Az Eurostat adatai szerint 2025-ben és 2026-ban is Magyarországon maradtak a legalacsonyabbak a lakossági villany- és gázárak az Európai Unióban. Magyar Péter korábban mégis „humbugnak” nevezte a rezsicsökkentést.
Európa-szerte továbbra is érezhetők a 2022-es energiaválság hatásai, még akkor is, ha az árak az elmúlt időszakban stabilizálódtak – írja kedd reggeli cikkében a VG. Itthon továbbra is kulcskérdés, hogy milyen költségekkel jár a háztartások számára a villamos energia és a földgáz Európában, különösen a 2022-es energiaválság óta. Bár az árak növekedése azóta mérséklődött, a válság előtti szintekhez képest azok továbbra is magasak, és Európán belül jelentős eltérések figyelhetők meg. Ebben az összevetésben Budapest kifejezetten sajátos pozíciót foglal el – mutat rá a lap.
2026. január elején a lakossági végfelhasználói villamosenergia-árak uniós átlaga 25,8 eurocent volt kilowattóránként, ami mintegy 100 forintnak felel meg kilowattóránként. Ebben az összevetésben
Budapest 9,6 eurocent per kilowattóráos lakossági áramárral (megközelítőleg 37 forint per kilowattóra) a legolcsóbb európai fővárosok közé tartozott.
A legdrágább európai főváros Bern a maga 38,5 eurocent per kilowattórás (körülbelül 150 forint per kilowattóra) eredményével, a legolcsóbb pedig Kijev, ahol 8,8 eurocentbe (nagyjából 35 forint) kerül egy kilowattóra.
A VG szerint Magyarország esetében a lakossági energiaárak alacsony szintje szorosan összefügg a szabályozott árkörnyezettel, amely évek óta meghatározza a budapesti és vidéki háztartások rezsiszintjét.
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben és 2026-ban is Magyarországon maradtak a legalacsonyabbak a lakossági villany- és gázárak az Európai Unióban.
Ismert, korábban Magyar Péter is „humbugnak” nevezte a rezsicsökkentést: „Idővel le kell válni az orosz energiáról, ahogy az az Európai Unióban már elfogadott, és a rezsicsökkentés egy humbug” – hangoztatta. De a Tisza Párt rezsicsökkentés-ellenes álláspontja a kezdetektől nyilvánvaló: nem titkolta ezt már Gerzsenyi Gabriella, a párt EP-képviselője, vagy Bódis Kriszta józsefvárosi jelölt sem. Gerzsenyi szerint az a baj a rezsicsökkentéssel, hogy túl olcsó az energia, Bódis Kriszta pedig arról beszélt: a rezsicsökkentés károsan azt sugallja, hogy „ha kevesebbet fizetsz, az mindig jó dolog”.
Nem csak a párt politikusai, de szakértői is rendszeresen kiállnak az emberek rezsiköltségeit leszorító kormányzati intézkedések ellen.
Hazugságnak nevezte például a rezsicsökkentést Király Júlia egykori Jegybank-alelnök, aki jelenleg a Tisza Párt gazdaságpolitikai köréhez köthető. A „világ blöffjének” minősítette az intézkedést Kéri László Tisza-szakértő is. A volt jegybankelnök, Surányi György szerint pedig „eljöhet az a pillanat, amikor a rezsicsökkentés megkérdőjelezhetővé válik”.
Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péteréknek nagyon nem tetszik, hogy valaki el mer indulni rajtuk kívül is.
Az elmúlt időszakban az ukrán és az iráni háború miatt feszültté vált nemzetközi politikai légkörében a Fidesz jelentheti a legbiztosabb választást.
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
Kocsis Máté elmondta, amit Magyar Péter jelleméről tudni kell.
A magyar belpolitika aktuális konfliktusairól, az ukrán–magyar feszültségről és a választás tétjéről beszél a Hotel Lentulai új adásában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Magyar Péter Putyin embereivel próbált keménykedni: hamar helyretették a Tisza-vezért.
Mi történik akkor, amikor a politikai indulatok kilépnek az online térből, és a valóságban is megjelennek? A Mandiner új dokumentumfilmje, a Sajtóvadászat olyan történeteket mutat be, amelyek az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fordulnak elő a magyar közéletben.
