Lássuk az elmúlt év, évek Nagy Ügyeit! Annyit elöljáróban elárulnánk, minden jel szerint – a képviselők aránya dacára – ebben bizony a baloldalnak van kétharmada. Sőt.
Nagy Gábor és Veczán Zoltán cikke
Legutóbbi cikkünket ott fejeztük be – jobban mondva, hagytuk abba –, hogy felmértük, a különböző pártok képviselői milyen fokú és típusú végzettséggel ültek be a Parlament padjait koptatni. Pár szóban az eredményekről: arányaiban a legkevesebb diplomát a Mi Hazánk és a Párbeszéd hozta az Országgyűlésbe, a legmagasabb végzettséget a KDNP politikusai produkálták, ahol minden negyedik képviselő az egyetemen túlmutató végzettséget is birtokolt, Ph.D.-t, vagy valamilyen módon nagydoktori fokozatra „átváltott” korábbi végzettséget, kandidátust, miegymást. A kormánypártok képviselőinek pedig 3 százaléka maradt diploma nélkül, szemben a „hatpártoknál”, ahol négyszeres volt az arány: 12 százalék.
Azt is megígértük, elkalauzoljuk Önöket egy izgalmas Parlament-faluba, mert addig rendben, hogy a Fideszben több a jogász, a DK-ban meg a bölcsész, de lesznek még itt meglepetések, főként a vaskos „egyéb” kategóriában, amit most nem szeretnénk lelőni.
Mindazonáltal számos olvasói visszajelzést kaptunk – ezeket tényleg nagyon szépen köszönjük –, amelyek arra utaltak, hogy egyrészt úgy tűnhetett, egyenlőségjelet teszünk a végzettség és az ész megléte közé; másrészt jöttek a felkérdezések, hogy az Illető Által Nagyon Utált Politikust vajon minek is számoltuk, és mi van a Nagy Disznósággal, amit az említett honatya elkövetett.
Az első vádra röviden válaszolnánk: természetesen
Sőt. Inkább érdekességképpen szerettük volna bemutatni azoknak az embereknek az edukációs hátterét, akik a következő négy évben mindannyiunkra érvényes döntéseket hoznak majd a Tisztelt Házban. És itt kapcsolódnánk rá a második kérdéskörhöz, a végzettséghez kapcsolódó botrányokhoz, mert természetesen emlékszünk ezekre.
A műfaj sajátosságainak megfelelően most csak azokat vesszük elő, amelyek a jelenleg is honatyaként fungáló képviselőket érinti. Mert, és ezt fontosnak tartjuk leszögezni, szerintünk sem a diploma határozza meg, mennyire okos, művelt valaki – hazudni róla mégis sokat elárul az ember jelleméről. Egyébként kimondottan előny nem jár vele, és nem is előírás a parlamentben. Mint azt a HVG valamelyik cikkében kiszúrta, a húsz éve alakult Országgyűlésben többeknek például érettségije sem volt.
Lássuk hát az elmúlt év, évek Nagy Ügyeit! Annyit elöljáróban elárulnánk, hogy minden jel szerint – a képviselők aránya dacára – ebben bizony a baloldalnak van kétharmada!
Alapvetően kétféle botránnyal találkozhattunk: hamisan feltüntetett végzettség és plágiumvádak.
Kezdjük talán Hajnal Miklóssal, akire viszonylag sokáig hivatkoztak közgazdászként úgy, hogy egyébként sosem fejezte be az egyetemet. Sőt, ő maga is ekként hivatkozott magára, „nyilván, én magam is közgazdász vagyok” – mondta egy műsorban (és még május közepén is így szerepeltette magát LinkedIn oldalán); az eset külön bája, amikor Fekete-Győr András, Hajnal volt pártelnöke az ATV-ben azt mondta, igazából nem a diploma a fontos ahhoz, hogy valaki jogász vagy közgazdász legyen (a szívsebészekre ellenben például nem tért ki hasonló logikával...). A hatpárti ellenzék belső dinamikái kapcsán érdekes fordulat volt, amikor az LMP-s Hajdu Mária szóvá tette, hogy ez azért mégsem igazán példás magatartás (a MSZP-s Bangóné Borbély Ildikót hasonló vétségért, behazudott diplomáért vágták ki a listáról), a párt pedig erre felfüggesztette Hajdu tagságát. Hajnal pedig egyrészt egyéni képviselőjelöltként győzött és ült be a Házba, ráadásul, mint bejelentette, a Momentum elnöki posztjáért is indul.
Kicsit régebbi,
de ugyancsak kellemetlen ügy volt az MSZP-s Kunhalmi Ágnesé,
akinek szintén feltüntették a végzettségnél a pártja honlapján, hogy egyetemi, noha csupán az abszolutóriumot szerezte meg. Nem szép, mondhatni, még ha nem is turnézta végig vele Hajnalhoz hasonlóan a médiát. Itt érdemes kitérni a fideszes Kósa Lajos, ugyancsak adminisztrációs hibával indokolt, „megelőlegezett” egyetemi végzettségéről is – Kunhalmi esete azért jóval kínosabb, mert ráadásul a párt oktatáspolitikusaként is működött, közben olyan pitiáner ügyekbe keveredett, mint a ma már megmosolyogtató diákigazolvány-ügy; miközben bolondos kijelentéseivel sokszor borzolja pártja és az ellenzék kedélyeit.
„2001-ben a Harvard Egyetem jogi karához tartozó kutatóprogramnál helyezkedtem el, először mint kutató, később mint kutatásvezető a fegyveres konfliktusmegelőző stratégiák és sérülékeny csoportok védelmének területén” – írta egyik, korábbi önéletrajzában a párbeszédes Szabó Tímea, amely mára így módosult: „A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett, majd a Harvard Egyetem jogi karán is tanult. Kezdetben öt évig újságíróként brit és amerikai lapoknak illetve hírügynökségeknek tudósított. Ezután a Harvard Egyetem jogi karához tartozó kutatóprogramnál dolgozott kutatásvezetőként.”
Csakhogy a Kontra arról írt pár hónappal korábban, hogy a nyilvánosan elérhető információkból nem derül ki, hogy Szabó pontosan mikor járt a világhírű egyetemre, és tulajdonképpen mit is csinált ott. Diplomát nem itt kapott, az biztos, viszont a Helsinki Bizottság egyik, 2008 januári tanulmányából arra lehet következtetni, amely szerint a politikus összehasonlító menekültjogot tanult Cambridge-ben.
Van azonban pozitív példánk is az Országgyűlésből: az úgyszintén a Párbeszéd frakcióját erősítő
Jámbor András nem mismásolt: diploma nélküli szociáldemokrataként hivatkozott magára,
még a Mérce.hu főszerkesztőjeként, most pedig józsefvárosi családapaként. Mint ahogy azt a portálunknak adott interjújában is megjegyezte, nem tudatos marketingről van szó, hiszen nem tudja, „valamelyik jobban rezonál-e”. Tegyük hozzá gyorsan, arról már nemigen ejtett szót, hogy miként, kikkel karöltve, együttműködve tudott bejutni a Házba. Erről egyébként ITT írtunk.
És álljon itt emlékeztetőül a szakdolgozatokra vonatkozó botrányokból kettő, most is az Országgyűlésben ülő honatya ügye! Mint arról a Mandiner is beszámolt, a KDNP-s Semjén Zsolt szakdolgozatánál találtak arra utaló jeleket, hogy forrásmegjelölés nélkül szerepeltethette mások gondolatait a műben, emiatt vizsgálták is utóbb az írást. Ugyanakkor például az akkor frissen alapított pártja, a DK élére álló Gyurcsány Ferenc szakdolgozata már nem lehetett része hasonló vizsgálatoknak, ugyanis – hogy-hogy nem, a több száz szakdolgozat közül egyedüliként – az szőrén-szálán eltűnt.
Mi viszont nem „szublimálunk”, cikkeink, írásaink mindig, a világ bármely pontjáról elérhetők a Mandiner.hu felületére kattintva, így lesz ez akkor is, amikor a következő epizódban bemutatjuk a parlamenti falut.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Deák Dániel elképzelhetőnek nevezte a választási együttműködést Magyarék és a baloldal között.
A spanyol szerző szerint csak egy erősebb uniós együttműködés képes versenyképes választ adni a globális kihívásokra; ennek akadályai lehetnek azok az országok, amelyek vétóval élnek vagy lassítják a döntéshozatalt.
Nem tehetett mást az Euractiv, leírta az igazságot.
Top 5 streaming premier: íme, a legjobb ajánlatok – több műfajban is mutatjuk a kincseket.
Két várost támadtak az ukrán drónok.
