Gigantikus kiskaput nyitna Von der Leyen az orosz gáznak, persze Magyarországot továbbra is kényszerpályára lökve

Továbbra is óriási indulatokat vet az Európai Unió, pontosabban az Európai Bizottság terve, amely 2027 elejétől a cseppfolyósított, azaz LNG-gáz behozatalát, jövő ősztől pedig a vezetékes gáz vételét is megtiltaná, ha az oroszországi forrásból érkezik. Az orosz gáz uniós kitiltása miatt Magyarország és Szlovákia továbbra is teljes erőből tiltakozik, és meglepően csendben vannak viszont azok az országok, amelyek jelenleg szintén vásárolják a „háborús agresszor” energiahordózóit. Most kiderült, erre megvan a jó okuk.

Kiskaput nyitnak az orosz gáznak

A Berliner Zeitung című német lap ismertette a tiltásról szóló uniós rendelettervezetet, amelyben van egy olyan kitétel, hogy mielőtt a tagállamok gázt importálnának az Unió területére, meg kell bizonyosodniuk arról, melyik országban lett az kitermelve. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, vagy nem megfelelően járnak el, akkor a magánszemélyeket 2,5 millió euróra (944 millió forintra), vállalatokat pedig 40 millió euróra (15,1 milliárd forintra) büntethetik. A szükséges papírokat öt nappal a gáz érkezése előtt kell a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani.

Ugyanakkor van egy olyan kitétel, hogy amennyiben bizonyos országok közvetítésével érkezik a gáz az EU-ba, akkor nem kell feltétlenül bemutatni a származási papírokat. Ez azért van így, mert az Unió értelmezése szerint számos olyan nagy beszállító van jelenleg is, amelyek esetében csekély az esély arra, hogy orosz gázt adjanak el. Vagy maguk is tiltják az orosz energiahordozókat, vagy nincs kiépített infrastruktúrájuk Oroszországgal.

Bár egyelőre tervezetről van szó, ez alapján például előállhat olyan szituáció, hogy az Egyesült Államok, vagy Norvégia megvásárolja az Északi Áramlat vezetéket, újjáépíti és ez esetben az ő tulajdonában lévő vezetéken keresztül érkezne gáz – ténylegesen orosz – az uniós országokba. Több szakértő értelmezése szerint ez így kiskaput nyitna az orosz gáznak. Erre azért lenne szükség, hogy elkerüljék az esetleges hiányt a kontinensen. Ez persze nem vonatkozna Magyarországra és Szlovákiára. 

Zabálja az EU a cseppfolyós orosz gázt

Az Északi Áramlat elleni támadás óta pedig esély sincs arra, hogy Nyugat-Európába vezetéken keresztül érkezzen gáz. Vezetéken már csak főleg Magyarország és Szlovákia vásárol orosz gázt, más irányba nem is igazán van kiépítve vezeték. Az Európai Unió teljes vezetékes gázbeszerzésének így már csak tíz százalékát adja Oroszország, ezzel a negyedik legnagyobb beszállítónak számít.

Cseppfolyósított gáznál, azaz LNG-nél viszont már más a helyzet. Itt az Eurostat – tavalyi 3. negyedéves – adatai szerint az amerikai 59,9 százalékos részesedés mögött Oroszország a második, 12,7 százalékkal. Elsősorban Franciaország, Hollandia és Belgium vásárolja előszeretettel az orosz LNG-t. Látszik tehát, hogy miközben Brüsszel Magyarországot és Szlovákiát fenyegeti folyamatosan, addig – egyelőre – szemet huny több nyugati ország ténykedése felett is.

Sőt, a TASZSZ orosz hírügynökség a Bruegel intézet adataira hivatkozva épp a napokban írta meg, hogy idén januárban rekord mennyiségre ugrott az orosz LNG-import, épp akkoriban, amikor az EU közölte, végleg szakítanak ezzel a forrással. Összesen 2,276 milliárd köbméter gázt vett az EU, szemben a 2025 januári 2,05 milliárddal. Jó kérdés tehát ezek után, hogy mi lesz 2027 január elsejétől, amikor teljes tilalom vonatkozik majd az orosz LNG-re. 

Súlyos válság is jöhet

Főleg, mert 

• Norvégia is csökkentette termelését 12 százalékkal 2025-ben, 
• így tehát összességében 17 százaléknyi eshet ki az uniós gázszükségletből. 

Ezt valamiből pótolni kell. Vagy még tovább növelve ezzel az egyébként is méregdrága amerikai LNG arányát, vagy pedig más alternatívák felé fordulva, amire egyelőre még kisebb az esély. Így vagy úgy, a végén az európai gazdaságok és az EU versenyképessége issza meg az egész tervezetnek a levét.

Németországban már vannak is ezzel kapcsolatban negatív hangok az iparból. A Leuna vegyiipari központ egyik vezetője például erősen kritizálta a berlini kormány álláspontját az orosz gázzal szembeni teljes elutasítással kapcsolatban. Martin Naundorf rámutatott: ha nem váltja ki az EU semmivel a kieső orosz energiahordozókat, sem szénnel, sem atomenergiával, 

A tagállamoknak most március elsejéig van idejük felvázolni terveiket azzal kapcsolatban, hogy miként szeretnék diverzifikálni gázbeszerzéseiket és megnevezni azokat az alternatív forrásokat, amelyekkel kiváltanák az orosz energiát. Ugyanez vonatkozik az olajra is. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban kijelentette, hogy Magyarország semmilyen tervet nem küld majd Brüsszelbe, hazánk ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz. Orosz gáz nélkül ugyanis esély sem lenne fenntartani a sok magyar családnak biztonságot nyújtó rezsicsökkentést. 
 

Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP