Legyűrte az inflációt az Orbán-kormány – megjöttek a legfrissebb adatok

Némileg gyorsult ugyan tavaly év végére az infláció, elsősorban az alacsony éves bázis miatt, ugyanakkor a fogyasztói árak emelkedése éves szinten 3,7 százalék volt 2024-ben. A nyugdíjasok fogyasztói kosara is ugyanennyivel drágult. A Központi Statisztikai Hivatal keddi adatai szerint éves összevetésben 2023-hoz képest:

• a szolgáltatások drágultak a legjobban, 8,9 százalékkal,
• míg az élelmiszerek ára átlagosan 2,8 százalékkal nőtt.
• A szeszes italok és a dohányáru 4,4 százalékkal,
• a ruházkodási cikkek ára 4,2 százalékkal emelkedett,
• az egyéb cikkekért 1,7 százalékkal fizettünk többet 2024-ben, mint 2023-ban.

Az infláció némileg gyorsult tavaly év végén, de erre az emelkedésre az alacsonyabb 2023-as bázis miatt lehetett számítani: a 2023-as, jelentős áremelkedés az év második felére már nem volt jellemző.

Nem drágult tovább az élet

A 2023-as, példátlanul magas, 17,6 százalékos inflációt követően tavaly gyakorlatilag megállt a drágulás, ráadásul a bruttó keresetek emelkedése az alacsony infláció mellett nőhetett bőven 10 százalék felett. Ez azt jelenti, hogy a keresetek reálértéke 2024-ben már újra kimagasló mértékben nőtt.

Éves összehasonlításban 2024-ben az élelmiszerek ára átlagosan mindössze 2,8 százalékkal nőtt, vagyis a háztartások kiadásának legnagyobb részét jelentő tételek – két év példátlan drágulását követően – ára már nem nőtt tovább.

Az élelmiszerek közül a legjobban azok a termékek drágultak, amelyek fogyasztói árát az év első felében még kormányrendelet fékezte. E szerint a kereskedők nem értékesíthették a piaci beszerzési árnál drágábban az érintett élelmiszereket, vagyis nem alkalmazhattak árrést, nyereségük nem keletkezhetett ezeken.

A több mint egy évig fenntartott állami korlátozást az év második felétől már nem tiltotta meg a kereskedőknek, hogy nyereségük érdekében árat emeljenek. Emiatt egy év alatt jelentősen,

• 36,2 százalékkal emelkedett a liszt ára,
• 19,5 százalékkal drágult a tej, ezen belül legtöbbet a 2,8 százalékos UHT tej,
• 18 százalékkal a csirkemell
• és 13,7 százalékkal nőtt az étolaj ára.

Az élelmiszerek közül kevés termék árát befolyásolták érdemben a világpiaci folyamatok, ezek közül kiemelkedő

• a tejtermékek 10 százalékot meghaladó áremelkedése,
• a kávé, a kakaó és a csokoládé szintén két számjegyű áremelkedése,
• a tojás árának ugrásszerű emelkedése az év utolsó felében,
• a zöldség- és gyümölcslevek, valamint a nem alkoholos italok drágulása is meghaladta az átlagot, elsősorban a kötelező palack-visszaváltás miatt.

A KSH szerint decemberben – éves alapon – 6,6 százalékkal kellett többet fizetni a szezonális, friss zöldségekért és gyümölcsökért. E termékek ára ugyanakkor a termésmennyiségtől és a minőségtől függ, így éves szinten jelentős eltérések tapasztalhatók a szezonális hatások miatt.

Nem volt példátlan az árak csökkenése sem

Az inflációs adatok azt mutatják, hogy az árak emelkedésének üteme és mértéke mekkora, de ritkán fordul elő, hogy egy termék vagy szolgáltatás ára csökkenne, főleg érezhető mértékben. Ilyen, kedvező árváltozást ugyanakkor 2024-ben meglehetősen sok árucikknél tapasztalhattak a fogyasztók, sok alapvető élelmiszer ára is csökkent.

Mérséklődött a cukor ára, a 2023-as és 2024-es globális árrobbanást követően az év végére már közel 5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni egy kilogramm kristálycukorért, mint egy évvel korábban. Szintén jelentősen csökkent a tésztafélék ára, egyes termékeknél 10 százalékot is meghaladta az árcsökkenés mértéke.

Csökkent a tavalyi év során a tartós fogyasztási cikkek ára, összességében 0,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek közül a használt- és új járművek és egyes műszaki cikkek ára mérséklődött. E termékeknél a néhány százalékos árcsökkenés is jelentős, akár százezres nagyságrendű kiadáscsökkentést jelent.

amely elsősorban azokat a fogyasztókat érintette, akik a rezsicsökkentésnek köszönhetően kedvezményes áron igénybe vehető áram és gázmennyiség fölött fogyasztottak. A tavalyi év első felében – éves összevetésben – negyedével kellett kevesebbet fizetni. Az év második felében ismét drágult a lakossági energia, de 2023-hoz képest kevesebbet kellett fizetniük a háztartásoknak.

A multik is hozzájárultak az inflációhoz

Nem újdonság, hogy az infláció érdemi alakítói a nemzetközi boltláncok és más multinacionális vállalatok nyereségvezérelt árpolitikája. Az élelmiszerek éves, 3 százalék alatt maradó drágulásához is érdemben hozzájárult a kiskereskedelmi szereplők árpolitikája. Az alapvető élelmiszerekre a kormány még 2022-ben vezetett be az orosz-ukrán háború káros gazdasági hatásainak tompítása érdekében rögzített árat. 

Az árstop 2023 augusztusi kivezetése után az érintett termékeknél – csirkemell, tartós tej, napraforgó étolaj, sertéshús, liszt – további korlátozást tartott fenn: tavaly augusztusig a kereskedők nem értékesíthették beszerzési ár felett a korábban árstopos élelmiszereket, vagyis e termékek eladása nem növelhette a nyereségüket.

Szintén az árpolitikára vezethető vissza az állateledelek és a mosószerek árcsökkenése, ám ezekben a termékcsoportokban korábban átlagot meghaladó volt a fogyasztói árak emelkedése.

Korábban a Mandiner többször is írt róla, hogy míg az emberek példátlanul gyors drágulást tapasztalhattak az üzletekben és a szolgáltatóknál, addig a tőkeerős multik profitja nemhogy csökkent volna de a jelentősen visszaeső fogyasztás mellett is óriásit nőtt.

A szolgáltatások húzták fel az árszínvonalat

Míg a korábbi években elsősorban a napi és tartós fogyasztási cikkek és az energiaárak járultak hozzá az inflációhoz, addig 2024-ben már a szolgáltatások 10 százalék környéki átlagos drágulása járult hozzá a 3,7 százalékos árváltozáshoz.

Jelentősen, 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett tavaly a postai szolgáltatások díja, a televízió-előfizetés, a teherszállítás és az autópályadíj. Legnagyobb mértékben a fogyasztók szempontjából jelentéktelen súlyú ékszerek drágultak. A nem piaci alapon meghatározott közszolgáltatások díja, azaz 

Jelentős megtakarítást jelentett ugyanakkor a vármegye- és országbérletek kiterjesztése, valamint egy évvel korábbi bevezetése. Az új havibérleteknek köszönhetően a legfeljebb havi 18 990 forintos, teljesárú országbérletnek köszönhetően az agglomerációban élők és az ingázók utazási költségei havi szinten több tízezres nagyságrendben csökkentek.

Mire számíthatunk 2025-ben?

Az infláció a kormány várakozásai szerint idén tovább mérséklődik, 3,2 százalék lehet 2025-ben. A globális gazdasági bizonytalanság várhatóan oldódik idén és lendületet vesz a gazdasági növekedés, miközben a konfliktusövezetekben a legtöbben a feszültség csökkenésére számítanak.

