Sötétségbe borul egész Magyarország: ezt már biztosan nem fogjuk megúszni

Nem lesz kegyelem.

Korunk előrehaladtával egyre többen tesszük fel akár nap mint nap a kérdést: miért szalad gyorsabban az idő? A válasz egyaránt érinti a pszichológiát, a neurológiát és a filozófiát, így a modern emberiség egyik legizgalmasabb tapasztalása lett, hiszen az időérzék időről időre megtréfál bennünket. Mutatjuk, mi áll a jelenség hátterében.

Ahogyan közismert, az időérzékelés az agyunk nem csupán egyetlen területén zajlik, hiszen míg a prefrontális kéreg az idő feldolgozásáért-, a döntések és figyelem koordinálásáért felel, addig a hippokampusz az emlékezet időérzetét irányítja. A neurológiai magyarázatot célzó kutatások szerint a dopamin és idő összefüggése kulcsfontosságú: a dopaminszint változásával módosul ugyanis az idő becslése agyi szinten. Ez magyarázza, miért érzékeljük hosszabbnak az unalom perceit, és rövidebbnek a flow és időérzet dinamikáját. A stressz és idő párhuzama torzítja a múló idő érzetét, sőt az ún. stressz időtorzítás során az időérzék elvesztése sem ritka.

Amikor azonban új helyzetbe kerülünk, vagy egyéb élménynek vagyunk a részesei, agyunk több információt dolgoz fel, így az időérzet torzulása lassulásként jelentkezik. Ezért tűnik hosszabbnak például egy utazás első napja, és jóval rövidebbnek a hazatérés. A rutinfeladatok viszont éppen az ellenkező irányba hatnak: az ismétlődő minták, a megszokott környezet mind gyorsítják az időt, ilyenkor érezzük úgy, hogy rohannak a napok. A gyerekek időérzéke telis-tele van újdonsággal, ezért számukra az idő lassabban telik, míg felnőttek időérzéke „összefolyó” napokként érhető tetten leginkább. Ezért is foglalkoztat egyre többünket a korral járó kérdés: miért telik gyorsabban az idő, ahogy öregszünk, és tehetünk-e valamit ellene?
Az időérzék öregedés folyamatában kulcsszerepet játszik az emlékezet, az agy időbecslés során ugyanis az új emlékek számát és érzelmi töltetét veszi alapul, ily módon minél több ún. újdonság hatás ér bennünket, annál részletesebben kódolunk, így az idő múlásának érzete „kitágul”. Amikor azonban kevesebb az élmény, az időérzet torzulása miatt az évek rövidülnek – legalábbis így érezzük, ahogy korábban is írtuk.
Az emlékezet időérzet kapcsolatának csökkenése tehát nem pusztán pszichológiai, hanem biológiai következmény is.
A dopamin és idő szerepe szintén kiemelendő: az öröm, a kíváncsiság és a tanulás rendre növeli az agyi dopaminszintet, lassítva a szubjektív időpercepciót. Nem véletlen, hogy a „nyaralás paradoxon” szerint a vakáció alatt az idő gyorsan telik, de utólag visszagondolva mégis hosszabbnak érezzük – a magyarázat az élményekben és azok számában keresendő.
A figyelem és időérzet együtt alakítja a pszichológiai időérzék működését. Ezért érezzük sokszor azt, hogy az ún. figyelem fókusz idő szűkül, az agy kevesebb ingert rögzít, így az idő „elrepül”. A flow élmény közben a teljes bevonódás állapotát éljük meg, ilyenkor pedig letöbbször elvesztjük időérzékünket, de pozitív értelemben, hiszen élvezzük, amit csinálunk éppen. Ezzel szemben stressz és idő kapcsolatában, ha szorult helyzetben vagyunk, az agy vészreakciója miatt a percek óráknak tűnhetnek.

A digitális fogyasztói társadalom új kihívás elé állította azonban az agy időpercepció mechanizmusait. A telefonhasználat például a kutatások szerint a folyamatos értesítések és gyors váltások miatt megzavarja természetes időérzékelésünket. A dopamin-vezérelt figyelemciklus miatt ugyanis ebben a környezetben gyakran alakul ki időérzék torzulása, ami ún. stressz időtorzítás és fáradtság formájában is jelentkezhet. Az időgazdálkodás tippek ezért ma már nemcsak produktivitási tanácsok, hanem mentális egészségvédő eszközök is.
Az időérzék és időpercepció vizsgálata tehát rávilágított: az idő nem szalad, mi gyorsulunk fel. Az agy időbecslés, az emlékezet és időérzet, a dopamin és figyelem együtt alakítják, miként és milyen szinten tapasztaljuk az percek, órák múlását. Az időérzék fejlesztése, a flow élmény keresése és az újdonság hatás tudatos megélése lehet a kulcs ahhoz, hogy éveink ne rövidüljenek, hanem megteljenek valódi tartalommal.
A világ minden pontján keresik a választ erre a különös jelenségre: