Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés

Nyitókép illusztráció. Fotó: Charly TRIBALLEAU / AFP

Novemberben átlagosan 2 százalékkal drágult az áram az európai lakosság számára, a földgáz ára maradt csak nagyjából szinten. Magyarországon – pontosabban a finnországi VaasaETT által vizsgált Budapesten – azonban örülhetett a lakosság: 

– hangsúlyozta összeállításában a Világgazdaság.

A lap hozzátette, a villamos energia nagykereskedelmi árát novemberben az emelte, hogy hidegebbre fordult az idő, a megújuló energiaforrások kevesebbet termeltek, így szűkült a kínálat. Egyes atomerőműblokkok pedig álltak, vagy kevesebbet termeltek, és a geopolitikai feszültségek is hatottak. Ha a felsoroltak közül semmi nem alakul kedvezőbben, a lakosságnak további drágulásra kell felkészülnie – húzták alá.

Az összeállításban arra is kitértek, hogy a gáz európai ára is csak úgy maradt stabil novemberben, hogy az ellátást érintő bizonytalanságok miatt később már emelkedés várható a VaasaETT szerint. A kilowattóránként 2,56 eurócentes budapesti egységárnak az 1,73 eurócentes kijevi a kétharmadát, a 32,79 eurócentes stockholmi viszont a 13-szorosát tette ki. Megjegyezték, hogy utóbbit érdemes figyelmen kívül hagyni, mert Svédországban nem jellemző a lakossági gázhasználat. Viszont ahol van, ott fajlagosan nagyon drága. 

A felhasználók a kisebb változásokat sem érzékelik

A budapesti (magyarországi) lakossági áram- és gázár egy kormánydöntésnek köszönhetően nem mozdul el a rezsicsökkentés keretében mintegy 10 éve beállított, alacsony szintjéről. Apró, a felhasználók által nem érzékelt módosulásai azonban vannak. 

Az egyik az, hogy a nagysága euróra átszámolva mozog, ennek a nemzetközi összehasonlításokban van szerepe. A másik, hogy ide-oda tolódnak a tarifa belső arányai, de ezt a lakosság nem érzékelheti, hiszen 

A számlából azonban kitűnik, hogy a hazai tarifán belül európai összevetésben viszonylag magas a rendszerhasználati, és alacsony az energiadíj – sorolták.

Míg a harmadik tarifaelemtől, az energiaadótól sok éve megszabadult a magyar lakosság a rezsicsökkentések során, ezt a piaci szereplők fizetik. A rezsicsökkentés célja ugyanis az, hogy a lakosság (és a még egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók) megfizethető áron jussanak áramhoz és gázhoz, továbbá ne legyenek kitéve a piaci ármozgások szélsőségeinek. 

Már rezsivédelmi alapra sincs szükség

A Világgazdaság emlékeztetett, hogy az energiaválság idején a kormány rezsivédelmi alapot is létrehozott, melyre jövőre már nem lesz szükség. A 2025-ös költségvetés a rezsivédelmi feladatokat három tárca között osztja el, tartalékok formájában. A legnagyobb – 800 milliárd forintos – ilyen célú kifizetés ez Energiaügyi Minisztériumnál (EM) jelenik meg a lakossági rezsivédelmi alapsoron. Ebből a forrásból mérsékelhető a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.

Míg a Pénzügyminisztérium a közintézmények rezsikiadásaira figyel, és rezsikompenzáció címen 253 229,9 millió forint felett rendelkezik. Az Építési és Közlekedési Minisztérium pedig a közlekedési rezsipénzt tartja kézben, mely egy 37 milliárd forintos tétel. Mindhárom tárca kerete egyedi kormánydöntéseken keresztül használható fel.

A megszűnő rezsivédelmi alapban a 2024-es költségvetésben még 483 milliárd forint szerepelt azzal, hogy az alap teljes idei kiadásait 1340,7 milliárd forintra tervezték a központi alrendszer mérlegében – ismertette a részleteket a lap.

Az összeállítás végén kiemelték, tény, hogy végső soron az adófizetők dobják össze a rezsicsökkentés árát közvetve. Megjegyezték, hogy „a megoldással nem kell egyetérteni, de a rendszer működik”. Mellette szól többek között, hogy a rászorulók egy része aligha tudná kigazdálkodni a piaci árat, még akkor sem, ha alacsonyabbak lennének az adók. Azonban az adóikon keresztül részben a saját rezsijükre tesznek félre, részben a náluk jobb helyzetben lévők befizetéseire támaszkodnak, amikor kifzetik az alacsony áram- és gázszámlát – írta a Világgazdaság.

***