Brüsszel kitartottja megszakértette: a magyarok nem is érzik a rezsicsökkentést, nem járnak jól az orosz olajjal

2026. február 16. 18:27

A CNN egy baloldali NGO-ra hivatkozva akarja elhitetni, hogy semmit hatása nincs itthon az olcsó energiahordozónak, persze a kormány valahogy mégis hasznot húz belőle.

2026. február 16. 18:27
null

Magyarország továbbra is jelentős mennyiségben vásárol orosz kőolajat, annak ellenére, hogy alternatív források is rendelkezésre állnak, ráadásul az olcsóbb beszerzésből fakadó megtakarításokat nem a lakosság érzékeli, hanem a magyar olajipari vállalatok profitjában jelennek meg – áll egy bolgár NGO jelentésében, amelyre hivatkozva a CNN azt igyekszik úgy csinálni, mintha nem létezne például rezsicsökkentés.

A bulgáriai székhelyű Center for the Study of Democracy (CSD) finanszírozási hátterét elnézve, nem meglepő, hogy pont erre a következtetésre jutottak.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Németország, Horvátország és Dánia döntése bizonyítja: egyre veszélyesebb hely Európa

Németország, Horvátország és Dánia döntése bizonyítja: egyre veszélyesebb hely Európa
Tovább a cikkhezchevron

Ezt is ajánljuk a témában

A bolgár NGO tanulmányában az szerepel, hogy 2025-ben a magyar üzemanyagárak átlagosan 18 százalékkal voltak magasabbak, mint a szomszédos Csehországban, annak ellenére, hogy Budapest továbbra is olcsóbb orosz olajat vásárol, míg Prága már drágább, nem orosz forrásokra állt át (illetve annak ellenére, hogy Magyarország nem szomszédos Csehországgal... – a szerk.).

A jelentés ezzel megkérdőjelezi Orbán Viktor állítását, miszerint az orosz energiahordozók vásárlása alacsonyabb árakat biztosít a magyar fogyasztók számára.

A CSD szakértője, Martin Vladimirov a CNN-nek úgy fogalmazott:

Az olcsó orosz olajtól való függőség nem csorgott le a fogyasztókhoz.”

Hozzátette:

Az olcsó olaj újraértékesítéséből származó profit a monopolhelyzetben lévő MOL zsebébe kerül extra nyereség formájában, amely közvetve Orbán államot túszul ejtő hálózatait finanszírozza.”

A jelentés külön szörnyülködik azon, hogy a magyar állami tulajdonban lévő, a közelmúltban egyébként fontos nemzetközi és régiós pozíciókat szerző

MOL működési eredménye 30 százalékkal nőtt az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta.

Ezt is ajánljuk a témában

Itt az áttörés: régiós bajnokká válik a Mol!

A magyar cég megszerzi a szerbiai NIS olajvállalat többségi részesedését az orosz tulajdonostól. Az üzlettel a Mol bebetonozza régiós hatalmát, immár a balkáni olajláncban is megkerülhetetlen szereplővé válik.

„Politikai döntés, nem kényszer”

A cikk emlékeztet, hogy az Európai Unió a háború kitörése után ideológiai és politikai okokból igyekezett csökkenteni az orosz energiahordozóktól való függőséget – bár azt már nem teszi hozzá, hogy a látványosan elhatárolódó európai országok „átcímkézve”, kerülőutakon továbbra is minden eddiginél nagyobb mennyiségben vásárolják az orosz energiahordozókat –, ugyanakkor

  • Magyarország,
  • Szlovákia és
  • Csehország

2022-ben mentességet kapott az uniós és amerikai szankciók alól.

Ezt is ajánljuk a témában

A CNN szerint míg Csehország azóta teljesen felhagyott az orosz olaj vásárlásával, addig Magyarország és Szlovákia tovább növelte függőségét: tavaly a magyar import több mint 92 százaléka származott Oroszországból, szemben a háború előtti 61 százalékkal.

A jelentés szerint azonban ez nem kényszerűség, hanem politikai döntés.

Az alternatív szállítási útvonalakhoz való teljes hozzáférés ellenére Magyarország elmélyítette az orosz olajtól való függőségét, és egy ideiglenes uniós mentességet a szankciós rendszer állandó kiskapujává alakított”

– áll a dokumentumban.

A CNN kiemeli: Magyarország nemcsak a Barátság kőolajvezetéken keresztül jut orosz olajhoz, hanem az Adria vezetéken is, amely nem orosz forrásból szállít. A CSD azt próbálja bizonygatni, hogy az Adria kapacitása elegendő lenne a magyar és szlovák igények kielégítésére, ráadásul tranzitdíja is alacsonyabb.

Ezt is ajánljuk a témában

Olcsóbb az orosz olaj, de nem a benzinkúton

A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy az orosz kőolaj valóban olcsóbb: 2024 eleje és 2025 augusztusa között átlagosan mintegy 20 százalékkal került kevesebbe, mint a nem orosz alternatívák.

Ennek ellenére szerintük a magyar fogyasztók ezt nem érzik meg.

A CSD szerint 2024-ben az adózás előtti üzemanyagárak

  • Magyarországon átlagosan 18 százalékkal voltak magasabbak, mint Csehországban,
  • a dízel esetében pedig 10 százalékkal.

A „kutatók” szerint a MOL az olcsóbb beszerzés ellenére a regionális piaci árakhoz igazítva értékesít, ami jelentős többletprofitot eredményez.

