A jövő elhozza a hiperaktív időskort: hatvan év felett is mázsás súlyokat fogunk emelgetni

2021. június 18. 10:05

Száz évvel ezelőtt nemigen éltek az emberek 70 évnél tovább, most pedig arról tanácskoznak az európai nemzetek, hogy kitolják-e a nyugdíj korhatárt 70 éves kor fölé. Természetesnek vesszük a jelen állapotot, de érdemes megállni egy pillanatra és értékelni a pozitív változásokat. A modern agykutatásnak köszönhetően ma már az Alzheimer-kórral is egyre sikeresebben veszi fel a harcot az orvostudomány, tovább élhetünk minőségi életet. Vajon ez mit fog jelenteni nemzetgazdasági szempontból, mit fog jelenteni az aktív időskor? Dr. Lovászy László Gábor, az NKE tudományos főmunkatársának elemzése a Makronómon.

2021. június 18. 10:05
null

Dr. Lovászy László Gábor írása a Makronómnak. A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa.

Az ember egyik legnagyobb gyengesége, hogy a változást nem mindig tudja jól felmérni, illetve ez a „fogyatékosság” egyben az emberiség fejlődésének egyik záloga is, hiszen hajlamosak vagyunk elfelejteni a korábbi időszakok szenvedéseit, nehézségeit és változatlanul elégedetlenek maradunk, bármennyit is javuljon a helyzetünk, mert valamivel mindig lehetünk elégedetlenek, akár megalapozott az értékítéletünk, akár nem.

Nem is olyan régen, 1900-ban teljesen más volt idősnek, avagy „öreg”-nek lenni. Pontosabban nem is lehettünk öregek, mert az emberek jelentős része még 100 éve sem érte a meg a 70. életévét – ma meg már a fejlett országokban arról szól a közbeszéd, hogy mikor és hol emelik fel a nyugdíjkorhatárokat 70 évre.

Mindezen folyamatok természetesen azt is jelentik, hogy maga az öregedés fogalma teljesen átértékelődik, hiszen az aktivitás és így a termelékenység szintje és annak időtartama még inkább növelhető lesz a jövőben a legújabb technológiáknak köszönhetően. Mire gondolok?

A testen hordható eszközökre (exoskeleton), amelyek például Japánban egyre jobban terjednek, ezért ott nem lesz szokatlan látvány, hogy 65 éves emberek 100 kilós terheket tudjanak pakolni.

Mint ahogy az is a mindennapok része lesz, hogy az európai autógyárakban a dolgozók ilyen segítséggel lássák el a munkájukat jóval kevesebb sérülés és egészségügyi probléma mellett. 

A másik irány az emberi test „fejlesztése”, amelynek alapja a biotechnológia és az egészségügy forradalma. Mivel az idősödés során egy intelligens eszközökkel működő, robotizált társadalomban az agyunk válik a leginkább értékes és védendő testrészé, mert relatíve az veszít a leginkább erejéből 50 év felett, így alapvető nemzet(gazdasági) beruházási irány és érdek az aktív idősödésbe történő egészségügyi befektetés.

A magyar kormányzat a Nemzeti Agykutatási Program révén immáron évek óta jelentős (7 milliárd forint feletti összegben) forrásokat fordít az agykutatásra, ugyanis a fejlett országokban előforduló betegségek mintegy harmadát az agyi rendellenességek okozzák.

Ráadásul ezek a betegségek több kiadással járnak, mint a szív- és érrendszeri problémák, a rák és a diabétesz költségei összesen.¹

2017-ben érkezett egy olyan bejelentés, ami szerint kutatások és sikeres (egér)kísérletek alapján az is elérhető távolságban van, hogy az Alzheimer-kór esetén – ami a legjelentősebb betegségként azonosítható jelenleg az idősödésnél –, a páciens képes legyen újra felidézni a korábban „elveszettnek” hitt emlékeiket.² 

„Összamerikai” (amerikai, kanadai és brazil) kutatók új felfedezése  újabb lendületet adhat a területnek: az agyi idegsejtek fehérjetermelésének újraindításával jelentős mértékű regenerációt lehet elérni az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kognitív képességei terén. Eddig csupán tüneti kezelést (gyulladáscsökkentést) tudtak alkalmazni az Alzheimer-kórnál a leálló fehérjeképzés mellett lerakodó fehérjék kapcsán, de

az idén februárban bejelentett áttörés révén egy mesterségesen előállított, szintetikus – ISRIB – molekulával már serkenteni tudják a fehérjetermelést az emlékezetért felelős hippokampuszban.