A magyar kormány várakozásai szerint Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését követően röviddel elkezdődhet az orosz-ukrán konfliktus lezárása, amely érdemben hozzájárulna az árstabilitáshoz.

Összességében a piaci előrejelzések szerint a világ élelmiszeralapanyag-termelésében nem várható érdemi változás, amely a 2022-től tapasztalt, kiszámíthatatlan és jelentős áremelésekhez vezetne. Az élelmiszerek közül ugyanakkor szinte biztos, hogy jelentősen drágul a csokoládé és a kávé ára, mivel a termőterületeken az ültetvényeket a szélsőséges időjárás tizedeli, de egyre komolyabb terméskiesést okoz az ültetvények rossz állapota is.

A baromfihús és a tojás árának emelkedésére is érdemes felkészülniük a fogyasztóknak, mivel világszerte egyre több területen mutatják ki a madárinfluenza terjedését. Európában, így hazánkban globális összevetésben alacsonyabb a vírus jelentette kockázat, de az új – a haszonállatokra és néhány esetben az emberekre is veszélyes – vírustörzsek megjelenése miatt bizonytalan, hogy pontosan mi várható.

A béremelés nem veszélyes, hanem elkerülhetetlen

A 2025-ös év első áremeléseivel a bankokban találkozhatnak az ügyfelek. A hazai pénzintézetek már tavaly bejelentették, hogy a tranzakciós illeték emelését áthárítják az ügyfelekre. Ez egy átlagos banki lakossági ügyfélnek éves szinten pár ezer forintos többletkiadást jelent.

Szintén emelkedett több élelmiszer és más fogyasztási cikkek ára is idén januártól. A megszokottnak számító év eleji áremelésekkel ugyanakkor óvatosak a kereskedők. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a kormányzati és piaci várakozásokkal szemben tavaly alig nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. A szélsőségesen nagy infláció miatt 2023-ban jelentősen csökkent a boltok forgalma, a kereslet pedig tartósan visszaesett. Noha mindenki arra számított, hogy 2024-ben ismét helyreáll a fogyasztás, ez nem így lett. Az adatokat ugyan még nem tette közzé a statisztikai hivatal, de 

Idén szinte a teljes piac és a kormány is arra számít, ha késve is, de megfordul a kedvezőtlen tendencia és érdemben élénkül a fogyasztás.

Az elemzők egy része időről időre óvatos béremelésre szólítja fel a munkáltatókat, mivel álláspontjuk szerint az infláció újbóli gyorsulását okozza a keresetek jelentős emelése. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor bebizonyosodott: a fizetések emelése nem vezetettújabb áremelésekhez. Érdemi, a vásárlóerő újbóli visszaesését okozó drágulásra tehát nem kell számítani 2025-ben, sőt, a bérek tervezett és már végrehajtott emelésének köszönhetően érzékelhetően emelkedik az emberek életszínvonala.

Nem érdemes árcsökkenést várni

Az infláció lassulását sokan – tévesen – a fogyasztói árak csökkenésével azonosítják. Noha az elmúlt években tapasztalt szélsőséges piaci tényezők miatt az energia, az élelmiszerek és egyes szolgáltatások esetén nem volt ritka, összességében nem jellemző. Az alacsony inflációs környezetben az árak érdemben nem változnak, vagy csak enyhén, szinte észrevehetetlenül nőnek. Ha az árszint változásánál jobban nőnek a keresetek és a háztartások jövedelme, akkor az árszínvonal csökkenését érzékelhetik az érintettek, köszönhetően vásárlóerejük emelkedésének. 

Ez azt jelenti, hogy a 2020-as árszinthez képest átlagosan 40-60 százalékos drágulás – ha bizonyos esetekben korrekciót is lehet tapasztalni – egy tartósan magasabb árszintet eredményezett. A jövőben az árszínvonal érdemi visszaesése helyett az elkölthető jövedelem és annak reálértéke lesz ismét hatással a keresletre.

Nyitókép: Getty Images