Nagyon bejöhet Orbán Viktor legújabb terve – új időszámítás veheti kezdetét

Fantasztikus évünk lesz 2025-ben – hangsúlyozta a múlt esztendő utolsó hónapjaiban több fórumon is Orbán Viktor. A miniszterelnök határozott álláspontja szerint az utóbbi időben az orosz–ukrán háború és annak következményei határozták meg az európai és a magyar emberek mindennapjait olyan jelenségek formájában, mint a rég látott mértékű infláció, az Európai Unió válsága, a német ipar hanyatlása és Magyarország gazdaságának stagnálása. Mindez megváltozik az új évben, mert több mint ezer háborús nap után végre beköszönthet a béke – vélekedett 2024 végén a kormányfő.

A miniszterelnök több alkalommal is beszélt a világrendszerváltásról. A globális erőviszonyok jelentős átalakulásban vannak, hiszen a Kelet – elsősorban Kína és India – megkerülhetetlen alakítójává vált a világgazdaságnak. Noha középtávon továbbra is az Egyesült Államok marad a világ gazdasági és katonai szuperhatalma, a Nyugat egyeduralmának gyakorlatilag vége. Az Európai Unió súlyos versenyképességi kihívásokkal küzd, az orosz–ukrán háború, a Moszkva ellen bevezetett szankciók és Kijev feltétel nélküli támogatása mind hozzájárult gazdasági szerepének csökkenéséhez.

A nyugati szövetségi rendszer számos országában politikai fordulatot hoztak az utóbbi évek. Orbán Viktor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy a progresszív liberalizmus egyre inkább teret veszít, közben pedig a jobboldali pártok jellemzően erősödnek. A progresszív liberalizmus utolsó nagyobb bástyája Brüsszel, ám a Patrióták Európáért frakció megalakulásával újabb, tekintélyes nagyságú ellenzéke lett. Az Egyesült Államok új elnökének politikája pedig változást hozhat több globális konfliktusban.

Orbán Viktor régóta következetesen és nyíltan támogatta Donald Trumpot, a kormány pedig azt állította, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme esetén Magyarországnak „békeköltségvetése” lehet. Ezzel együtt a globális átalakulás új magyar gazdaságpolitikát tesz szükségessé, amely révén 

Az áremelkedésre, a fogyasztás visszaesésére, a lakhatási nehézségekre, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra nehezedő nyomásra a kormány a jövedelmek gyors emelésével, a lakhatási és ingatlancélú támogatások bővítésével, valamint a vállalkozásoknak meghirdetett Demján Sándor-programmal reagál.

Magasabb fizetésre vágynak a magyarok

A lakossági felmérések évek óta egybehangzóan azt mutatják, hogy hazánkban a jövedelmi helyzet foglalkoztatja leginkább a családokat. Noha Magyarországon az utóbbi évek relatíve rövid reálbércsökkenést eredményeztek, és tavaly számottevő mértékben nőhetett a fizetések vásárlóértéke, a béremelések nem egyformán érintik a munkavállalókat.

A kiskereskedelmi forgalom élénkülése azonban a bérek jelentős mértékű növekedése ellenére elmaradt. Ez pedig azt mutatja, hogy bár az adatok alapján 2024 akár 10 százalékos reálbér-növekedést is hozhatott, sokan nem részesültek belőle. Sokan még mindig inkább megtakarítanak, vagy nincs pénzük.

A széles körben érzékelhető keresetnövekedésért a kormány novemberben hároméves bérmegállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeként a minimálbér 9, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett az év elején. Jövőre 13, 2027-ben pedig újabb 14 százalékkal nő a minimálbér, vagyis három év alatt 40 százalékkal gyarapodik a legkisebb munkabér összege. A jelentős növekedés a magasabb sávokban is felhajtó hatással lesz a keresetekre, hasonlóan a korábbi hosszú távú bérmegállapodásokhoz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban megjelent országos felméréséből kiderül, hogy nemcsak a nagyvállalatok, de jellemzően a kkv-k is legalább a minimálbér-emelés mértékével növelik az összes munkavállaló fizetését.

Ugyancsak 

Ez két lépésben valósul meg: először júliusban, majd jövő januárban emelkedik a gyermekek után igénybe vehető szja-kedvezmény összege. Egy háromgyermekes család kasszájában 2026-ban havonta 200 ezer forinttal több marad. A családtámogatási rendszerre bevezetése óta 4500 milliárd forintot fordított a kormány.

A vállalkozásokat, főleg a kisebbeket érzékenyen érintheti a minimálbérnek a gazdaság teljesítményét jelentősen meghaladó emelése, a fizetések rendezése, viszont nagy lehetőségeket tartogat számukra a 2025-ös év. A kormány az új gazdaságpolitika egyik pilléreként hirdette meg a Demján Sándor-programot. Az eddigi legnagyobb nemzeti vállalkozói program a hazai tulajdonban lévő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújt pénzügyi támogatást, hiszen az utóbbi években a szektornak több nehézséggel is szembe kellett néznie. A kezdeményezés célja, hogy hozzásegítse a digitalizációhoz, a technológiai fejlesztésekhez, a tőkeprogramokhoz, valamint a beruházásokhoz a legkisebb hazai cégeket, valamint elősegítse a piacképes, elsősorban exportáló kis- és középvállalkozások növekedését.

A lakhatási válság kezelése

A jövedelmek emelése és a kkv-k fejlesztésének támogatása mellett a kormány a lakhatási válság kezelését tűzte ki legfontosabb célként, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra. Új kollégiumok építését, a kapacitás jelentős bővítését jelentették be.

Az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedése az utóbbi időben folytatódott, különösen a megyeszékhelyeken és a fővárosban. Mivel az állam nem szólhat bele közvetlenül a piaci árak alakulásába, a kormány támogatások formájában csökkenti a megélhetési költségeket. 2025-ben ezért az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást adómentesen fel lehet használni ingatlancélú beruházásra, beleértve a lakásfelújítást is. A pénztárak már felkészültek a kifizetésekre. Szintén újdonság, hogy a Szép-kártyára feltöltött összeg 50 százalékát ingatlancélra fordíthatják a munkavállalók. 

A kormány azt kérte a kibocsátóktól, hogy a Szép-kártyákat is adják az egyre népszerűbb digitális tárcákhoz, megkönnyítve ezzel a fizetést. A hazai bankszektornak oroszlánrésze lesz a lakhatási nehézségek kezelésében, mivel 

A lakhatási nehézségek leküzdésére a 35 év alattiak a munkáltatójuktól is kaphatnak kedvezményes adózás mellett lakhatási támogatást. Az évente adható, legfeljebb 1,8 millió forintos, azaz havi 150 ezer forintos béren kívüli juttatást a munkáltató közvetlenül a banknak is utalhatja, amennyiben lakáshitel-törlesztést támogat belőle, ingatlanbérlés esetén pedig a bérbeadónak fizetheti.

A fiatalok pénzhez jutása fontos eleme a jövedelmek emelését célzó programnak. A korábbi kedvezmények mellett a munkáltató a jövőben adómentesen elő- és végtörlesztheti a munkavállaló diákhitelét is. Új elem a kamatmentes munkáshitel, amely január 1-jétől már igényelhető a legtöbb pénzintézetnél. A kölcsön összege legalább 500 ezer, legfeljebb 4 millió forint, amelyet öt–tíz év alatt kell törleszteni. A szabad felhasználású kölcsönt a 17 és 25 év közöttiek igényelhetik, ha legalább heti 20 órás munkaviszonyuk van, vagy legalább heti 20 órában folytatnak vállalkozói tevékenységet. További kedvezményt jelent, hogy az állam elengedi a teljes tartozást, ha a kölcsönfelvevőnek három gyermeke születik. Egy és két gyermek vállalása esetén kedvezményt és törlesztési moratóriumot kérhet a fiatal.

Kiadáscsökkenés, beruházások, semlegesség

Orbán Viktor az év végén többször is igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy a családokat, fiatalokat és vállalkozókat érintő támogatások miatt megugranak az állami kiadások. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy megvan a költségvetésben a fedezet a gazdaságélénkítő kiadásokra. 
A kormányfő két fontos tételt említett: egyrészt 

 másrészt termőre fordul a nemzetközi nagyberuházások egy nagy része – idetartoznak a kínai autóipari projektek és a debreceni BMW-gyár.

A gazdaságélénkítő lépések támogatásához új gazdaságpolitikai irányt hirdetett a kormány, a semlegesség politikáját. Ez azt jelenti, hogy a versenyképességi nehézségekkel küzdő és egyre inkább bezárkózó uniós piac mellett hazánk gyakorlatilag mindenkivel kialakít kereskedelmi kapcsolatot, és üzletel, ha az megéri neki. Kiemelt szerepet kapnak a technológiai, az energetikai, a pénzügyi kapcsolatok, valamint a Magyarországra érkező beruházások. A semleges gazdaságpolitikával hazánk a jövőben elkerülheti, hogy a német gazdaság stagnálása automatikusan a magyar gazdaság gyengélkedését okozza.

Nyitókép: Shutterstock