Ezt is ajánljuk a témában

Választási kampány és geopolitikai vita

A CNN rámutat: a jelentés érzékeny időszakban jelenik meg, hiszen Magyarország parlamenti választásra készül, amelyen Orbán Viktor és Magyar Péter pártjai között dől majd el a küzdelem. A csatorna szerint a miniszterelnök kampányában hangsúlyosan szerepel az energiaárak alacsonyan tartása, amit a mostani elemzés megkérdőjelez (bár nem cáfol – a szerk.).

A vita nemcsak európai, hanem amerikai dimenzióval is bír. A CNN felidézi: Donald Trump korábban „megbocsáthatatlannak” nevezte, hogy egyes szövetségesek továbbra is orosz olajat vásárolnak, amit úgy értékelt, hogy ezzel „saját maguk elleni háborút finanszíroznak”. Ennek ellenére Washington végül egyéves mentességet adott Magyarországnak, amit Marco Rubio külügyminiszter a két ország közötti kapcsolatokkal is indokolt.

Ezzel szemben az amerikai külügyminiszter budapesti látogatásán megerősítette:

a szankciók alóli mentesség is csak addig szól Magyarországnak, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök.

A jelentés készítői végül azt javasolják, hogy

  • az Európai Unió mielőbb zárja le Magyarország és Szlovákia előtt a kiskapukat, és
  • tiltsa meg a magyar és szlovák oroszolaj-importot.

Ezt is ajánljuk a témában

Európa energiafüggetlenedésének utolsó szakasza elérhető közelségben van. Ami hiányzik, az a politikai akarat, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek továbbra is a Kreml háborús gépezetét finanszírozzák”

– fogalmaztak.

Régi ismerősök a háttérben

Ahogy a CNN is kiemeli, a Center for the Study of Democracy tanulmánya nem véletlenül most lát napvilágot. A jelentés célja pedig rögtön világos lesz, ha kicsit utánajárunk, milyen érdekkörök pénzéből is működik az egyébként liberális, nyugati intézményrendszerhez kötődő think tank.

A Bulgáriában székelő nem kormányzati szervezet főbb finanszírozói között olyan szervezeteket találunk, mint

  • a Soros Györgyhoz kötődő Nyílt Társadalom Alapítvány,
  • az Európai Bizottság és különféle EU-s programok,
  • a felszámolása előtt a demokrata és szélsőbaloldali politikai agendát világszerte finanszírozó USAID,
  • a transzatlanti kapcsolatok elmélyítéséért dolgozó, szintén a liberális tábort erősítő German Marshall Fund of the United States,
  • de különféle brit és holland források is feltűnnek a hátterében.

A következtetéseket mindenki vonja le maga.

***

Fotó: TOMAS BENEDIKOVIĆ / AFP

 

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
oberennsinnen49
2026. február 16. 19:24 Szerkesztve
ttps://countryeconomy.com/national-minimum-wage?year=2010 Ma, 2026-ban Csehország [+] 2026 1085,7 dollár Magyarország [+] 2026 1153,7 dollár Lengyelország [+] 2026 1340,7 dollár MAGYARORSZÁG ÓRIÁSIT LÉPETT ELŐRE - AMIKOR A PÉNZ EL VAN LOPVA - ugyebár. Magyarország Orbán alatt 820 dollárral, Csehország 600 dollárral, Lengyelország 900 dollárral emelt. Emellett ők 2010-ben NEM ÁLLAMCSŐDBŐL INDULTAK, NEM VOLT IMF-VISSZAFIZETÉS, A KIVÉREZTETETT, ELADÓSÍTOTT ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK ADÓSSÁGAINAK KIFIZETÉSE,... És a rengeteg állami építés Budapesten, vidéken, az ország minden részében.
Válasz erre
4
1
oberennsinnen49
2026. február 16. 19:22 Szerkesztve
Az EU-ban a háztartási gázárak Svédországban voltak a legmagasabbak (0,2128 euró/kWh), és Magyarországon a legalacsonyabbak (0,0307 euró/kWh) 2025 első felében. ttps://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Natural_gas_price_statistics A nemzeti minimálbérek 2010 Csehország [+] 2010 418,9 dollár Magyarország [+] 2010 334,3 dollár Lengyelország [+] 2010 404,7 dollár Érdekes, hogy még a Hír tv-n sem mondják ki ezeket és hasonló adatokat 2010 és 2025 között, pedig látható: Magyarország, az Orbán-kormány 2010-ben 25%-os hátrányból indult a régióval szemben, akik mögött a Gyurcsány-kormányzás idejére esett a rendkívül nagy méretű visszaesésünk + az állami közintézmények, önkormányzatok mínusza, amit e mellett az Orbán-kormány fizetett ki. Tehát: 2010-ben Magyarország a 100 méteres síkfutást 25 méterről hátrábbról, 125 méterről kezdte el. Ennyi a lényeg. És erre mondják a debilek: Csehország, Lengyelország ennyi meg annyi... De a lényeget elhallgatják.
Válasz erre
5
1
zakar zoltán béla
2026. február 16. 19:16
A Man Pour Ista
Válasz erre
0
0
tapir32
2026. február 16. 19:14
Magyarországon az üzemanyagár a környező országok áraihoz igazodik. A bevételtöbbletet a rezsicsökkentés fenntartására használja a kormány nem marad a MOL-nál.
Válasz erre
8
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!