Ilyen még nem történt Magyarországon: ez az áprilisi választások legnagyobb rejtélye

Eddig nem tapasztalt tényezőn is múlhat majd, hogy hányan mennek el szavazni április 12-én.

Az Eurostat adatai szerint 2025-ben és 2026-ban is Magyarországon maradtak a legalacsonyabbak a lakossági villany- és gázárak az Európai Unióban. Magyar Péter korábban mégis „humbugnak” nevezte a rezsicsökkentést.

Európa-szerte továbbra is érezhetők a 2022-es energiaválság hatásai, még akkor is, ha az árak az elmúlt időszakban stabilizálódtak – írja kedd reggeli cikkében a VG. Itthon továbbra is kulcskérdés, hogy milyen költségekkel jár a háztartások számára a villamos energia és a földgáz Európában, különösen a 2022-es energiaválság óta. Bár az árak növekedése azóta mérséklődött, a válság előtti szintekhez képest azok továbbra is magasak, és Európán belül jelentős eltérések figyelhetők meg. Ebben az összevetésben Budapest kifejezetten sajátos pozíciót foglal el – mutat rá a lap.
2026. január elején a lakossági végfelhasználói villamosenergia-árak uniós átlaga 25,8 eurocent volt kilowattóránként, ami mintegy 100 forintnak felel meg kilowattóránként. Ebben az összevetésben

Budapest 9,6 eurocent per kilowattóráos lakossági áramárral (megközelítőleg 37 forint per kilowattóra) a legolcsóbb európai fővárosok közé tartozott.
A legdrágább európai főváros Bern a maga 38,5 eurocent per kilowattórás (körülbelül 150 forint per kilowattóra) eredményével, a legolcsóbb pedig Kijev, ahol 8,8 eurocentbe (nagyjából 35 forint) kerül egy kilowattóra.
A VG szerint Magyarország esetében a lakossági energiaárak alacsony szintje szorosan összefügg a szabályozott árkörnyezettel, amely évek óta meghatározza a budapesti és vidéki háztartások rezsiszintjét.
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben és 2026-ban is Magyarországon maradtak a legalacsonyabbak a lakossági villany- és gázárak az Európai Unióban.
Ismert, korábban Magyar Péter is „humbugnak” nevezte a rezsicsökkentést: „Idővel le kell válni az orosz energiáról, ahogy az az Európai Unióban már elfogadott, és a rezsicsökkentés egy humbug” – hangoztatta. De a Tisza Párt rezsicsökkentés-ellenes álláspontja a kezdetektől nyilvánvaló: nem titkolta ezt már Gerzsenyi Gabriella, a párt EP-képviselője, vagy Bódis Kriszta józsefvárosi jelölt sem. Gerzsenyi szerint az a baj a rezsicsökkentéssel, hogy túl olcsó az energia, Bódis Kriszta pedig arról beszélt: a rezsicsökkentés károsan azt sugallja, hogy „ha kevesebbet fizetsz, az mindig jó dolog”.
Nem csak a párt politikusai, de szakértői is rendszeresen kiállnak az emberek rezsiköltségeit leszorító kormányzati intézkedések ellen.
Hazugságnak nevezte például a rezsicsökkentést Király Júlia egykori Jegybank-alelnök, aki jelenleg a Tisza Párt gazdaságpolitikai köréhez köthető. A „világ blöffjének” minősítette az intézkedést Kéri László Tisza-szakértő is. A volt jegybankelnök, Surányi György szerint pedig „eljöhet az a pillanat, amikor a rezsicsökkentés megkérdőjelezhetővé válik”.
Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala