Azok is féltik a bírói függetlenséget, akik korábban megkérőjelezhető módon egyeztetettek a volt amerikai nagykövettel. Mindeközben a bírók átlagbére két év alatt 2,25 millió forintra nő.
Tüntetést szerveztek szombatra a bírák a felhívás szerint az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért.
Ahogy arra Gulyás Gergely is rámutatott a Kormányinfón, nem igazán érthetők a követelések, miután a bírói függetlenség az ítélkezésben garantált. A miniszter rámutatott arra az ellentmondásra is, hogy
a bírák követelik a véleménynyilvánítás szabadságát, majd kimennek tüntetni.
A bérekről Gulyás szerint lehet vitatkozni, de hogy a mostani emelés méltánytalanul kevés lenne, az nem igaz. A közigazgatás bármely területe boldog lenne ekkora fizetésemeléstől – hangsúlyozta a miniszter.
A demonstrációt hivatalosan a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) csaknem hetven fős országos választmánya kezdeményezte. A szervezet elnöke Boros Katalin, a Győri Törvényszék csoportvezető bírája, aki több interjúban is elmondta véleményét a bíróságokat érintő megállapodásról és a demonstrációról.
Érdekesség egyébként, hogy a bírósági nyilvántartás szerint 2023 márciusában megszüntetési eljárás indult a MABIE alapítványa a "Bírák az Igazságszolgáltatásért Alapítvánnyal" szemben. Az adatokból pedig az is kiderül, hogy bár az alapítvány minden évben köteles pénzügyi beszámolót leadni, ezt 2022 óta nem tette meg.
A tiltakozás tulajdonképpeni kiváltó oka a kormány és a bíróságok közötti, reformokat és a bérrendezést is tartalmazó négyoldalú megállapodás, amely ellen hirtelen fellázadt az Országos Bírói Tanács (OBT) – miután azt először jóváhagyta.
A tanács magára nézve semmisnek nyilvánította a megállapodást, de döntésének nincs jogi relevanciája, a kormány pedig továbbra is érvényesnek tartja a kontraktust, hangsúlyozva, hogy annak elemeit be is tartja.
A most teljes mellszélességgel a demonstráció mellé álló OBT, és annak volt tagjai korábban is éles kirohanásokat intéztek a kormány ellen,
az előző években gyakorlatilag folyamatosan puskaporos volt a hangulat a tanács, illetve az igazságügyi tárca között.
Az egyik hangadó Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája, a bírói tanács volt szóvivője volt, aki egészen az Európai Bírósághoz szaladt a bírói függetlenséget féltve. De attól sem riadt vissza bíróként, hogy Observernek nyilatkozva vádolja a kormányt a bíróságok függetlenségének veszélyeztetésével.
Ezt is ajánljuk a témában
A bírói szervezet három legfontosabb szervének viszonya korántsem nevezhető felhőtlennek, az elmúlt években számos konfliktus tarkította az „együttműködést". Cikkünkben felidézzük a legfontosabb állomásokat, a Handó Tünde-OBT viaskodástól a múlt heti esetig, külön kitérve az amerikai nagykövetnél is megforduló Vasvári Csabára.
Ahogy a MABIE honlapján megjelent levelében írta, mint magyar és egyben európai bíró tiltakozik az ellen, hogy az OBT, az OBH és a Kúria elnöke együttműködési megállapodást köt az igazságügyi minisztériummal.
Egy jogállamban szerinte ugyanis ennek nincs helye.
Hasonló levelet írt az OBT egykori elnökhelyettese, Csontos Katalin, aki támogatásáról biztosította a MABIE kezdeményezését, egyben bírálta a tanácsot, amiért tavaly augusztusban „a normatív alap és hatáskör hiányában, a bírák felhatalmazása nélkül – a transzparens működés szabályainak megsértésével – döntött az illetményemelést szervezeti reformhoz kötő – négyoldalú megállapodás aláírásáról”.
Csontos ezzel csatlakozott a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület tavaly novemberi közleményéhez, amelyben az felszólították az Országos Bírói Tanács (azóta távozott) elnökét, hogy tekintsen el a megállapodás aláírásától, és kezdeményezzen valódi szakmai párbeszédet egy megalapozott igazságügyi reform kidolgozása érdekében. A levelet aláírta az OBT korábbi szóvivője, a Székesfehérvári Törvényszék bírája, Abért János is.
De a kormányzattal való megállapodást bírálta Matusik Tamás, az OBT volt elnöke is, aki szerint „az OBT lemondott a függetlenségéről, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása alatt és titokban zajlott soron kívüli tárgyalások után aláírta azt a négyoldalú megállapodást”.
Négyükben az a közös, hogy részt vettek a David Pressman amerikai nagykövettel történt 2023 novemberi találkozón.
A nagykövetség akkori tájékoztatása szerint a találkozón az OBT vezetőivel „fontos beszélgetést folytattak az a Tanács függetlenségének előmozdítása érdekében végzett folyamatos munkájukról és a Tanácsnak a magyar igazságszolgáltatási rendszerben betöltött kulcsfontosságú szerepéről”.
Vasvári és Matusik ráadásul egy évvel korábban, 2022-ben is találkozott a hivatali ideje alatt a kormányt folyamatosan támadó Presmannal, ráadásul a nagykövet ekkor saját hivatalában fogadta őket. A találkozó nagy vihart kavart igazságügyi körökben, de a közéletben is, éppen a bírói függetlenségének veszélyeztetése miatt.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkor megkeresésünkre aggasztónak nevezte a megbeszélés tényét, amelynek szerintük „indokoltsága és jogszerűsége nyilvánvalóan vitatható.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az OBT tagokat, ebben a minőségükben eljárva, nem illeti meg a fokozott védelem – írta megkeresésünkre az Országos Bírósági Hivatal.
Miközben, ahogy azt fentebb említettük, a bírók mások mellett a „hivatáshoz méltó bérért” tüntetnek szombaton, a kormány által megkezdett igazságügyi reform részeként jelentős mértékű emelést kapnak a bírósági dolgozók idén januártól. Az emelés nemcsak a bírókat, a bírósági titkárokat, fogalmazókat, hanem a további hivatali dolgozókat is érinti.
A béremelés értelmében a bírói és az ügyészi illetményalap tizenöt százalékkal, a jelenlegi 566 660 forintól 651 660 forintra emelkedik. A lépcsőzetes emelés végére ez 48 százalékra emelkedik, és így 2027. január 1-jére a bérezés átlagosan eléri a 2,25 millió forintot, ami magasabb, mint az európai uniós átlag.
A bíróknál is jobban járnak ugyanakkor a bírósági titkárok és fogalmazók, az ő esetükben az időszak végére összesen 82 százalékos lesz a béremelés aránya. Sőt,
a kormány intézkedés kiterjed az ítélkezési munkát segítő, de nem jogász végzettségű munkatársakra, akiknek a fizetése 100 százalékkal növekedik.
A béremeléseket először 2025 január 1-jén, majd 2026-ban, aztán 2027-ben hajtják végre. Az Országos Bírósági Hivatal Indexnek küldött tájékoztatása szerint 2025. január 31-én 2694 bíró és 8387 igazságügyi alkalmazott állt jogviszonyban Magyarországon. A bírók közül:
Az igazságügyi alkalmazottak száma a Kúrián 263 fő. Az ítélőtáblákon 310-en, a törvényszékeken 3602-en, a járásbíróságokon 3969-en, az Országos Bírói Tanács mellett 17-en, az Országos Bírósági Hivatalban pedig 226 munkatárs segíti a bírók munkáját.
Ahogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter többször is elmondta, a béremelés megvalósítása egy régi adóssága volt a kormányzatnak, ugyanis a nem jogász végzettségű dolgozók bére nagyon alacsony volt, jelentősen elmaradt a más adminisztratív területen dolgozókétól. A béremelés mellett kiemelt cél a bíróságok munkájának korszerűsítése és a hatékonyság növelése. A miniszter kiemelte:
az a legfontosabb, hogy az emberek gyors és méltányos döntésre számíthassanak a bíróságokon is,
ezért újfajta gondolkodást kell bevinni a bíróságok életébe. Fel kell gyorsítani és hatékonyabbá kell tenni az eljárásokat.
Tájékoztatása szerint három munkacsoportot állított fel – a közigazgatási jog, a polgári jog és a büntetőjog területén –, hogy minél gyorsabbak legyenek az eljárások. Ebbe bevonták a bírákat, az ügyvédeket és az ügyészeket is, és egyeztetett valamennyi törvényszék vezetőjével.
Ahogy a tárcavezető legutóbb a Kossuth Rádióban kitért rá, a bírósági szervezetek belső feszültségei vezettek odáig, hogy az OBT a korábbi döntését megváltoztatva úgy döntött, nem kíván részt venni az egyeztetéseken. Jogszabályi kötelezettség, hogy a tervezeteket az OBT megkapja – mondta, hozzátéve, hogy „ez továbbra is fennáll, és mi meg is fogjuk küldeni”. Hangsúlyozta, kormányzati szinten azzal kell foglalkozni, hogy az emberek érdekében a béremelést végre tudják hajtani, emellett véghez tudják vinni azokat a változtatásokat, amelyek szükségesek a hatékonyság érdekben. A miniszter közölte: a kormány tiszteletben tartja a bírói függetlenséget, mert az a legfontosabb, hogy a bíró befolyástól mentesen tudja meghozni döntését.
Nyitókép: az OBT tagjai egyeztetnek David Pressmannal 2023 novemberében. (Fotó: USA budapesti nagykövetség Facebook oldala)
A hadsereget is be kellett vetni az erőszak megfékezésére.
Ilyen a hangulat a válogatott meccsén, amikor nincs szurkolás.
Egyre általánosabb a felháborodás.
Hatalmasra duzzadt tüntetés rázta meg az ukrán fővárost.
Több száz teherautó torlódott fel a Lengyelországba való belépésre várva.
Újabb törvénymódosításon háborodtak fel az ukránok.
Szalai Piroska úgy látja, ez volt a magyar gazdaságtörténet legnagyobb megszorító csomagja.
Ezen a héten is szigorúan fogott a toll.
