Az év üzletét kötötte meg a Mol-csoport január közepén. A magyar cég megszerzi a szerbiai NIS olajvállalat többségi részesedését az orosz tulajdonostól. Az üzlettel a Mol bebetonozza régiós hatalmát, immár a balkáni olajláncban is megkerülhetetlen szereplővé válik.
Noha már hetekkel korábban felröppentek hírek, csak múlt héten vált biztossá, hogy a Mol-csoport többségi tulajdonába kerülhet a legnagyobb szerb olaj- és gázipari társaság, a Naftna Industrija Srbije (NIS).
Előbb csak szerb sajtóértesüléseken keresztül, majd néhány órával később a Mol közleményéből is kiderült, hogy a magyar olajóriás kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá az orosz Gazprom Neft társasággal a szerb vállalat 56,15 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról.
Az üzletet már korábban az év egyik legfontosabb olajbizniszének nevezték, hiszen a Mol ezzel nemcsak irányítási jogot szerez a NIS-ben, hanem hozzájut Szerbia egyetlen, stratégiai fontosságú olajfinomítójához és nagyjából 400, Szerbiában, Romániában és Bosznia-Hercegovinában található töltőállomáshoz, ezáltal erősítve a jelenlétét fogyasztói szinten is. A szerbiai terjeszkedéssel a Mol az élre tör a régióban.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Mandinernek kiemeli: a Mol jelentős olaj- és gázcéggé nőtte ki magát Közép- és Délkelet-Európában, az utóbbi években is szélesítette regionális lehetőségeit, ennek részeként pedig leányvállalatai megjelentek a horvát, a szlovén, a bosnyák és a montenegrói piacon. Mint kifejti: „A NIS széles körű kutatás-kitermelési, finomítói és kiskereskedelmi erőforrásokkal is rendelkezik, továbbá a szerb üzemanyagpiac stabil, növekvő keresletű és stratégiai jelentőségű lehet a magyar társaság számára. A Mol a felvásárlással kontrolláló szerepet kaphat az egész délkelet-európai üzemanyagláncban: a kitermelésben, a finomításban, a nagy- és a kiskereskedelemben is. A vállalat regionális piaci befolyásának kiterjesztésével növelheti részesedését a régió olaj- és üzemanyagszektorában.”
Az elemző rámutat: fontos körülmény, hogy
arab és nyugat-európai társaságok is érdeklődtek a NIS iránt.
Ezért az, hogy a Mol lett végül az orosz részesedés felvásárlója, még inkább növeli a cég ázsióját mind a régióban, mind pedig a szélesebb, európai térségben.
A Mol közleményéből kiderül, hogy a tranzakció lezárásához szükség van többek között az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatalának jóváhagyására, illetve szerb kormányzati és állami megerősítésekre. A szándéknyilatkozat tartalmazza a megkötendő adásvételi szerződés főbb feltételeit, beleértve a NIS átvilágításának és a hatósági jóváhagyások kérvényezésének menetrendjét. A felek kikötötték, arra törekednek, hogy a szerződést március 31-éig aláírják. Hogy mennyibe kerül a NIS többségi tulajdona, az nem hivatalos, az elemzők 1,4 milliárd euróra, azaz 534 milliárd forintra becsülik a pakett értékét.
A Molhoz kerülő pancsovai finomító stratégiai fontossága mellett jelentős a NIS kiskereskedelmi hálózatának szerepe. A tranzakció lebonyolítása után a szerb társaság eredményei bekerülnek a Mol-csoport pénzügyi eredményeibe is. A magyar állam számára ez az ügylet adókon és osztalékon keresztül fog bevételt jelenteni. Az, hogy a költségvetésben ez mennyi pénzt jelent, nagyban függ attól, hogy a Mol mennyire tudja hatékonyan üzemeltetni a vállalatot. Kérdés még az is, hogy milyen finanszírozással vásárolja meg a tulajdonrészt: ha hitelből, részvénykibocsátással vagy más struktúrában finanszírozza, az befolyásolja a nettó nyereséget. Egy 2022-es pénzügyi beszámoló szerint a NIS finomítójának teljes bevétele 5,8 milliárd euró volt, a nettó értékesítési bevétel – amelyből levonták a nagy tételű jövedéki adókat és más terheket – 4,2 millió eurót tett ki. A finomító pénzügyi eredményei biztatók, és a Mol befektetése hosszú távon bőven megtérülhet majd.
A Mol jelenleg két, Magyarország szempontjából kulcsfontosságú kőolaj-finomítóra támaszkodik: a százhalombattaira és a pozsonyira. A pancsovai finomító nemcsak Szerbia egyetlen ilyen jellegű üzeme, de modern és nagy kapacitású is, és számos technológiai újítással fel van szerelve. Az üzem 1968-ban kezdte meg működését, és azóta meghatározó szerepet játszik Szerbia energiaellátásában. Éves feldolgozási kapacitása 4,8 millió tonna, elsősorban az Euro 5 szabványnak megfelelő minőségű dízel- és benzinüzemanyagokat, cseppfolyósított földgázt, petrokémiai termékeket, fűtőolajat, bitument és egyéb kőolajtermékeket gyárt.
Szigethy-Ambrus szerint abban az esetben, ha a két meglévő kőolaj-finomítóban bármilyen fenn- akadás, üzemzavar, karbantartás miatt nem sikerül előállítani a szokásos napi olajmennyiséget, akkor a szerbiai üzem segíteni tud a kieső mennyiség pótlásában.
Azzal, hogy a Mol így már három lábon állhat, csökken az esélye egy esetleges sokk következményeként fellépő üzemanyaghiánynak,
mennyiségi korlátozás bevezetésének vagy akár a pánikszerű felvásárlásnak is.
Kérdésünkre az elemző rávilágít: a magyar fogyasztókra inkább közvetve hat a felvásárlás, az üzemanyagárak nem lesznek azonnal kedvezőbbek, de stabilabb lesz az ellátás és mérsékeltebbek az árkilengések. „Mindez hosszú távon kiszámíthatóbb környezetet teremt” – húzza alá.
A Mol részvényeinek értéke december vége óta erőteljesen emelkedik.
A 2900 forint körüli szintről a múlt hétre már a 3800 forintra nőtt az árfolyam. A piac tehát jó előre elkezdte beárazni az üzletet, és ha tömeges felvásárlás nem történt is, szép érdeklődés mutatkozott az olajtársaság papírjai iránt. A hivatalos bejelentés így nem rengette meg a tőzsdét. Az viszont kérdés, merre mozdul majd az árfolyam. Ez nagyban függ attól is, hogy a hivatalos vételár mennyi lesz a becsült bő 500 milliárd forinthoz képest. Az Oeconomus szakértője felhívja rá a figyelmet, hogy mivel a folyamat még nem ért véget, a szükséges jóváhagyások és engedélyek megszerzése miatt a piac bizonytalanságot árazhat, vagy várakozó pozícióba kerülhet. Ha minden a tervek szerint alakul, és sikeresen lezárul a tranzakció, akkor várható, hogy hosszabb távon emelkedni fog a Mol-részvények árfolyama.
A szándéknyilatkozat után Hernádi Zsolt, a Molcsoport elnök-vezérigazgatója közleményt adott ki. Mint írta: megbízható regionális energiaszolgáltatóként szeretnének hozzájárulni Közép- és DélkeletEurópa fejlődéséhez. „Szerb partnereinkkel hosszú évek óta kitűnő a szakmai együttműködés. A Mol elkötelezett abban, hogy a szerb állammal együtt tovább tudja erősíteni Szerbia és a régió ellátásbiztonságát. A tengertől elzárt országok energetikai szuverenitásához a kiszámíthatóan működő, erős helyi finomítók együttműködésére és erős partnerek bevonására van szükség. Ezért a Mol-csoport tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal, hogy az kisebbségi tulajdonosként csatlakozzon a NIS tulajdonosaihoz, úgy, hogy a Mol többségi tulajdonrésze és irányítási joga megmaradjon. Készen állunk a feladatra, és folytatjuk az egyeztetéseket partnereinkkel” – fogalmazott.
Nyitókép: A pancsovai finomítóval hazánk ellátásbiztonsága is jelentősen javul
Fotó: AFP/Andrej Isakovic
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Egyelőre nem indokolt a védett üzemanyagár kivezetése, hetek múlva lehet csak az.
Hét év után mondott le. A Corvinus költségvetése ez idő alatt a háromszorosára nőtt, megépült a Gellért Campus, és a munkavállalói bérek is több mint a duplájára emelkedtek a teljesítményalapú életpályamodell bevezetésével.
A mostani megállapodás aláírása utáni következő feladat a MOL-csoport és a Gazprom Neft közötti, a NIS 56,15 százaléknyi tulajdonrészéről szóló adásvételi szerződés véglegesítése.
„Ez egy rövid időszak, és remélem, hogy az orosz fél elfogadja ezt a megállapodást” – mondta Aleksandar Vucic szerb elnök.
A Mol-csoport Líbia mellett a Repsollal és a török TPAO-val kezd közös megállapodást egy offshore kutatási területen.
Az eladóval és az érintett hatóságokkal tovább folytatódnak az egyeztetések a tranzakció véglegesítése érdekében – közölte a vállalat.
Új vírusváltozat jelent meg a kontinensen.
2025 szeptemberében az SZBU kezdeményezésére blokkolták az Origót, a Demokratát és más magyar lapokat Ukrajnában. Erre válaszul az akkori magyar kormány tükörintézkedéseket vezetett be 12 ukrán hírportál ellen, így azok Magyarország területén nem voltak elérhetők. Egészen mostanáig. Arról egyelőre nincs hír, hogy az ukránok feloldották volna a magyar lapok blokkolását.
