ugyanakkor

Ez megmutatkozik abban is, hogy korábban nem látott nagyságú palesztinpárti tüntetéseket tartottak Nyugat-Európában, valamint az iszlám világban is – mondja a szakértő.

Törökország ugyanezzel a dilemmával néz szembe. Főleg, hogy az elmúlt években nyitott Izrael felé, és ezeket a kapcsolatokat most sem adná fel szívesen; viszont a török ellenzék eközben igyekszik kihasználni a tüntetéseket, hogy Erdogan elnököt támadja. Ezért Ankara is leginkább a feszültségek csökkentését hangsúlyozza, valamint részt vesz a Hamász által túszul ejtett izraeliekről szóló tárgyalásokban is.

A helyzet kettőssége megmutatkozik Egyiptomban is, amely 1979-ben rendezte viszonyát Izraellel, jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal és a Nyugattal is.

Másik szempontból viszont Egyiptom szintén regionális hatalom szeretne lenni, valamint a palesztin ügyet sem engedheti el. Ez legjobban a palesztin menekültekkel való bánásmódban jelentkezik – Egyiptomnak van közös határa a Gázai övezettel. 

Egyrészt arra hivatkoznak, hogy nem tudják őket ellátni, az egyiptomi elnök pedig azt is hangoztatja: amennyiben a palesztinok elhagyják azt a területet, akkor azt el is fogják veszíteni, Izrael bevonul, és a palesztin ügy végérvényesen elveszik.

Látható tehát, hogy mind Kairó, mind Ankara igyekeznek a kommunikációjukban kiállni a palesztinok mellett, ezzel párhuzamosan viszont igyekeznek megtartani a térség kényes egyensúlyát.

Netanjahunak nagyon nem jött jól a konfliktus 

Azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi válságnak milyen belpolitikai következménye lehet Izraelben, a szakértő elmondja, hogy

Egyrészt amennyiben a konfliktus elhúzódik, akkor az jelentős erőforrásokba fog kerülni és még több halálos áldozat lesz. Másrészt pedig a bűnbakok keresése is el fog kezdődni – annak kiderítése, hogyan történhetett meg egyáltalán a Hamász támadása.

Izraelben már megjelentek olyan hangok, amelyek szerint a Netanjahu-kormány túlságosan a hatalma megszilárdítását helyezte előtérbe, és eközben elhanyagolta az ország biztonságának a fenntartását. A szakértő szerinte ha meg is oldódik a konfliktus, kérdés, hogy mennyi jövője lesz még Netanjahunak az izraeli politikában ezek után.

***

Nyitókép: Getty Images / abzee