„Mohamed szomszédja is zsidó volt, mégsem ölte meg” – Szaúd-Arábia külügyminisztere a királyság jövőjéről

Szaúd-Arábia az utóbbi időszakban több szerencsétlen esemény és botrányos eset kapcsán sokszor szerepelt a híroldalak főhasábjain. Az arab királyság emberei – bár tagadja a fentről érkező utasítást – Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi újságírót Isztambulban megölették majd feldaraboltatták, nagy nemzetközi felháborodást okozva.

Az Arab-félsziget regionális hatalma a Jemennel vívott háborúból sem jött ki túl jól, a jemeni felkelők ellenállása ugyanis sok gondot okozott a királyi családnak: a szaúdi sikereket beárnyékolják az elszenvedett vereségek, a rijádi rakétatámadások és a háború által okozott humanitárius katasztrófa, amelynek elszenvedője az a több tízezer gyermek, akik az utóbbi két évben haltak éhen.

hiszen az Irán által immáron teliholddá vált síita félhold kialakulása és megerősödése is a vahhábita királyság befolyási övezetét szűkíti – ennek „megkoronázása” volt az Aramco olajfinomító elleni (egyesek szerint jemeni, mások szerint iráni) rakétatámadás, ami a világ kőolajkitermelésének 5%-át lőtte ki egy pillanat alatt. Ebben a konfliktusos időszakban tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen előadást Adel bin Ahmed Al-Jubeir, szaúdi külügyminiszter Szaúdi külpolitika és reformok 2030 víziójában címen. 

Adel bin Ahmed Al-Jubeir Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter meghívására érkezett Budapestre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig megragadva az alkalmat lehetőséget teremtett az előadás létrejöttére. Az esemény elején kiemelték, hogy Szaúd-Arábia közel-keleti regionális nagyhatalomként főszerepet tölt be a térség politikájának, növekedésének és fejlődési irányának meghatározásában. A Vision 2030 a szaúd-arábiai modernizációt célozza meg, gazdasági és társadalmi szempontok alapján egy modern, 21. századi államot létrehozva.

A bevezetésben kiemelték a magyar-szaúdi kapcsolatok fejlődését, említve a terrorizmus és a migrációs válság elleni közös küzdelmet. Szaúd-Arábia nemcsak felsőoktatási és turisztikai kapcsolatban áll hazánkkal, az utóbbi időben többször is egyeztetett a magyar kormány a szaúdi királyi családdal megannyi Közel-Keleti ügyben.

Adel bin Ahmed Al-Jubeir előadását a szaúdi kapcsolatok felvázolásával kezdi, amelyek igencsak viharosak – Rijád megfogalmazásában a terror elleni küzdelem Szomáliától, Szírián át Afganisztánig leköti a királyság erejének egy részét. „Az utóbbi három hónapban azonban a fenntarthatóság jegyében fogantak egyes lépések” – emelte ki a királyság külügyi vezetője, hangsúlyozva, hogy a szaúdi kormány folyamatos egyeztetésben áll a közel-keleti kormányokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal a regionális konfliktusok kezelésében. A szaúdi kormány a regionális válságkezelésének egyik fő eleme a sokat szenvedett államok gazdasági újjáépítése és tudásalapú társadalomra helyezése. 

Az előadás fő témája természetesen hamar Iránra terelődött, az utóbbi hónap történesei nyomán. A külügyminiszer szerint a fő probléma, hogy

„a síita azonban Irán része és oda tartozik”. Megfogalmazódik az a vélemény is, hogy az iráni beavatkozások és a destabilizációs politika semmilyen nemzetközileg elfogadott irányelvet vagy szokást sem tisztelnek, kiemelve a „nagykövetségek megtámadását, a terrorizmus finanszírozását és a terror alkalmazását”. „A nemzetközi közösség felelősségteljes tagjaként, erre nemet kell mondanunk” – fogalmazott Adel bin Ahmed Al-Jubeir, rámutatva, hogy szaúdi szempontból kettő Irán létezik: az egyik a forradalmi Irán, a másik az iráni nemzetállam.

„A forradalmi Irán a terrorizmust finanszírozza, atomfegyvert akar gyártani és drogkartellekkel üzletel, a nemzet Iránja azonban békét, fejlődést és extrémizmus melletti életet szeretne. Mit tudunk csinálni?” – tette fel a kérdést a királyság első számú külpolitikai döntéshozója, amit hamar meg is válaszolt, rámutatva, hogy Iránnak a forradalom exportálása helyett a saját magára kellene fordítania a pénzét, egy prosperáló, modern államot létrehozva. 

