Nagyon nem szeretné a Biden-kormányzat, ha Izrael letámadná Gázát, közvetetten már a Hamásszal is tárgyalnak

Nem véletlenül nem került még sor a Gáza elleni izraeli szárazföldi támadásra – mint azt a POLITICO friss véleménycikkében is olvashattuk, a zsidó államot minden bizonnyal az Egyesült Államok fogja vissza.

Ezt akarja az USA

Az Egyesült Államok szándékairól a New York Times hasábjain veterán fehér házi és izraeli tudósítók terjedelmes elemzést jelentettek meg, melyből világosan kirajzolódnak az USA térségbeli szándékai. A lap kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja:

Emellett azért is igyekeznek húzni az időt, hogy megerősíthessék az Egyesült Államok térségben állomásozó egységeinek védelmét, készülve az Irán által támogatott térségbeli terrorcsoportok támadásaira.

Ezért is volt az USA számára különösen fontos, hogy Joe Biden elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök találkozóján Netanjahu beleegyezett abba, hogy Egyiptom felől humanitárius segélyszállítmányok juthassanak be Gázába – azzal a nehezen betartható feltétellel, hogy a segélyhez ne férjen hozzá a Hamász.

Mindeközben az USA az izraeli túsztárgyalásokon túlmenően külön is folytat tárgyalásokat a Hamász számos vezetőjének otthont adó Katarral arról, hogy az izraeli túszok felszabadításától teljesen külön 50 amerikai-izraeli kettős állampolgárt kiadjon a Hamász Amerikának.

A CNN kormányzati forrásokra hivatkozva egyenesen azt írja: „A Biden-adminisztráció nyomást gyakorol Izraelre annak érdekében, hogy az halassza el Gáza elleni közelgő támadását, hogy lehetőség nyíljon a Hamász több túszának kiszabadítására és arra, hogy Gázába elérjen a segély”.

Izrael szerint nincs amerikai nyomás

Az Egyesült Államok részéről a NYT információi szerint Lloyd Austin védelmi miniszter tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, és „szinte naponta folytat hívásokat izraeli partnerével, Yoav Gallanttal operatív ügyekről tárgyalva”.

A Biden-Netanjahu találkozóról is azt kommunikálják: az elnök „kerülte, hogy kéréseket fogalmazzon meg Netanjahu úr felé”, ehelyett „felkínált egy sor kérdést, melyeket érdemes lenne megválaszolni egy szárazföldi invázió megkezdése előtt”, okulva az Egyesült Államok iráni és afganisztáni tapasztalatából.

„Nincs nyomás” – nyilatkozta a CNN-nek a nagykövet, hozzátéve, hogy „ugyan adnak nekünk tanácsokat, de nem mondják meg, mit tegyünk vagy mit ne tegyünk”.

Forró a talaj Amerika talpa alatt

Az USA eközben igyekszik elrettenteni térségbeli ellenlábasait attól, hogy az izraeli helyzetet kihasználva támadásokat intézzenek a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonai egységek ellen. Ezért többek között egy ballisztikus rakéták levadászására is alkalmas THAAD rakétavédelmi rendszert is áthelyeztek a térségbe.

Izrael is igyekszik visszatartani ellenségeit – kiváltképp a Hezbollahot – attól, hogy belépjenek a konfliktusba, döntően megváltoztatva az erőegyensúlyt. Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta: ha belépne a háborúba, a Hezbollah „élete hibáját” követné el, mert „olyan erővel mérnénk rá csapást, amit el sem tud képzelni, s ennek következménye a számára és a libanoni állam számára pusztító lesz”.

Hűtik az izraeli kedélyeket

A New York Times ugyanakkor arról is ír, hogy az USA kihasználhat egy törésvonalat az izraeli kormányon belül: míg Yoav Gallant védelmi miniszter nemcsak Gáza lerohanását, de az iráni támogatású libanoni milícia, a Hezbollah megtámadását is pártolná, Netanjahu miniszterelnök inkább lenne óvatos.

Biden már Tel Aviv-i látogatásán is Izrael értésére adta, hogy nem szeretné, ha dühből reagálnának az eseményekre. „Ez a figyelmeztetésem: Miközben dühöt éreztek, ne hagyjátok, hogy elöntsön benneteket. 9/11 után mi az Egyesült Államokban dühödtek voltunk. És bár igazságot követeltünk és meg is kaptuk, hibákat is elkövettünk” – mondta az amerikai elnök, a végtelen afganisztáni háborúra utalva.

A Guardian információi szerint az Egyesült Államok „arról próbálta meggyőzni izraeli partnereit az elnöki látogatás alatti találkozókon, hogy ha Gázában a felperzselt föld taktikájával reagálnának, az humanitárius katasztrófához, Izrael globális támogatottságának elveszítéséhez és akár a háború kiszélesedéséhez is vezethet anélkül, hogy a Hamászt sikerülne gyökerestül kiirtani”. A New York Times pedig úgy tudja, hogy ugyanígy azt sem szeretné az USA, ha Izrael érdemben megtámadná a Hezbollahot.

Minél tovább sikerül elhúzni az izraeli offenzívát, annál valószínűbb, hogy az amerikaiak e céljaikban végül sikerrel járnak.

Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci