Tisza-csomag: súlyos sarcokból hajtanának be plusz bevételeket

Kiszivárgott a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag, a több mint 600 oldalas tervezetet a Mandiner több részes sorozatban mutatja be a részletesen. Ebben a cikkünkben arra térünk ki, hogy milyen kiegészítő bevételeket tervezne a párt egy kormányváltás után és milyen sarcok érintenék ezekből az embereket.

Így jöhetnek az új sarcok

A kiszivárgott csomag egyik legárulkodóbb része, amikor leírták, hogy milyen kiegészítő bevételekre lesz szükség a súlyos megszorítások mellett. Bár a dokumentumban azt írják, hogy olyan tételek kellenek, amelyek nem terhelik „túl” a munkáltatókat és a munkavállalókat, mégis, ezek több százmilliárdos sarcot jelentenek összességében és sokak megélhetését veszélyeztetik. 

Nézzük őket sorra. 

A tervezet készítői szerint a kiegészítő bevételek összességében mintegy 1482 milliárd forint többletforrást biztosítanak évente az államnak. 

Törlések és új adók

Az egyik első intézkedés lenne az új kormánynak a tervezet szerint, a KATA, a kisadózó vállalkozások tételes adójának eltörlése, pontosabban jelentős korlátozása. A KATA egy régebbi kedvezményes adózási forma, melyet kis vállalkozók, egyéni vállalkozók használtak széles körben. A rendszer egyszerűsége miatt sok kisvállalkozó számára vonzó volt.  

• A KATA fix havi tételes adó: jelenleg 50 000 HUF/hó . 
• A KATA-alany mentesül sok klasszikus adó- és járulékfizetés alól: a KATA összegtől függően nem kell külön személyi jövedelemadót (SZJA), társadalombiztosítást és más járulékokat fizetni. 

2022-ben jelentős változások léptek életbe a KATA-rendszerben, mivel sokan visszaéltek a rendszerrel: csak teljes munkaidőben tevékenykedő egyéni vállalkozók maradhatnak KATA alanyok – a részmunkaidős vállalkozók, vagy mellékállású KATA-sok sok esetben kiesnek.

A kiszivárgott terv szerint már csak diákok és nyugdíjasok lehetnének KATA-sok, azaz több ezer ember vesztené el a bevételét jelentő adózási formát. Jelenleg a fodrászok, taxisok, illetve több más szakma dolgozói is ez alapján adóznak, akik egyéni vállalkozóként dolgoznak. Az átalányadózásba kényszerítéssel a tervezet szerint 80 milliárd forintos bevétel keletkezne, de azzal nem számolnak, milyen irtózatos negatív hatásai lennének a bevezetésének. 

Két dolog fordulhatna ugyanis elő: 

• vagy elképesztő mértékben indulna be a fekete gazdaság, hiszen rengetegen számla nélkül dolgoznának a magasabb adók miatt, 
• esetleg drasztikus módon drágulna a villanyszerelés, a hajvágás, a szobafestés, a burkolás, vagy víz- és gázszerelés díja. 

A KATA súlyos korlátozása mellett teljesen eltörölnék az EKHO-t is. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás egy speciális adózási forma, amelyet bizonyos jövedelemtípusokra lehet alkalmazni, például művészek, sportolók, kreatív szakemberek esetében. Az EKHO alapja általában a minimálbér feletti jövedelem. Az EKHO összeg 15 százalékos mértékű: ebből 9,5  százalék az SZJA, és 5,5  százalék a társadalombiztosítási hozzájárulás. 

hiszen erősen életszerűtlen lenne, hogy az átalányadózásra való áttéréssel keletkező bérkiesést minden esetben kompenzálná a munkáltató. Ez talán nem is elvárható. 

 A szabályok szigorítása tehát tömeges vállalkozás-megszűnést és a projektalapú, rugalmas munkavégzés visszaesését okozná, ami sok szolgáltatás drágulásához és kínálatcsökkenéshez vezet.

Új tételek és változások

A KIVA (kisvállalati adó) átalakítása 120 milliárd forint pluszbevételt hozna, viszont jelentős korlátozásokkal járna, gyakorlatilag olyan szinten átalakulna, ami miatt már nem lenne értelme fenntartani. Például a maximális foglalkoztatotti létszámot 10 főben határoznák meg, az éves árbevételt pedig 150 millió forintban maximalizálnák. 

 Az Induló mikrovállalkozások tételes adója (IMTA) egy egészen új adót jelentene. Két évig az induló vállalkozásoknál 35 ezer forint/fő/hó adót kellene fizetni, ami papíron remekül hangzik, de jelentős bevétel nem keletkezne belőle, 25 milliárd folyna be és 

Bevezetnék a szolidaritási pótlékot is, 1 millió forint alatt fél százalékkal, afelett pedig 4 százalékkal, illetve a külön adózó jövedelmek nyugdíjjárulékát is átvariálnák. Előbbiből 150, utóbbiból 200 milliárd forintot várnak. 

Súlyos vágás lenne a NETA duplázása

A Népegészségügyi termékadót (NETA), azaz a kevésbé egészséges, vagy egészségtelen termékekre – chips, alkoholos italok, cukros üdítők, energiaitalok stb. – kivetett adót megdupláznák és ki is bővítenék még további termékekkel, konkrétan az alkoholra és a dohánytermékekre is kivetnék. Ebből szimplán leírták, hogy 

Persze csak papíron, mert erősen kérdéses, hogy az így drasztikusan dráguló termékeket megveszik-e az emberek. 

Ezt a kockázatot pedig a tervezet készítői is látják, hiszen felsorolják, hogy a kiegészítő bevételek rendszere hosszú távon gazdasági, társadalmi és piaci kockázatokkal járnak, amelyek a bevételi stabilitást is befolyásolhatják. 

Például „a KIVA és IMTA bevételek nagyságát a mikrovállalkozások aktivitása és túlélési aránya határozza meg”, azaz ők maguk is úgy látják, hogy ettől kiscégek szűnhetnek meg éppen ezért rögtön támogatás is kellene cserébe. 

A fő kockázatok, amelyek befolyásolják ezeket a bevételeket,

• a gazdasági lassulás,
• a magas infláció,
• a fogyasztói magatartás változása és 
• a nemzetközi adóverseny. 

Érdekes, de a tervezet azzal példálózik, hogy ezen intézkedések főleg a magas jövedelműek nagyobb arányú teherviselését erősítik, ám a valóság az, hogy a dohánytermékek és az alkohol épp ellenkezőleg, inkább a szegényebb társadalmi rétegeknél számít jelentős havi kiadásnak. 

Éppen ezért a tervezet is kitér arra, hogy csak akkor lehet a kiegészítő bevételek rendszere fenntartható, ha széleskörű politikai és társadalmi elfogadottsággal bír. Viszont kiemelik, hogy 

A sarcokat a tervezet szerint egy esetleges kormányváltás után már 2026 szeptemberében elkezdenék bevezetni.

Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP