Európa új korszak küszöbén: a drónfenyegetés miatt közös légvédelmi és biztonsági stratégiát dolgoznak ki

Az elmúlt hónapokban sorra érkeznek a hírek Európa-szerte drónriasztásokról. A németországi, dániai és belga légteret is megzavarták ismeretlen eredetű repülő szerkezetek, és a jelenség mára komoly biztonságpolitikai kérdéssé vált. A nyár vége óta rettegnek Európában az orosz vagy orosznak vélt drónoktól, miután sorozatban bénították meg a kontinens legforgalmasabb repülőtereinek működését – ahogy korábban mi is megírtuk, szeptember közepén Lengyelországban, majd egy héttel később Koppenhágában kellett lezárni a légikikötőket drónriasztás miatt.

Péntek este a berlini Brandenburg repülőtér forgalma is leállt, miután drónokat észleltek a környéken. A hatóságok 20:08 és 21:58 között felfüggesztették az indulásokat és érkezéseket, a légi közlekedés csak másnap reggel állt helyre. A Mandiner beszámolója szerint október elején a müncheni repülőtér is órákra megbénult, amikor a hatóságok azonosítatlan drónokat észleltek a kifutópálya közelében.

Theo Francken belga védelmi miniszter megerősítette, hogy a minisztérium három bejelentést kapott a szombat esti incidensről. „Tovább fokozzuk a megfigyelést, hogy elkapjuk a pilótákat” – mondta. A miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy a legvalószínűbb állami szereplő a háttérben Moszkva lehet, bár konkrét bizonyítékot nem közölt.

A Kleine-Brogel bázis, amely a holland határ közelében található, a jövőben az új F–35-ös vadászgépeknek is otthont ad majd, így a terület stratégiai jelentősége kiemelkedő. A belga hadsereg korábban drónjel-zavaró eszközöket is bevetett, ám ezek nem bizonyultak elég hatékonynak. 

– idézte a minisztert az Euractiv.

Drónfenyegetés miatt bővülhet a Frontex mandátuma

A sorozatos incidensek miatt az uniós tagállamok közös megoldást sürgetnek. Az Euractiv birtokába került tanácsi dokumentum szerint a fővárosok azt fontolgatják, hogy a Frontex hatáskörét kiterjesztik a légtér felügyeletére és a kritikus infrastruktúrák védelmére. A javaslatot a dán elnökség október 30-án terjesztette be, és már a 2026-os uniós munkaterv része. 

A tervezet szerint a Frontex beavatkozhatna hibrid fenyegetések esetén, így akár a drónok által okozott légitér-sértéseknél is. A jövőben a tagállamok kérésére az ügynökség gyorsreagálású egységeket küldhetne a helyszínre, és új szabályok születnének a „forró pontokon” való beavatkozásra. Magnus Brunner uniós migrációs biztos korábban azt mondta: 

A biztonsági kihívások növekedése miatt a Frontex létszámát is jelentősen bővítenék: 

• Ursula von der Leyen korábban azt ígérte, hogy 2027-ig a jelenlegi 10 ezerről 30 ezer főre nő az uniós határőrség állománya. 
• Ugyanakkor több tagállam csak akkor támogatná a bővítést, ha a Frontex jövőbeli feladatait világosan rögzítik.

Külső partnerekkel is együttműködnének

A tanácsi dokumentum kitér arra is, hogy a Frontex a jövőben szorosabban együttműködhet harmadik országokkal. Az ügynökség jelenleg hat nyugat-balkáni állammal dolgozik együtt, de a tagállamok szeretnék, ha a jövőben a Schengen térségbe tartó utasok előzetes ellenőrzését is végezhetné, és akár visszatérési műveleteket is koordinálhatna az EU-n kívül.

A Frontex számára új feladatot jelentene a harmadik országokban működő „visszafogadási központok” támogatása is, amelyek a migrációs nyomás csökkentését segíthetnék. 

Az uniós diplomaták november 5-én technikai szinten is megvitatják, milyen jogi és operatív keretek szükségesek a Frontex megerősítéséhez. A cél, hogy az ügynökség képes legyen reagálni a drónok jelentette kihívásokra, miközben a tagállamok együttműködése is szorosabbá válik.

A sorozatos drónincidensek rámutattak, hogy a kontinens biztonsága nemcsak a határokon, hanem a levegőben is veszélybe kerülhet. A Frontex mandátumának bővítése így nemcsak technikai kérdés, hanem az európai biztonságpolitika új fejezete is lehet – különösen akkor, amikor a drónfenyegetés már a mindennapi élet részévé vált.

Nyitókép: Pablo PORCIUNCULA / AFP