A Bors Tisza-csomagot bemutató kiadványának betiltása sértheti a szólás- és médiaszabadságot.
A néhány hete kiszivárgott, mintegy 600 oldalas Tisza-csomag alighanem a modern magyar politikatörténet eddigi legnagyobb botránya. A több ezer milliárd forintos megszorítócsomag minden magánszemély életszínvonalában és a vállalkozások eredményeiben is óriási visszaesést hozna.
Az ellenzéki párt körül rendre felbukkanó baloldali közgazdászok által évtizedek óta hangoztatott reformokat tartalmazó Tisza-csomag azért is botrányos, mert Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke korábban bevallotta, a választásokig nem beszél az ellenzék a terveiről, másképp buknak, de ha választást nyer a Tisza, akkor már mindent lehet.
Ezt is ajánljuk a témában
A Magyar Péter kegyeit kereső politikai elemzők olyan tervezetről állítják, hogy nem valódi, amelynek megszorításait már átélték korábban a magyar emberek.
Látható, hogy Magyar Péter mindent elkövet annak érdekében, hogy elhallgattassa azokat, akik a részletes programtervezetet szeretnék bemutatni a választóknak.
Magyar a bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig átmeneti határozatában megtiltotta a Mediaworks kiadásában megjelenő Bors napilap Tisza-csomagot bemutató különszámának terjesztését. A törvényszék mindössze arra hivatkozik, hogy a kiszivárgott, átfogó megszorítócsomag tervezetéről Magyar Péter azt állítja, az nem a Tisza Párt programja. Emellett a bíróság azt is megállapította, hogy a Magyar Péter által korábban közölt „Tisza-program” ellentétes a kiszivárgott dokumentum tartalmával. Mivel a Bors kiadója a határozatot nem kapta kézhez, ezért a különszámának terjesztését sem függesztették fel.
Ráadásul a bírói döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy a bíróság politikai döntést hozott, ezzel pedig az ellenzéket támogatja.
A kormány, a kormánypárti szervezetek és a civil szervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy a bírói döntés ellenére nem jogszabályellenes a napilap tematikus kiadványának tartalmi terjesztése, mivel ennek korlátozása megfojtja az érdemi vitát és súlyosan sértheti az Alaptörvény sajtó- és médiaszabadságra vonatkozó részét.
Noha a baloldali sajtó egy szeptemberi sajtótájékoztató alapján rendre arról számol be, hogy a Tisza Párt részletes gazdaságpolitikai programját már bemutatta Magyar Péter, a hivatkozott programpontokat komolytalan lenne valódi programnak nevezni. A Telex összefoglalója szerint a Magyar Péter és gazdasági szakértője, Kármán András által ismertetett nyugdíjemelésre és adócsökkentésre vonatkozó elképzelések nem tekinthetők valódi programnak, mivel a kampányígéreteken túl nem derül ki belőle, miből teremtené elő a fedezetét az ígérgetéseknek.
A kiszivárgott Tisza-csomag ráadásul összecseng Magyar Péter pár mondatos kampányígéreteivel, vagyis a részletes anyag részben értelmezhető keretbe helyezi a pártelnök ígérgetéseit.
Ilyen hasonlóság egyebek mellett az adójóváírás a minimálbér összegéig, ami egy ízig-vérig baloldali gazdaságpolitikai trükk annak érdekében, hogy ne kelljen valóban adómentessé tenni a minimálbért, amellyel a munkavállalók széles körének nőne a keresete. Az adójóváírás mellett az egészséges élelmiszerek áfacsökkentési terve is szerepel a kiszivárgott csomagban, ám nincs olyan hivatalos osztályozás, amely meghatározná, melyek azok az élelmiszerek, amelyeknél áfát csökkentene a Tisza Párt. Szintén a Tisza-csomagban szerepel a vényköteles gyógyszerek adómentessége. Ezek áfakulcsa jelenleg is 5 százalék, ráadásul számos készítményre emellett az állam is kedvezményt ad. A részletes programleírás ráadásul még azt is megjegyzi, hogy az áfacsökkentésnek nem lenne érdemi hatása.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt nem más, mint a 2010-ben megbukott baloldal projektje a hatalom visszaszerzésére.
A felsorolt példák alapján megalapozottak lehetnek azok a felvetések, amelyek szerint a Fővárosi Törvényszéken eljáró bíró nem vizsgálta meg részletesen az ügyet és politikailag is motivált döntést hozhatott.
Úgy tudjuk, az ügyben eljáró bíró korábban támogatta a bírák kormányellenes tüntetését és elutasította az Országos Bírói Tanács és a kormány között első körben elfogadott, majd később mégis elutasított négyoldalú megállapodását.
A tavaly őszi tiltakozás tulajdonképpeni kiváltó oka a kormány és a bíróságok közötti, reformokat és a bérrendezést is tartalmazó négyoldalú megállapodás, amely ellen hirtelen fellázadt az Országos Bírói Tanács (OBT) – miután azt először jóváhagyta. A tanács magára nézve semmisnek nyilvánította a megállapodást, de döntésének nincs jogi relevanciája, a kormány pedig továbbra is érvényesnek tartja a kontraktust, hangsúlyozva, hogy annak elemeit be is tartja. Az ügyről ITT írtunk bővebben.
Ezt is ajánljuk a témában
Azok is féltik a bírói függetlenséget, akik korábban megkérőjelezhető módon egyeztetettek a volt amerikai nagykövettel. Mindeközben a bírók átlagbére két év alatt 2,25 millió forintra nő.
A sajtószabadságról folytatott vitát és a megkérdőjelezhető bírósági döntés kapcsán a Magyar Bírói Egyesület is felhívást tett közzé. Közösségi oldalukon azt írják, „a magyar bíróságok döntései mindenkire nézve kötelező érvényűek, azok betartása nem opcionális”. Arra ugyanakkor nem tér ki a szervezet, hogy egy kiadvány betiltása nem ellentétes-e a sajtó- és médiaszabadsággal kapcsolatos, alaptörvényben foglalt jogokkal és arra sem kapunk belőle választ, hogy a bíróságnak az ilyen ügyekben mit kell figyelembe venniük és a jogszabályokat miként kell alkalmazni.
Nyitókép: MTI/Róka László
Több fontos területen lehet komoly változás.
Nem baj, majd lesz helyette tánc, gólyalábon lépkedés, kardnyelés, légtornász-bemutató és tűzkarikán átugrás.
Tanács János 80 éves volt.
Bár nyílvesszők záporoztak volna körülöttünk, nem pedig az egymilliós fizetések, például Tarr Zoltáné! Francesca Rivafinoli írása.
Egy elhamarkodott feltárás akár politikai fegyverként vagy a személyes bosszú eszközeként is szolgálhat.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A tudományos és technológiai miniszter szerint Krausz tudományos eredményei nem jogosítják fel őt a támogatásra.
„Egyelőre még mindig nem mondta meg senki, hogy ugyanezek lesznek-e a szabályok.”
A történelem során második alkalommal törölhetik el a vármegye elnevezést.
