Árrobbanást okoz az új állami támogatás? Utánanéztünk, mit mutatnak a statisztikák

Közkedvelt vélekedés egy-egy állami mentőöv során, hogy az kormány csak ne nyúljon bele a szabad piac folyamataiba, hiszen azzal csak torzítja az árakat. Legutóbb épp az Otthon Start Programmal kapcsolatban indult be a fanyalgás, hogy az új, kedvezményes hitellehetőség – amelynek köszönhetően akár 100 millió forinthoz is hozzájuthatnak a fiatalok – csak még inkább megdrágítja az ingatlanokat, hiába vannak egekben a kamatok, nem kellene az államnak segítenie, hiszen ezek mind rendre beépülnek az ingatlanárakba.

Éppen ezért megnéztük, mit mutatnak a számok pontosan, azaz a négy nagy, Fidesz-KDNP kormányhoz köthető támogatási forma – csok, babaváró, falusi csok, csok plusz – a bevezetésük utáni negyedévben mennyivel dobta meg a lakásárakat, azaz tényleg okoztak-e robbanásszerű növekedést. Nos, az eredmény igencsak beszédes, de nézzük az elején.

A fő bűnös lenne a csok?

Az Orbán-kormány 2015 július elsejével vezette be az új támogatási rendszert, amely keretében a gyermeket nevelőket, még pontosabban a gyermeket vállalókat kívánták segíteni. Az első verzióban a már meglévő és várható gyermekek után járt kedvezményes hitel, illetve vissza nem térítendő támogatás. Már bevezetésekor is igen sok családnak okozott nehézséget az otthonteremtés, főleg az önerő előteremtése volt a fő probléma, amelyet a vissza nem térítendő támogatással – illetve a babaváróval, de erről később – sok esetben enyhíteni lehetett.

A csok hatására több tízezer új szereplő lépett be az ingatlanpiacra, egyértelmű volt, hogy a kormányzati intézkedés óriási siker lett, a családok több mint ezer milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak az évek során. A növekvő érdeklődés pedig valóban feljebb hajtotta az árakat, de az az állítás, hogy ez a 10-15 millió forint azonnal beépült volna az ingatlanárakba, meglehetősen nevetséges.

Apró lépések

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015. harmadik negyedévében, azaz a csok plusz indulásakor Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 301 ezer forint volt, ugyanezen kategória a vármegyeszékhelyeken 167 ezer, városokban 129 ezer, községekben pedig 69 ezer forint.

 Azaz Budapesten 4 százalékos, nagyvárosokban pedig 1 százalékos növekedést okozott a csok, míg a kisebb településeken és falvakban csökkentek az árak.

Beszédes adatok

De még az egy évvel későbbi adat szerint is, átlagosan 5 és 20 százalék között drágultak az ingatlanok, utóbbi főleg Budapesten volt tetten érhető. Ha ezen távon egy átlagos, 70 négyzetméteres lakást veszünk, akkor annak ára a csok hatására 21 millió forintról 25 millió forintra nőtt, tehát messze nem annyival, mint amennyi maga a csok volt.

De nézzük tovább! A következő, rendkívül fontos támogatás a babaváró bevezetése volt 2019 márciusában. Az első körben 10 millió forint, azóta 11 millió forintra emelt hitel rendkívül kedvezményes, mindössze egyetlen gyermek megszületését kell vállalni ahhoz, hogy kamatmentesen juthasson hozzá a felvevő. Legnagyobb vonzereje az volt, hogy szabadon fel lehetett használni. Mégis, a legtöbben azt a felelős döntést hozták, hogy a pénzt önerőbe forgatják, tehát kombinálva a csokkal, igen jó helyzetbe hozták magukat a lakáspiacon.

Beépül, vagy sem?

Gondolhatnánk, hogy akkor ez a 10 millió forint is azonnal beépült az árakba, ám  nem egészen így volt. Bevezetésekor, azaz 2019 második negyedévében Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 629 ezer forint volt, vármegyeszékhelyeken ez 297 ezer forint, városokban 201 ezer forint, községekben pedig 102 ezer forint. Egy negyedévvel később a fővárosban 2,5 százalékos, vármegyeszékhelyeken 3 százalékos, városokban pedig 1 százalékos növekedést okozott a babaváró megjelenése. Megint nem beszélhettünk instant árrobbanásokról.

Utóbbiak esetében a harmadik nagy támogatás, a falusi csok 2019 júliusi megjelenése hozott változást. A kifejezetten csökkenő lélekszámú községekre kiírt támogatási forma noha bizonyos helyeken erős árfelhajtó hatással bírt, országosan nem igazán látszódott meg a robbanása. Igaz, itt – és a babaváró esetében is kivételt teszünk – azért nem érdemes egy évvel későbbi adatokat is vizsgálni, mert az akkorra már tomboló pandémia igencsak parkolópályára tette az ingatlanpiacot is.

Az eddigi utolsó, viszont összegben legnagyobb támogatás a 2024. januárjával elstartoló csok plusz volt. Ezt a kormány kifejezetten az akkorra már erősen – ám mint fentebb írtuk, messze nem csak a csoknak, vagy babavárónak köszönhetően – megugró lakásárak miatt hozott be. A régi csokot váltotta. Kivették a vissza nem térítendő támogatást, a hitelkeretet viszont drasztikusan megemelték. Már két gyermekre – feltétel volt, hogy csak az egyik lehetett már meglévő – is akár 30 millió forintnyi kedvezményes hitelhez juthatott egy család, mindössze 3 százalékos kamattal. Három gyermekkel pedig 50 milliónyit is igényelhetnek. 

Van, ahol még árcsökkenés is látható

Ez a pandémia okozta inflációs ugrás és az azt ellensúlyozandó súlyos kamatemelések közepette üdítőként hatott a lakást keresők számára. Bevezetésekor, tehát 2024 első negyedévében a budapesti négyzetméterárak már 932 ezer forintra ugrottak. Ugyanez vármegyeszékhelyeknél 548 ezer forint, városokban 395 ezer forint, míg községeknél 192 ezer forint volt.

Valóban jelentős drágulás zajlott le tehát kilenc év alatt, viszont ennek okai máshol keresendők. De visszatérve a csok pluszra. A következő negyedévben a fővárosi árak 968 ezer forintra, míg nagyvárosokban 560 ezer forintra nőttek. Előbbi 3,8, utóbbi pedig 2,2 százalékos növekedést jelentett. Városokban és községekben pedig ekkor épp esett az átlagár, amely egyébként azóta is tart.

A valódi „felelős”?

2015 óta tehát nagyjából megháromszorozódtak a négyzetméterárak az országban, de ennek erős jóindulattal is csak kis részében felelőse az állami támogatások sora. Maximum annyiban érhető tetten a hatásuk, hogy ezeknek köszönhetően az évek alatt jóval többen jutottak saját otthonhoz, akik előtte csak álmodhattak ilyenről. Ezért az állami felelősséget firtatni pedig, hát, finoman szólva sem elegáns.

A megháromszorozódásért sokkal inkább lehet felelős a közel ugyanilyen arányban emelkedő átlagbér. Míg 2015-ben 245 ezer forint körül mozgott a bruttó átlagkereset, 2024 végére már 720 ezer forint fölé nőtt. Ez kvázi ugyanakkora emelkedés volt, mint amit az ingatlanáraknál is tapasztalhattunk.

Nyitókép: Mandiner grafika