Ennek alapján a fehérje előállítást újraindító szintetikus molekulákkal visszaállíthatók az Alzheimer-kór által tönkretett szinaptikus (idegrendszeri kapcsolódási) funkciók, amelyek érintik a képi, emlékezési és kognitív területeket. 

Mi következik mindezekből?

Amellett, hogy nagy valószínűséggel újra kell írni a demográfiai és a termelékenységgel összefüggő előrejelzéseket, el kell kezdeni – össztársadalmi szinten – arról gondolkodni, hogy mit is jelent az aktív időskor,

és azért mit tudunk mi tenni a tudomány és az állam ösztönző támogatása mellett. Önmagában komoly repülőstartot jelenthet az a tény és fejlemény, hogy az MTA új elnöke, Freund Tamás nemcsak a magyar tudományos közösség első számú vezetője, hanem a rangos Brain Prize elismerés birtokosa (2011) is, amely reménnyel kecsegtet egy még fenntarthatóbb és egészségesebb Magyarország tekintetében.

Borítókép: A 2017. február 28-i képen a 65 éves Victor Chan egykezes karhajlításokat végez egy szingapúri edzőteremben. Chan a Team Strong Silver nevű koros fitneszrajongók klubjának tagja, aki klubtársaival bemutatókat és előadásokat tartva igyekszik tesmozgásra ösztönözni a nyugdíjas korosztály tagjait. Szakértők szerint 2030-ra a lakosság egynegyede 65 évesnél idősebb lesz a városállamban. (forrás: MTI/EPA/Wallace Woon)

Források:

¹: MTA.hu. (2017). Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei. [online] Available at: http://mta.hu/mta_hirei/tudomany-es-parlament-a-nemzeti-agykutatasi-program-elso-eredmenyei-107068 [Accessed 4 Oct. 2017].

² : Klein A, 'Lasers Reactivate ‘Lost’ memories in mice with Alzheimer’s' (New Scientist, 25.07.2017) accessed 5 December 2017

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bölcsbagoly
2021. december 12. 16:09
Ebből annyi a valós, hogy a rendszres testedzéssel karbantartod a szíved, érrendszere és a tüdőd s így biztosítod, hogy az agy is megkapoja azt amire szüksége van a jó működéshez! Csak hát ehhez az is kell, hogy maga az agyfelépités is lehetőleg a legjobban megmaradjon s ne pusztul el túl sok idegsejt és a köztük levő kapcsolatok. Ha nem törődsz az agy karbantartásával (foglalkoztatásával, memopriterekkel, feladványok -kal, szellemi munkával) akkor a testedzésnek csak az izomzatra és a zsigerekre lesz kellő hatása. Amúgy, a testedző mániákusok, mindig kifelejtik a számitásaikból, hogy nemcsak a "motort" kell karbantartani, hanem a járulékos alkatrészeket is, pl. a "tengelyt, kerekeket, stb. ", ugyanis a szalagok, innak, s főleg az izületek is szakadnak, kopnak! Tehát nem lehet őket túlterhelni.
Hannibal
2021. július 22. 02:00
Ebbe veted reményedet? :D De szánalmas. Ez a hír innen terjedt el, 2018 tavaszán: https://titkoshirek.wordpress.com/2018/03/30/vallott-az-ideggyogyasz-a-gyurcsany-orban-vita-utan-jart-eloszor-grazban-orban-viktor/ Nyilvánvalóan komcsi fakenewsoldal. Miközben a fotó innen származik, tehát azt is lopták: https://www.snopes.com/fact-check/doctor-mourning-previously-infertile-mother/ Az írás szerint 2006-ban járt ott először Orbán, de valójában 2010-ben átment tulajdonosváltáson és orvsováltásokon is, és megváltozott a funkciója a klinikának. :D Gondolom te vagy, aki elhiszi, hogy KariGeri melózik is két facebook-bejegyzés között. :DDD
cutcopy
2021. július 22. 02:00
Ezzel szemben az igazság, hogy Ujhelyi elvtársadnak kellett pszichiáter..
pandalala
2021. június 24. 21:46
OV működteti a zagyakat. Nanorobotok széttelepítésével. Ez látszik attasén is. .... ;-DD
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!