Az év üzletét kötötte meg a Mol-csoport január közepén. A magyar cég megszerzi a szerbiai NIS olajvállalat többségi részesedését az orosz tulajdonostól. Az üzlettel a Mol bebetonozza régiós hatalmát, immár a balkáni olajláncban is megkerülhetetlen szereplővé válik.
Noha már hetekkel korábban felröppentek hírek, csak múlt héten vált biztossá, hogy a Mol-csoport többségi tulajdonába kerülhet a legnagyobb szerb olaj- és gázipari társaság, a Naftna Industrija Srbije (NIS).
Előbb csak szerb sajtóértesüléseken keresztül, majd néhány órával később a Mol közleményéből is kiderült, hogy a magyar olajóriás kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá az orosz Gazprom Neft társasággal a szerb vállalat 56,15 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról.
Az üzletet már korábban az év egyik legfontosabb olajbizniszének nevezték, hiszen a Mol ezzel nemcsak irányítási jogot szerez a NIS-ben, hanem hozzájut Szerbia egyetlen, stratégiai fontosságú olajfinomítójához és nagyjából 400, Szerbiában, Romániában és Bosznia-Hercegovinában található töltőállomáshoz, ezáltal erősítve a jelenlétét fogyasztói szinten is. A szerbiai terjeszkedéssel a Mol az élre tör a régióban.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Mandinernek kiemeli: a Mol jelentős olaj- és gázcéggé nőtte ki magát Közép- és Délkelet-Európában, az utóbbi években is szélesítette regionális lehetőségeit, ennek részeként pedig leányvállalatai megjelentek a horvát, a szlovén, a bosnyák és a montenegrói piacon. Mint kifejti: „A NIS széles körű kutatás-kitermelési, finomítói és kiskereskedelmi erőforrásokkal is rendelkezik, továbbá a szerb üzemanyagpiac stabil, növekvő keresletű és stratégiai jelentőségű lehet a magyar társaság számára. A Mol a felvásárlással kontrolláló szerepet kaphat az egész délkelet-európai üzemanyagláncban: a kitermelésben, a finomításban, a nagy- és a kiskereskedelemben is. A vállalat regionális piaci befolyásának kiterjesztésével növelheti részesedését a régió olaj- és üzemanyagszektorában.”
Az elemző rámutat: fontos körülmény, hogy
arab és nyugat-európai társaságok is érdeklődtek a NIS iránt.
Ezért az, hogy a Mol lett végül az orosz részesedés felvásárlója, még inkább növeli a cég ázsióját mind a régióban, mind pedig a szélesebb, európai térségben.
A Mol közleményéből kiderül, hogy a tranzakció lezárásához szükség van többek között az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatalának jóváhagyására, illetve szerb kormányzati és állami megerősítésekre. A szándéknyilatkozat tartalmazza a megkötendő adásvételi szerződés főbb feltételeit, beleértve a NIS átvilágításának és a hatósági jóváhagyások kérvényezésének menetrendjét. A felek kikötötték, arra törekednek, hogy a szerződést március 31-éig aláírják. Hogy mennyibe kerül a NIS többségi tulajdona, az nem hivatalos, az elemzők 1,4 milliárd euróra, azaz 534 milliárd forintra becsülik a pakett értékét.
A Molhoz kerülő pancsovai finomító stratégiai fontossága mellett jelentős a NIS kiskereskedelmi hálózatának szerepe. A tranzakció lebonyolítása után a szerb társaság eredményei bekerülnek a Mol-csoport pénzügyi eredményeibe is. A magyar állam számára ez az ügylet adókon és osztalékon keresztül fog bevételt jelenteni. Az, hogy a költségvetésben ez mennyi pénzt jelent, nagyban függ attól, hogy a Mol mennyire tudja hatékonyan üzemeltetni a vállalatot. Kérdés még az is, hogy milyen finanszírozással vásárolja meg a tulajdonrészt: ha hitelből, részvénykibocsátással vagy más struktúrában finanszírozza, az befolyásolja a nettó nyereséget. Egy 2022-es pénzügyi beszámoló szerint a NIS finomítójának teljes bevétele 5,8 milliárd euró volt, a nettó értékesítési bevétel – amelyből levonták a nagy tételű jövedéki adókat és más terheket – 4,2 millió eurót tett ki. A finomító pénzügyi eredményei biztatók, és a Mol befektetése hosszú távon bőven megtérülhet majd.
A Mol jelenleg két, Magyarország szempontjából kulcsfontosságú kőolaj-finomítóra támaszkodik: a százhalombattaira és a pozsonyira. A pancsovai finomító nemcsak Szerbia egyetlen ilyen jellegű üzeme, de modern és nagy kapacitású is, és számos technológiai újítással fel van szerelve. Az üzem 1968-ban kezdte meg működését, és azóta meghatározó szerepet játszik Szerbia energiaellátásában. Éves feldolgozási kapacitása 4,8 millió tonna, elsősorban az Euro 5 szabványnak megfelelő minőségű dízel- és benzinüzemanyagokat, cseppfolyósított földgázt, petrokémiai termékeket, fűtőolajat, bitument és egyéb kőolajtermékeket gyárt.
Szigethy-Ambrus szerint abban az esetben, ha a két meglévő kőolaj-finomítóban bármilyen fenn- akadás, üzemzavar, karbantartás miatt nem sikerül előállítani a szokásos napi olajmennyiséget, akkor a szerbiai üzem segíteni tud a kieső mennyiség pótlásában.
Azzal, hogy a Mol így már három lábon állhat, csökken az esélye egy esetleges sokk következményeként fellépő üzemanyaghiánynak,
mennyiségi korlátozás bevezetésének vagy akár a pánikszerű felvásárlásnak is.
Kérdésünkre az elemző rávilágít: a magyar fogyasztókra inkább közvetve hat a felvásárlás, az üzemanyagárak nem lesznek azonnal kedvezőbbek, de stabilabb lesz az ellátás és mérsékeltebbek az árkilengések. „Mindez hosszú távon kiszámíthatóbb környezetet teremt” – húzza alá.
A Mol részvényeinek értéke december vége óta erőteljesen emelkedik.
A 2900 forint körüli szintről a múlt hétre már a 3800 forintra nőtt az árfolyam. A piac tehát jó előre elkezdte beárazni az üzletet, és ha tömeges felvásárlás nem történt is, szép érdeklődés mutatkozott az olajtársaság papírjai iránt. A hivatalos bejelentés így nem rengette meg a tőzsdét. Az viszont kérdés, merre mozdul majd az árfolyam. Ez nagyban függ attól is, hogy a hivatalos vételár mennyi lesz a becsült bő 500 milliárd forinthoz képest. Az Oeconomus szakértője felhívja rá a figyelmet, hogy mivel a folyamat még nem ért véget, a szükséges jóváhagyások és engedélyek megszerzése miatt a piac bizonytalanságot árazhat, vagy várakozó pozícióba kerülhet. Ha minden a tervek szerint alakul, és sikeresen lezárul a tranzakció, akkor várható, hogy hosszabb távon emelkedni fog a Mol-részvények árfolyama.
A szándéknyilatkozat után Hernádi Zsolt, a Molcsoport elnök-vezérigazgatója közleményt adott ki. Mint írta: megbízható regionális energiaszolgáltatóként szeretnének hozzájárulni Közép- és DélkeletEurópa fejlődéséhez. „Szerb partnereinkkel hosszú évek óta kitűnő a szakmai együttműködés. A Mol elkötelezett abban, hogy a szerb állammal együtt tovább tudja erősíteni Szerbia és a régió ellátásbiztonságát. A tengertől elzárt országok energetikai szuverenitásához a kiszámíthatóan működő, erős helyi finomítók együttműködésére és erős partnerek bevonására van szükség. Ezért a Mol-csoport tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal, hogy az kisebbségi tulajdonosként csatlakozzon a NIS tulajdonosaihoz, úgy, hogy a Mol többségi tulajdonrésze és irányítási joga megmaradjon. Készen állunk a feladatra, és folytatjuk az egyeztetéseket partnereinkkel” – fogalmazott.
Nyitókép: A pancsovai finomítóval hazánk ellátásbiztonsága is jelentősen javul
Fotó: AFP/Andrej Isakovic
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Újabb egyértelmű utalásokat tett a horvát miniszterelnök.
A munkálatok akár hónapokat is igénybe vehetnek.
A Mol tájékoztatása szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vesztegetést követett el. Ez már a harmadik olyan nemzetközi fórum, amely elutasította a Horvátország által felhozott vesztegetési állításokat, amelyeket korábban a Svájci Legfelsőbb Bíróság kétszer, valamint az INTERPOL is külön elutasított – jelezték.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
„Ha ezt a rendszert nem magyar hátterű szereplők szervezik és szerzik meg, akkor majd mások fogják” – jelentette ki Tarjányi Péter a NIS megvásárlásával kapcsolatban.
A vállalat hangsúlyozta: a hazai repülőgépüzemanyag-ellátás továbbra is stabil és zavartalan.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
