Szakértők szerint komoly bérfelhajtó hatása lehet a jövőre induló nagy autóipari cégeknek.
Orbán Viktor és a kormánypártok legfőbb szereplői is arról beszélnek az elmúlt hónapokban, hogy a 2025-ös év kiemelkedő lesz gazdasági szempontból és komoly előrelépés várható a bérek tekintetében. Bár a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadása, valamint a keresetek vásárlóerejének csökkenése miatt ez nem volt annyira észrevehető, a rendszerváltás óta rég nem volt olyan kiemelkedő év, mint a tavalyi, már ami a reálbér-növekedést jelenti.
A 2024-es év már sokkal kedvezőbb volt, mint a tavalyi, pláne a háború kirobbanásának 2022-es éve, ugyanis a magas bérdinamika mellett visszaesett szerencsére az infláció.
Az elmúlt évtizedekben nem nagyon volt arra példa, hogy 8-10 százalékkal emelkedjen a keresetek vásárlóereje, ilyenre utoljára 2017-ben volt példa, az előtt pedig 2002-2003-ban. Üröm az örömben, hogy a remek adatok mellett a fogyasztói bizalom alacsony. A Portfolio elemzői konszenzusa szerint 8,5 százalékkal nőhet jövőre a bruttó átlagkereset Magyarországon, a szakértői prognózisok 7,2 és 10 százalék között szóródnak. A szakértők úgy vélik, hogy a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos emelkedésének nagy hatása lesz a medián, illetve az átlagbér alakulására is.
Ha valósak a várakozások, miszerint elindulnak a nagy gyárak (BMW, CATL, BYD), akkor ezeknek igen komoly bérfelhajtó hatása lehet, főleg a kékgallérosok körében”
– mondta a Portfoliónak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető elemzője a gazdasági portálnak kifejtette, hogy a munkaerőpiac sokáig fennálló feszessége mostanra jelentős mértékben enyhült, az üres álláshelyek aránya 2022 második negyedéve óta folyamatosan csökkent, 3 százalékról 2,2 százalékra. Véleménye szerint a munkát keresőknek egyre kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre, a munkavállalók alkupozíciója pedig romlik a bértárgyalások során.
„A munkaerőpiac feszessége a munkaerőpiaci adatok alapján az előző időszakban érezhetően csökkent, kevésbé kell versenyezni a munkaerőért, ez visszahúzza a bérek növekedését. Ugyanakkor érdemes megemlíteni a fokozatosan elkészülő ipari beruházások hatását, mely jelentős keresletet teremthet a munkaerőpiacon. Ez a hatás még elég bizonytalan” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A legfrissebb előrejelzések szerint az infláció 2025-ben 4 százalék környékén alakulhat, azaz nem kell a 2022-es és 2023-as inflációs mértéktől tartani, így tovább emelkedhet a keresetek vásárlóereje. A szakemberek szerint most az a kérdés, hogy a fogyasztás milyen tempóban növekedhet, ha az idén a jóval gyorsabb reálbérnövekedés sem robbantotta fel a boltok forgalmát.
Fotó: József Zoltán Varga/Getty Images
„A számháborút a kormánypártok nyerték meg október 23-án” – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
Az üzleti, tudományos és közélet krémjétől tudhattuk meg, hogy a válságokat nem menedzselni, hanem megoldani kell.
Kétmillió aláírás a cél.
„Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg” – szögezte le az elemző.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
A tervezett 13 százalékos emelés aligha kerül veszélybe, ám a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emeléséről mindenképp egyezségre kell jutniuk a feleknek.
Sikeresen lezárult a kézbesítés.
A szervezett bűnözés gyökerei pedig már mélyen behatoltak az állam szöveteibe.
