A bírói szervezet három legfontosabb szervének viszonya korántsem nevezhető felhőtlennek, az elmúlt években számos konfliktus tarkította az „együttműködést". Cikkünkben felidézzük a legfontosabb állomásokat, a Handó Tünde-OBT viaskodástól a múlt heti esetig, külön kitérve az amerikai nagykövetnél is megforduló Vasvári Csabára.
Újra kiéleződtek az ellentétek a bírósági szervezeten belül az elmúlt napokban az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagjának az Egyesült Államok magyarországi nagyköveténél tett látogatása miatt. A konfliktusnak nem ez volt az első, s feltehetően nem is az utolsó fejezete. De hogy miért, ahhoz nem árt visszamenni az időben, ahogy azt is
A bírósági igazgatási rendszert 2012-ben alakították át, megszűntetve a bíróságok központi igazgatását valamint a bírósági elnökök tevékenységét felügyelő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), amelynek működése a kormány szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az OIT jogköreit és feladatait megosztották, az új felállásban
feladatai a kinevezési jogkörök mellet a létszámgazdálkodásra és bírósági költségvetés kidolgozására is kiterjedtek. Első elnöke Handó Tünde volt, aki azonban nem töltötte ki kilenc éves mandátumát, miután 2019-ben alkotmánybíróvá választották.
Az átalakítással együtt létrejött azonban egy új testület is, a szintén a bíróságok igazgatásában közreműködő, de a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét is ellátó Országos Bírói Tanács (OBT). A bírói önkormányzat szerepét betöltő testület tagjait a bírák maguk választják, de a törvény alapján a tizenöt fős grémium tagja a Kúria elnöke is.
A bírósági szervezet harmadik pillére a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), amely ítélkezési és szakmai jogköröket gyakorol, fő feladata a bíróságok jogalkalmazási egységének biztosítása. Jogegységi határozatai a bíróságokra nézve kötelezőek.
A rendszer hat éven keresztül problémák nélkül működött,
Az új testület erős antréval indított, megalakulása után szinte azonnal vizsgálóbizottságot állított fel a bírósági vezetői pályázatok Handó Tünde általi eredménytelenné nyilvánítása miatt, miután szerintük az OBH elnöke több esetben nem indokolta meg érdemben a döntését. A tanácsból azon a tavaszon többen távoztak is, így a létszám a törvényben előírtak alá csökkent, és ezen keresztül a testület legitimitása is a vita tárgyává lett.
Handó Tünde szerint egyenesen törvénytelené vált az OBT működése, amit azonban a testület visszautasított, sőt Darák Péter akkori Kúria-elnök is melléjük állt. 2018 őszén a póttag-választás is botrányosra sikeredett, a feszültség jottányit sem enyhült, sőt, a konfliktusba beszállt a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is.
Az adok-kapok odáig fajult, hogy az OBT 2019 májusában arról hozott határozatot, kezdeményezik az Országgyűlésben Handó elmozdítását, az elnök által elkövetett „törvénytelenségek miatt”.
Handó azonban nem hátrált. Többször is hangsúlyozta, kiválasztási és kinevezési jog gyakorlása során sohasem terjeszkedett túl a törvényes kereteken. Az OBH elnökét, aki tizenegy dühös embernek nevezte az OBT tagjait, a parlament végül nem váltotta le posztjáról, ezzel együtt 2019 végén mégis távozott a hivatal éléről, miután Stumpf István helyére alkotmánybíróvá választották.
Az OBH élére Áder János köztársasági elnök Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét jelölte, akinek kinevezését az OBT is támogatta. Ezzel beköszöntött egyfajta fegyverszünet, de a feszültség nem múlt el. Ezt támasztotta alá Vadász Viktor, az OBT korábbi szóvivőjének egy 2021 októberi interjúban megfogalmazott álláspontja, miszerint a bírói tanács teljes mértékben ki van szolgáltatva az OBH elnökének, holott épp az ő feladatuk lenne a központi igazgatás vezetőjének ellenőrzése. Vadász több konfliktust is említett, amelyek terhelték a két intézmény kapcsolatát.
Senyei György Barna ugyanakkor erről később azt nyilatkozta a Mandinernek: az OBH valamennyi törvényben előírt ellenőrzési kötelezettségnek aláveti magát. Az elnök ugyanakkor
Mindez azonban szerinte nem jelent diszfunkcionális működést.
A harcban azonban időközben új front nyílt, a hangsúly áttevődött az OBT és a Kúria 2021-ben kinevezett új elnöke, Varga Zs. András konfliktusára. Varga kinevezését szinte egységesen utasította el az előzetes véleményezési jogkörrel rendelkező bírói tanács, amelynek, ahogy fentebb már jeleztük, az ad igazi pikantériát, hogy a Kúria elnöke is tagja az OBT-nek.
Az ellentét azzal kezdődött, hogy az OBT, a többi hivatásrenddel szemben nem támogatta a kúriai elnök előterjesztését egy olyan nyilatkozat elfogadására, amelyben a testület kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom, valamint az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt. Ezt követte, hogy az OBT törvénytelennek nyilvánította Varga Zs. András 2021-ben folytatott kinevezési gyakorlatát, a Kúria elnöke pedig idén az
mert az nélkülözi az Alaptörvényre való hivatkozást.
Ezek után szinte már borítékolható volt a mostani ütésváltás, főleg miután a bírói tanács a Pressman-találkozóról kiadott közleményében nem mulasztotta el, hogy az OBH és a Kúria elnökébe is belerúgjon.
A mostani ügy egyik főszereplője Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája, OBT tagja és egyben sajtószóvivője, aki már 2006-os ténykedésével sem aratott osztatlan sikert és az elmúlt években a politikai jellegű véleményformálástól sem tartotta távol magát.
Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy Vasvári a 2006 őszi rendőri megtorlások idején – meg sem kérdőjelezve a hamis rendőri jelentéseket – súlyosan törvénytelen ítéletet hozott egy brutálisan megvert egyetemista és egy másik fiatalember ügyében.
miután a hivatal elnöke eredménytelennek nyilvánította pályázatát a Fővárosi Ítélőtáblára. Az eljárást végül megszűntették.
Vasvári 2019-ben egy hazai büntetőeljárás kapcsán a jogállamiságot és a bírói függetlenséget emlegetve az Európai Unió Bíróságához fordult Handó Tünde kinevezési gyakorlatát támadva.
Ennél konkrétabb volt az augusztusi eset, amikor a brit The Guardian idézte Vasvári Observernek mondott szavait, miszerint a kormány rendszeres próbálja befolyásolni a bíróságokat, veszélyeztetve függetlenségüket. Miután ezeket a kijelentéseit többen támadták, az OBT azonnal felháborodott közleményben védte meg saját tagját, aki a múlt héten másodmagával tett látogatást az amerikai nagykövetnél.
Nyitókép: Justitia szobra a Kúria aulájában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
Az alapítvány azután fordult bírósághoz, hogy a Média1 azt állította, a szervezet átláthatatlanul működik.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Várhatóan pénteken eldől, hogy októbertől ki lesz Budapest első embere.
A multiknak, a bankoknak és az energiacégeknek védelmi hozzájárulást kell majd fizetniük.
Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