Az iráni térség után tekintetünket az Arab-félsziget másik oldalára szegezzük. Adel bin Ahmed Al-Jubeir nagyon fontosnak tartja a térség békéjének stabilizálását, ezért Szudán és Eritrea között szaúdi közvetítéssel megkezdték a békéltető folyamatokat, „azon dolgozunk, hogy Szudánban is Eritreában is gazdasági növekedés és fejlődő társadalom szüntesse meg az évtizedek óta tartó ellenségeskedést”.

„A Vörös-tenger térsége a Közel-Kelet egyik legfontosabb régiója, több országot fog egybe, egyesítve őket. A Vision 2030 programmal célunk, hogy a Vörös-tenger a térség kiemelt gazdasági központja legyen, összekapcsolva az államokat” – emelte ki a külügyminiszter, kiemelve a Szaúd-Arábiában eszközölt belföldi fejlesztéseket is. „A Vision 2030 fő fejlesztési területe turizmus, a technológiai fejlesztés és az innováció. Szaúd-Arábia az első ország a világon, amely állampolgárságot adott egy robotnak – mindenki ismeri őt, a neve Sophia!” – összegezte a fő csapásirányt a szaúdi politikus. Elmondása szerint egy olyan társadalmat akarnak, ami a modern technológia vívmányain és az oktatáson alapszik. A nők helyzetére is kitért a külügyminiszter, aki szerint nagy előre lepéseket tettek az emancipáció területén,

Adel bin Ahmed Al-Jubeir szerint a folyamatos változás elkerülhetetlen, hiszen „minden megváltozott és a változásnak folytatódnia kell”. A külügy első embere szerint kettő vízió előtt a Közel-Kelet, „az egyik a fejlődés és a fény, a másik a sötétség és a halál víziója” – a szaúdi vízió pedig természetesen csakis a fény és a fejlődés útja lehet...

A kérdések körében elsőként az iszlám fundamentalizmust emelték ki, kérdőre vonva a külügyminisztert, hogy mit tesz a kormány az extrém muszlim szólamok ellen. Adel bin Ahmed Al-Jubeir kiemelte, hogy az iskolai tananyagot az utóbbi években átszervezték a szélsőséges nézetek terjedésének megakadályozása érdekében, valamint a médiát és a kevésbé felügyelhető közösségi médiát is folyamatos kontroll alatt tartják.

„hiszen a Korán szerint nekem is és neked is meglehet a saját vallásod, minden vallás a béke, a tolerancia és a szegények megsegítésének jegyében fogant, azokat tűzte ki fő célul”.  

Adel bin Ahmed Al-Jubeir azt az anekdotát hozta fel példának, hogy Mohamed próféta szomszédja is zsidó volt, mégsem ölte meg, szerinte pedig a vallásokat össze kell hozni a közös értékek mentén, és nem kell éket verni közéjük a különbségek hangsúlyozásával. Varga Gergely a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa a közel-keleti orosz befolyás kapcsán kérdezte a királyság álláspontját. A külügyminiszer szerint Oroszország helyzete a régióban „érdekes”, a királyság célja, hogy stabilizáló funkciót töltsön be a közel-keleti konfliktusok rendezésében. A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy Szaúd-Arábia mit tesz Irak stabilizálásának érdekében. Adel bin Ahmed Al-Jubeir elmondta, hogy minden muszlin kapcsolat és közösség fontos számukra, a királyság pedig nagyon sok szálon kötődik Irakhoz. Véleménye szerint a gazdasági támogatás, a kultúra és az ország újjáépítése fontos, megerősítve Irak pozícióját és a biztonságát. „Ők a szomszédjaink, mi pedig nem szeretnénk túlzott nyomás alá helyezni őket, az érdekünk a stabilizálás és a lassú újjáépítés” – zárta mondandóját a külügyminiszter. 

Kétségtelen, hogy Szaúd-Arábia nyit a külvilág és a nemzetközi közösség felé, a változások pedig elkerülhetetlenek a királyságban. A folyamatok jelenleg homályosak, a jövő sok meglepetést tartogathat a Közel-Keleten, a királyság pozícióját pedig mindenképp erősíteni, vezető hatalmat képezve a régióban. A cél a fejlődés – kérdés, hogy ezt a síita „telihold” térségében is betartják a szaúdiak. Az azonban már a jövő zenéje.