Száz évvel ezelőtt nemigen éltek az emberek 70 évnél tovább, most pedig arról tanácskoznak az európai nemzetek, hogy kitolják-e a nyugdíj korhatárt 70 éves kor fölé. Természetesnek vesszük a jelen állapotot, de érdemes megállni egy pillanatra és értékelni a pozitív változásokat. A modern agykutatásnak köszönhetően ma már az Alzheimer-kórral is egyre sikeresebben veszi fel a harcot az orvostudomány, tovább élhetünk minőségi életet. Vajon ez mit fog jelenteni nemzetgazdasági szempontból, mit fog jelenteni az aktív időskor? Dr. Lovászy László Gábor, az NKE tudományos főmunkatársának elemzése a Makronómon.
Dr. Lovászy László Gábor írása a Makronómnak. A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa.
Az ember egyik legnagyobb gyengesége, hogy a változást nem mindig tudja jól felmérni, illetve ez a „fogyatékosság” egyben az emberiség fejlődésének egyik záloga is, hiszen hajlamosak vagyunk elfelejteni a korábbi időszakok szenvedéseit, nehézségeit és változatlanul elégedetlenek maradunk, bármennyit is javuljon a helyzetünk, mert valamivel mindig lehetünk elégedetlenek, akár megalapozott az értékítéletünk, akár nem.
Nem is olyan régen, 1900-ban teljesen más volt idősnek, avagy „öreg”-nek lenni. Pontosabban nem is lehettünk öregek, mert az emberek jelentős része még 100 éve sem érte a meg a 70. életévét – ma meg már a fejlett országokban arról szól a közbeszéd, hogy mikor és hol emelik fel a nyugdíjkorhatárokat 70 évre.
Mindezen folyamatok természetesen azt is jelentik, hogy maga az öregedés fogalma teljesen átértékelődik, hiszen az aktivitás és így a termelékenység szintje és annak időtartama még inkább növelhető lesz a jövőben a legújabb technológiáknak köszönhetően. Mire gondolok?
Mint ahogy az is a mindennapok része lesz, hogy az európai autógyárakban a dolgozók ilyen segítséggel lássák el a munkájukat jóval kevesebb sérülés és egészségügyi probléma mellett.
A másik irány az emberi test „fejlesztése”, amelynek alapja a biotechnológia és az egészségügy forradalma. Mivel az idősödés során egy intelligens eszközökkel működő, robotizált társadalomban az agyunk válik a leginkább értékes és védendő testrészé, mert relatíve az veszít a leginkább erejéből 50 év felett, így alapvető nemzet(gazdasági) beruházási irány és érdek az aktív idősödésbe történő egészségügyi befektetés.
Ráadásul ezek a betegségek több kiadással járnak, mint a szív- és érrendszeri problémák, a rák és a diabétesz költségei összesen.¹
2017-ben érkezett egy olyan bejelentés, ami szerint kutatások és sikeres (egér)kísérletek alapján az is elérhető távolságban van, hogy az Alzheimer-kór esetén – ami a legjelentősebb betegségként azonosítható jelenleg az idősödésnél –, a páciens képes legyen újra felidézni a korábban „elveszettnek” hitt emlékeiket.²
„Összamerikai” (amerikai, kanadai és brazil) kutatók új felfedezése újabb lendületet adhat a területnek: az agyi idegsejtek fehérjetermelésének újraindításával jelentős mértékű regenerációt lehet elérni az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kognitív képességei terén. Eddig csupán tüneti kezelést (gyulladáscsökkentést) tudtak alkalmazni az Alzheimer-kórnál a leálló fehérjeképzés mellett lerakodó fehérjék kapcsán, de
Ennek alapján a fehérje előállítást újraindító szintetikus molekulákkal visszaállíthatók az Alzheimer-kór által tönkretett szinaptikus (idegrendszeri kapcsolódási) funkciók, amelyek érintik a képi, emlékezési és kognitív területeket.
Mi következik mindezekből?
és azért mit tudunk mi tenni a tudomány és az állam ösztönző támogatása mellett. Önmagában komoly repülőstartot jelenthet az a tény és fejlemény, hogy az MTA új elnöke, Freund Tamás nemcsak a magyar tudományos közösség első számú vezetője, hanem a rangos Brain Prize elismerés birtokosa (2011) is, amely reménnyel kecsegtet egy még fenntarthatóbb és egészségesebb Magyarország tekintetében.
Borítókép: A 2017. február 28-i képen a 65 éves Victor Chan egykezes karhajlításokat végez egy szingapúri edzőteremben. Chan a Team Strong Silver nevű koros fitneszrajongók klubjának tagja, aki klubtársaival bemutatókat és előadásokat tartva igyekszik tesmozgásra ösztönözni a nyugdíjas korosztály tagjait. Szakértők szerint 2030-ra a lakosság egynegyede 65 évesnél idősebb lesz a városállamban. (forrás: MTI/EPA/Wallace Woon)
Források:
¹: MTA.hu. (2017). Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei. [online] Available at: http://mta.hu/mta_hirei/tudomany-es-parlament-a-nemzeti-agykutatasi-program-elso-eredmenyei-107068 [Accessed 4 Oct. 2017].
² : Klein A, 'Lasers Reactivate ‘Lost’ memories in mice with Alzheimer’s' (New Scientist, 25.07.2017)
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
A Republikon Intézet január végi konferenciáján röpködtek az elvadult ötletek.
Hatalmas kihívásokat támaszt kontinensünkön a küszöbön toporgó demográfiai válság. Európa elöregedése megoldásért kiált, ám az EU-nak minden kérdésre csupán egyetlen válasza van.
Az öregember fiatalkodásában van valami komikum. Ha az ember öreg, legyen öreg.
Mit ér az állampolgár, ha analóg? Francesca Rivafinoli írása.
Nemcsak a „kék zónákban” van esélyünk egészséges és tartalmas életet élni.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
A közmédia átvilágítása elindult, a jogállami keretek betartásával a kormány megalakulása után elkezdték munkát.
