A Média1 alapítójának is szemet szúr a Telex elfogultsága Magyar Péter felé (VIDEÓ)
Szalay Dániel a Magyar Márton nevéhez köthető kontroll.hu kapcsán megjegyezte, hogy „zavaró az álfüggetlensége”.
Mindkét fél előszeretettel ekézi a magyar kormányt itthon és külföldön.
Újra találkozott az Országos Bírói Tanács (OBT) vezetőivel kedden David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A találkozó tényéről maga Pressman számolt be a nagykövetség Facebook-oldalán, azzal a szöveggel, hogy „Fontos beszélgetést folytattunk az Országos Bírói Tanács vezetőivel a Tanács függetlenségének előmozdítása érdekében végzett folyamatos munkájukról és a Tanácsnak a magyar igazságszolgáltatási rendszerben betöltött kulcsfontosságú szerepéről."
Pressman éppen egy évvel ezelőtt egyeztetett saját hivatalában az OBT két tagjával, Vasvári Csabával és Matusik Tamással, a találkozó pedig nagy vihart kavart igazságügyi körökben és a közvéleményben is, a bírói függetlenségének veszélyeztetése miatt. Most egyébként annyiban változott a helyzet, hogy nem a nagykövetségen, hanem a OBT-nél volt a találkozó.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkor megkeresésünkre
aggasztónak nevezte a találkozó tényét, indokoltsága és jogszerűsége nyilvánvalóan vitatható.
A felháborodásra reagálva az OBT közleményben védte meg tagjait, nagyjából azzal az indokkal, hogy „nincs itt semmi látnivaló” hiszen „a hazánkba akkreditált nagykövetekkel, a bírósági szervezetrendszer – demokráciákban teljesen szokásos módon – évtizedek óta kapcsolatban áll.”
Ezt azonban Varga Zs. András, a Kúria elnöke sem hagyta szó nélkül, egyebek mellett kijelentve, hogy nincs tudomása arról, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőnek
Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke szerint
a találkozót nem lehetett másként értelmezni, mint a magyar igazságszolgáltatásba való beavatkozást.
A találkozót Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandiner kérdésére úgy értékelte, hogy „ha az OBT két tagja elmegy az amerikai nagykövet rezidenciájára, az jól mutatja a hozzáállásukat a függetlenséghez”. Ennél szerinte már csak egy aggasztóbb jelenség van, nevezetesen az, hogy az ezt követő nyilatkozatból az derül ki: az OBT érintett tagjai azt sem tudják, kik a választott és a kik a kinevezett vezetők a magyar igazságszolgáltatás rendszerében.
Nyilván azért, mert mindkét fél,
az OBT tagjai és Pressman sem rejti véka alá a magyar kormánnyal szembeni ellenszenvét.
A Népszava által „a jogállamiság egyik utolsó bástyájának” titulált tanács az elmúlt években folyamatos konfliktusban állt a korábban Handó Tünde által vezetett, a bíróságok központi igazgatását felügyelő OBH-val, de a tanácsnak Varga Zs. Andrással is sikerült többször összerúgnia a port. Már Varga Zs. kinevezésénél kipattant a konfliktus, mivel a testület nem támogatta az új elnök megválasztását. Volt olyan eset is, hogy a tanács az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatánál panaszkodott a közigazgatási bíróságok korábban tervezett átszervezése miatt.
A Presmannal egyeztető egyik OBT-tag, Vasvári Csaba a testület szóvivője, a Fővárosi Törvényszék bírája, tavaly augusztusban a brit The Guardian-nak
a bírákat érő külső és belső befolyásolási kísérletekről beszélt,
de bírálta az OBH elnökét a bírák kinevezési gyakorlata miatt is.
A bíróságok szervezetésről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény alapján létrehozott tanács gyakorlatilag a bírói önigazgatás szerve, egy olyan közjogi testület, amely ellenőrzi a bíróságok központi igazgatását, emellett maga is végez igazgatási feladatokat. Az OBT 15 tagjából 14-et a bírák maguk közül választanak hat évre. A tanács 15. tagja a Kúria elnöke.
Nyitókép: Facebook/Egyesült Államok nagykövetséges