Az ingatlan.com augusztusi statisztikái szerint érdemben nem befolyásolta a lakáspiaci árak mozgását a július végén bejelentett otthonteremtési program. Az Otthon Start nagy érdeklődést generált, ám az áremelkedés nem tér el az eddigi trendektől.
Szeptember 1-jén elindult az elmúlt évtizedek legnagyobb kormányzati otthonteremtési projektje, az Otthon Start Program, amelynek keretében a jogosultak elég széles köre államilag garantált fix 3 százalékos kamatozású, legfeljebb 25 év futamidejű lakáshitelt vehet fel első saját otthonának megteremtéséhez. A programot július végén jelentette be Panyi Miklós, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, és ahogy az várható volt, óriási érdeklődés övezte, és komoly visszhangja volt.
A politikai uborkaszezon (amennyiben még létezik ilyesmi) ellenére minden oldalról kommentálni kezdték az Otthon Start Programot. Az ellenzék részéről ez értelemszerűen (?) a bírálatot jelentette. Az óbaloldal politikusai és holdudvara, valamint TISZA Párt és a körülötte gyülekező egykori SZDSZ-esek és főleg Magyar Péter SZAKÉRTŐI egymással versengve kezdték el sorolni, miért rossz a kormány otthonteremtési projektje. Vagy ha most jó, miért lesz majd rossz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzék teljes erővel támadja a kormány államilag támogatott lakáshitelét, pedig az még el sem indult. Eközben Magyar Péter és a TISZA Párt a korábbi balliberális kampányígéreteket átvéve saját lakás helyett albérletet kínál a fiataloknak.
Természetesen elhangzottak/megírattak a szokásos mantrák miszerint például „túl kevesen tudják igénybe venni a támogatott 3 százalékos hitelt” (példátlanul széles a jogosultak köre), „ez választási osztogatás, ami majd államcsődöt eredményez” vagy épp, hogy „ez egy nagyon kockázatos konstrukció, mert később megváltozhat a kamat” (ez utóbbiról Gergely Péter pénzügyi szakértő lapunk kérdésére elmondta, hogy teljes tévedés).
A fentieken kívül azonban érkezett az Otthon Start hitellel kapcsolatban megfontolandó bírálat is, mégpedig, hogy nagymértékű áremelkedést generál majd az ingatlanpiacon. Ez valóban logikus volna, hiszen
a 3 százalékos lakáshitel egy új célcsoportot vonz, a kereslet nagy mértékben emelkedik, és jelentős tőke érkezik a piacra.
Természetes, hogy amennyiben az eladó jó áron szereté értékesíteni az általa kínált lakóingatlant, megéri megfelelnie a program feltételeinek, ám még itt is elég nagy a mozgástér, hiszen az Otthon Startról szóló kormányrendeletben feltételként szerepel, hogy a megvásárolt vagy épített ingatlan négyzetméterenkénti ára vagy bekerülési költsége legfeljebb bruttó 1 500 000 forint lehet.
Ezt is ajánljuk a témában
Milyen kockázatai vannak a szeptemberben induló 3 százalékos hitelnek? Jogosak-e az Otthon Start Programot ért kritikák? Emelkedni fognak-e az ingatlanok árai? Gergely Péter közgazdásszal, a Biztos döntés pénzügyi szakértőjéven tisztáztuk ezeket a kérdéseket.
A jogalkotó a programba épített „fékkel” épp a drasztikus áremelkedésnek szeretne gátat vetni, ezt az értéket azonban Magyarország nagy részén messze nem érik el jelenleg az ingatlanárak. Az átlagos négyzetméterár kizárólag Budapest egyes kerületeiben haladja meg ezt. Persze a 1,5 millió forint még így is nagyon magas, és a bírálók arra számítottak, hogy az eladók igyekeznek majd minél közelebb tolni a kínálati árat az említett határértékhez, ez pedig árrobbanást eredményez az ingatlanpiacon. Az ingatlan.com szakértője, Balogh László lapunknak azt mondta, egyelőre nem számít erre.
