Az izraeli miniszterelnök láthatóan sokat nyert a kormány kibővítésével, noha kérdéses, hogy bármit meg tud-e még menteni politikai karrierjéből Izrael történetének legsúlyosabb terrortámadását követően.
Mint emlékezetes, a 2022 novemberében a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali tömb a 120 képviselői helyből 64-et szerzett meg a Kneszet-választásokon, míg Jair Lapid korábbi miniszterelnök koalíciója 51 helyet szerzett.
A nyertes tömböt Izrael történetének legjobboldalibb kormányaként, valamint Izrael legvallásosabb kormányaként jellemezték a sajtóban, hiszen a nemzeti-vallásos – egyesek szerint szélsőjobboldali – pártok is a kormánykoalíció részét képezik, a nemzetbiztonsági miniszter például Itamar Ben-Gvir, az Ocma Jehudit párt elnöke, a pénzügyminiszter pedig Becalel Szmotrics, a Vallásos Cionista párt elnöke.
Ehhez képest Izrael eddigi legnagyobb hírszerzési és biztonsági fiaskója, a 2023. október 7-i, Szimchát Tóra-i mészárlás, mely során 1300 izraelit ölt meg a Hamász (többségében civileket), éppen ezen kormány regnálásának idejére esett. A felmérések szerint az izraeli társadalom jelentős része Netanjahut és kormányát tartja felelősnek, és nem csak a baloldalon.
Egy felmérés szerint a lakosság 86%-a, és a kormánykoalíció támogatóinak 79%-a a kormányt tartja felelősnek a történtekért.
A történetben tehát nem csak Izrael biztonsága (és biztonságérzete) forog kockán, de Netanjahu politikai jövője is.
Ezt is ajánljuk a témában
Izraelnek lépnie kell, a békítések itt már értelmüket vesztették. Tökéletesen érdektelen, hogy mit tweetel a „nemzetközi közösség” meg az EU-s nullák. Veszprémy László Bernát írása.
A válsághelyzetben létrejött egységkormány nem ismeretlen Izraelben, például 1967. június 5-én, a hatnapos háború első napján a jobboldali Gahal (lényegében a Likud elődje) és a baloldali Rafi csatlakozott a kormányhoz. Ez volt az első alkalom, hogy Menachem Begin (ekkor még tárca nélküli miniszterként) kormánypozícióba került, és életrajzírói szerint ekkor bizonyította az izraeli közvélemény előtt, hogy kormányképes, komolyan vehető figura – nyilván ennek is szerepe volt abban, hogy 1977-ben miniszterelnökké választották.
Ezt is ajánljuk a témában
A Hamász támadása után a lázító hangok elhalkultak. De mekkora rombolást vittek végbe addig? Hogyan fordulhatott szembe a baloldal Izrael biztonsági létérdekeivel? Sebes Gábor írása.
Először a Nemzeti Egység nevű tömb politikusai csaltakoztak, mely tömb Beni Ganc volt vezérkari főnök és védelmi miniszter Kék-Fehér Pártjából, illetve Gideon Szá'ár volt likudos belügyminiszter Új Remény pártjából, s végül Gadi Eizenkot volt vezérkari főnökből áll.
Ezt is ajánljuk a témában
Megállapodásuk szerint „háborús kabinet” alakul három taggal: a kormányfő, a védelmi miniszter és a Nemzeti Tábor elnöke (Ganz) részvételével.
Ganc alapvetően centrista politikus, de kemény kezű is, korábbi kampányvideójában azzal reklámozta magát, hogy 2014-ben a bombázásokkal „visszaküldte Gázát a kőkorba”. Ganc egyébként magyar-zsidó felmenők sarja, apja szovátai, anyja mezőkovácsházi származású.
Nyilván a két volt vezérkari főnök csatlakozása adhat komoly tapasztalatot Netanjahu háborús kabinetjének, ráadásul a miniszterelnök így kritikusainak egy részét is „közel tartja”, a felelősségben osztoznak. Tegnap (október 14-én) viszont Avigdor Liberman és pártja, a Jiszrael Bejtenu is csatlakozott a kormánykoalícióhoz sajtóhírek szerint (de nem csatlakozott Netanjahu szűkebb háborús kabinetjéhez). Liberman szintúgy keményvonalas álláspontot képvisel palesztin-kérdésben, ráadásul kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik, ami talán nem érdektelen, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök lényegében a nácikhoz hasonlította az izraeli hadsereget.
Liberman továbbá korábban védelmi miniszter is volt, tehát még több szakértelmet hozhat a kormányba.
Liberman és a fentiek képviselőivel együtt a kormánykoalíciónak már 82 képviselője lehetnea 120 fős Kneszetben, ami nem csak komoly felhatalmazás jelent, de azt is mutatja, hogy Netanjahu nemzeti-vallásos szövetségesei – akik eddig zsarolhatták az ingatag többséggel rendelkező miniszterelnököt – vesztettek befolyásukból. Eközben sajtóhírek szerint Liberman csatlakozása még nem megerősített, Liberman visszeső lemondóként ismert, könnyen lehet, hogy mégsem lép be.
Izrael végre valahára nemzeti egységet kommunikálhat kifelé, és az ellenzék soraiban is megosztottság született, hiszen Jair Lapid, az ellenzék – szintúgy magyar származású – centrista vezére, bár jelentkezett, hogy csatlakozna a koalícióhoz, nem került be: igen egyértelmű jelzés volt ez arra, hogy még ilyen válságos időben sincsen szükség a kritikusai által komolytalannak tekintett ex-miniszterelnökre. (Lapid egyébként 181 napig volt miniszterelnök, ami a valaha volt legkevesebb ideig „regnált” izraeli miniszterelnökké teszi őt, ha csak nem számoljuk Jigal Alont, aki 1969-ben 19 napig ügyvezető miniszterelnök volt).
Netanjahu láthatóan sokat nyert a kormány kibővítésével, noha kérdéses, hogy bármit meg tud-e még menteni politikai karrierjéből Izrael történetének legsúlyosabb terrortámadását követően.
Az is lehetséges, hogy mint 1967-ben, voltaképpen utódját neveli most ki – akaratlanul.
Nyitókép: Ohad Zwigenberg / POOL / AFP
***
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Egy csapásra megsemmisült a szíriai haditengerészet maradéka.
Ez történik Szíriában: a megbuktatott rezsim képviselőivel is tárgyalt az átmeneti kormány vezetője, az amerikaiakat viszont ő sem szereti...
Heti háromszor kell a bíróságon megjelennie a háborúban álló Izrael vezetőjének.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Szerinte Izrael ellen koncepciós per folyik.
Egy kérdés marad: hogyan bírja ki a világ Bidenék világháborús terveit, amíg Trump átveszi a Fehér Házat?
