Magyar Péter mindent elkövet, hogy ne beszélhessenek az emberek a magyar politikatörténet egyik legnagyobb botrányáról

A néhány hete kiszivárgott, mintegy 600 oldalas Tisza-csomag alighanem a modern magyar politikatörténet eddigi legnagyobb botránya. A több ezer milliárd forintos megszorítócsomag minden magánszemély életszínvonalában és a vállalkozások eredményeiben is óriási visszaesést hozna.

Az ellenzéki párt körül rendre felbukkanó baloldali közgazdászok által évtizedek óta hangoztatott reformokat tartalmazó Tisza-csomag azért is botrányos, mert Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke korábban bevallotta, a választásokig nem beszél az ellenzék a terveiről, másképp buknak, de ha választást nyer a Tisza, akkor már mindent lehet.

Meglepő a Tisza-csomag bemutatásáról szóló bírói döntés

Magyar a bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig átmeneti határozatában megtiltotta a Mediaworks kiadásában megjelenő Bors napilap Tisza-csomagot bemutató különszámának terjesztését. A törvényszék mindössze arra hivatkozik, hogy a kiszivárgott, átfogó megszorítócsomag tervezetéről Magyar Péter azt állítja, az nem a Tisza Párt programja. Emellett a bíróság azt is megállapította, hogy a Magyar Péter által korábban közölt „Tisza-program” ellentétes a kiszivárgott dokumentum tartalmával. Mivel a Bors kiadója a határozatot nem kapta kézhez, ezért a különszámának terjesztését sem függesztették fel. 

A kormány, a kormánypárti szervezetek és a civil szervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy a bírói döntés ellenére nem jogszabályellenes a napilap tematikus kiadványának tartalmi terjesztése, mivel ennek korlátozása megfojtja az érdemi vitát és súlyosan sértheti az Alaptörvény sajtó- és médiaszabadságra vonatkozó részét.

Amit Magyar Péter már elmondott, az nem tekinthető kormányprogramnak

Noha a baloldali sajtó egy szeptemberi sajtótájékoztató alapján rendre arról számol be, hogy a Tisza Párt részletes gazdaságpolitikai programját már bemutatta Magyar Péter, a hivatkozott programpontokat komolytalan lenne valódi programnak nevezni. A Telex összefoglalója szerint a Magyar Péter és gazdasági szakértője, Kármán András által ismertetett nyugdíjemelésre és adócsökkentésre vonatkozó elképzelések nem tekinthetők valódi programnak, mivel a kampányígéreteken túl nem derül ki belőle, miből teremtené elő a fedezetét az ígérgetéseknek.

Ilyen hasonlóság egyebek mellett az adójóváírás a minimálbér összegéig, ami egy ízig-vérig baloldali gazdaságpolitikai trükk annak érdekében, hogy ne kelljen valóban adómentessé tenni a minimálbért, amellyel a munkavállalók széles körének nőne a keresete. Az adójóváírás mellett az egészséges élelmiszerek áfacsökkentési terve is szerepel a kiszivárgott csomagban, ám nincs olyan hivatalos osztályozás, amely meghatározná, melyek azok az élelmiszerek, amelyeknél áfát csökkentene a Tisza Párt. Szintén a Tisza-csomagban szerepel a vényköteles gyógyszerek adómentessége. Ezek áfakulcsa jelenleg is 5 százalék, ráadásul számos készítményre emellett az állam is kedvezményt ad. A részletes programleírás ráadásul még azt is megjegyzi, hogy az áfacsökkentésnek nem lenne érdemi hatása.

Nincs megelégedve a bíró a kormánnyal?

Úgy tudjuk, az ügyben eljáró bíró korábban támogatta a bírák kormányellenes tüntetését és elutasította az Országos Bírói Tanács és a kormány között első körben elfogadott, majd később mégis elutasított négyoldalú megállapodását. 

A tavaly őszi tiltakozás tulajdonképpeni kiváltó oka a kormány és a bíróságok közötti, reformokat és a bérrendezést is tartalmazó négyoldalú megállapodás, amely ellen hirtelen fellázadt az Országos Bírói Tanács (OBT) – miután azt először jóváhagyta. A tanács magára nézve semmisnek nyilvánította a megállapodást, de döntésének nincs jogi relevanciája, a kormány pedig továbbra is érvényesnek tartja a kontraktust, hangsúlyozva, hogy annak elemeit be is tartja. Az ügyről ITT írtunk bővebben.

A sajtószabadságról folytatott vitát és a megkérdőjelezhető bírósági döntés kapcsán a Magyar Bírói Egyesület is felhívást tett közzé. Közösségi oldalukon azt írják, „a magyar bíróságok döntései mindenkire nézve kötelező érvényűek, azok betartása nem opcionális”. Arra ugyanakkor nem tér ki a szervezet, hogy egy kiadvány betiltása nem ellentétes-e a sajtó- és médiaszabadsággal kapcsolatos, alaptörvényben foglalt jogokkal és arra sem kapunk belőle választ, hogy a bíróságnak az ilyen ügyekben mit kell figyelembe venniük és a jogszabályokat miként kell alkalmazni.

Nyitókép: MTI/Róka László