Alapvetésként érdemes leszögezni, hogy Magyarországon a rendszerváltoztatástól kezdve a 2008-as gazdasági válságot követő időszak kivételével éves szinten folyamatosan emelkedtek az ingatlanárak.
Az orosz-ukrán háború következtében kialakult gazdasági válság pedig nemhogy lassította volna a piacot, egy kis megtorpanás után tavaly, majd idén az év első felében újabb emelkedést mértek. Ebben a piaci helyzetben jelentette be a kormány, hogy szeptemberben tömegek számára elérhető 3 százalékos hitel lehetőségével elindul az Otthon Start Program.
Ezt is ajánljuk a témában
Felpörgeti-e a piacot a szeptember 1-jén induló kormányzati hitelprogram? Mit eredményez majd az építőiparban, és az új lakások piacán? Nőni vagy csökkenni fognak az bérleti díjak és olcsóbb lesz-e a kenyér a 3 százalékos hiteltől? Balogh Lászlóval az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével beszélgettünk.
A bejelentés óta eltelt közel két hónap, és lassan 3 hete el is indult a kormány otthonteremtési projektje. Mint megtudtuk, a programban biztosított 3 százalékos hitel igénylőinek száma elérte a tízezret. Időközben az ingatlan.com, a legnagyobb magyar ingatlanpiaci oldal is kijött a legújabb statisztikákkal, így kiderült, mennyit emelkedtek az árak a bejelentést követő egy hónapban. A nagy kérdés az volt, hozott-e azonnali árrobbanást a kormány otthonteremtési programja. Megnéztük a számokat, és úgy tűnik, a piaci boom eddig elmaradt.
Azt vizsgáltuk, hogy az eddigi áremelkedési trendekhez képest az Otthon Start Program bejelentését követő egy hónapban, azaz augusztusban Magyarország nagyvárosaiban mekkora volt a lakáscélú ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára, és látható-e szignifikáns eltérés az ingatlanárak emelkedésének eddigi trendjéhez képest vagyis, hogy érdemben befolyásolta-e az eladói viselkedést ez a kormányzati projekt.
Budapesten az ingatlan.com adatai szerint augusztusban
ez 1,03 százalékos drágulást jelent.
A házak négyzetméterének átlagos ára 931 269 forintról 935 726-ra nőtt, ez még kisebb, mindössze 0,5 százalékos drágulás. Ehhez képest tavaly novembertől idén márciusig folyamatosan ennél nagyobb mértékben emelkedtek az árak, azaz a trendet egyelőre nem változtatta meg érdemben az Otthon Start Program.
Miskolcon 555 961 forintról 571 176 forintra emelkedett a lakások négyzetmétereára, ez 2,7 százalékos emelkedés, ami szintén elmarad a tavaly télen mérttől, a házaké
az még kisebb, 1,2 százalékos növekedés.
Ez azt jelenti, hogy az átlagos, 50 négyzetméteres lakást Miskolcon az előző hónaphoz képest 750 ezer forinttal drágábban kínálták, azaz szeretnék eladni
– kérdés, hogy ez sikerül-e.
A győri lakások négyzetméterekénti ára 933 679-ről 958 178 forintig emelkedett augusztusban, ami a miskolcinál kisebb, 2,6 százalékos növekedés, ám a korábbi trendhez képest itt gyorsult, és elérte az év elején mért szintet az áremelkedés üteme. Az elmúlt években azonban volt ennél nagyobb árnövekedés is, hiszen 2022 elején duplaekkora mértékben 5,3 százalékkal drágultak a lakások Győrben. Érdekesség ugyanakkor, hogy a családi házak ára nemhogy nőtt az Otthon Start Program bejelentését követően, ellenkezőleg – közel fél százalékkal visszaestek az árak.
Debrecenben épp ellentétes trend látható, a családi házak ára emelkedett jobban augusztusban, mégpedig 2,1 százalékkal. Augusztusban a júliusi 849 ezer forintos négyzetméterenkénti ár 867 ezerre nőtt, ám ez sem példátlan, még idén is volt ennél nagyobb emelkedés az év elején.
A debreceni lakások ára jóval kisebb mértékben, 1,1 százalékkal nőtt a nyár utolsó hónapjában,
ez messze elmarad a tavaly ősszel mért 2,7 és az év elején tapasztalt 3 százalékos emelkedéstől.
Pécsen 886 ezerről 898 ezerre, azaz köezl 1,4 szzalékkal emelkedett a lakások négyzetmétere, a családi házak ára 645 ezerről 646 ezer forintra emelkedett, ez 0,15 százalékot jelent, azaz szinte stagnált a piac, amelyen az előző hónapban 3 százalékos, az év első felét tekintve pedig több lépcsőben 13 százalékos drágulást mértek. Szegeden az elmúlt év végi, idén év eleji áremelkedéshez hasonló, 1,94 százalékos emelkedést regisztráltak a lakáspiacon, egy négyzetméterért jelenleg átlagosan 967948 forintot kérnek.
A szegedi családi házak ára kedvezőbb, jelenleg egy négyzetmétert 826 436 forintért kínálnak az eladók, 0,8 százalékkal drágábban mint egy hónappal korábban.
Zalaegerszegen 689 ezerről 691 ezer forintra nőtt a lakások négyzetméterára, ez 0,3 százalékos drágulás, a családi házakat viszont 1,7 százalékkal drágábban kínálják mint júliusban, itt egy négyzetméter 557 507 forint. Mindkettő ingatlantípus esetében igaz ugyanakkor, hogy idén év elején és májusban is jóval nagyobb mértékben nőttek az árak, mint az Otthon Start Program bejelentése után.
Szombathely az egyetlen város, ahol valóban komoly árnövekedés tapasztalható. A családi házak a nyugat-magyarországi városban 3, a lakásoké viszont 5,8 százalékkal emelkedett, ám még ez a drágulás sem tér el drasztikusan az elmúlt egy évben látottaktól. Kecskeméten a lakások piacán 827 ezer forint egy négyzetméter, 1,67 százalékkal drágább mint egy hónappal korábban, a családi házak ára 1,3 százalékkal nőtt.
Az árnövekedési trendben érdemi gyorsulás itt sem tapasztalható.
Sopronban a lakások négyzetméterét augusztusban 889 ezer forintért árulták, azaz 1,8 százalékkal drágultak július óta.
A soproni családi házak ára viszont gyakorlatilag nem változott, egy hónap alatt mindössze 82 forinttal lett drágább egy négyzetméter, amely így a nyár végén 814 571 forint volt a piacon.
Egerben a családi házak 0,9, a lakások 1,57 százalékkal kerültek többen mint júliusban, és az éves növekedési ütemhez lassult ebben az időszakban. Összességében elmondható, hogy az eddigi piaci trendhez képest egyértelműen nem eredményezett érdemi változást az ingatlanok árait tekintve az Otthon Start Program, sőt a legtöbb vizsgált városban lassult a növekedés üteme. Az egyes politikusok által bedobott 10 százaléknak még az egyharmadát sem érte el az árnövekedés.
Persze ezek az adatok a bejelentés és a program indulása közötti időszakból valók, ám az előrevetített árrobbanás egyelőre nem történt meg. Tény ugyanakkor, hogy a nyár az ingatlanpiacon nem a legintenzívebb időszak, tehát valószínű, hogy a szeptemberi statisztikák nagyobb növekedést jeleznek. Kérdés, hogy mennyivel nagyobbat – mert ha az elmúlt években tapasztalt árnövekedés üteme nem gyorsul nagy mértékben, nem lesz igazuk azoknak a kritikusoknak.
Sokatmondó mém látott napvilágot.
A magyarok mindig azt választják, amelyik oldal a nemzeti érdekeket követi.
Magyar Pétert is ugyanazok az erők futtatják, mint akik annak idején a kistérségi messiást.
„Ezek már nem csupán panaszok” – szögezte le Latorcai Csaba.
Elindult a lakáshitelboom.
Kiszellőztettek a Fideszben, beengedték a friss levegőt. Skrabski Fruzsina szerint a Digitális Polgári Kör jó irány, a polgári kör nosztalgiával még nála is „bekapcsoltak azok a jóérzésű emlékek”.
Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!
A Hotel Lentulai vendége Bayer Zsolt volt.
