„Nézem a romot, reszketek” – Sértő Kálmán útja a zsidó lapoktól a nyilasokig

Bár neve kevéssé ismert az ínyenc történészeken és irodalmárokon kívül, Sértő Kálmán - egy időben - a magyar irodalmi és újságíró-élet botrányhőse volt.


Bár neve kevéssé ismert az ínyenc történészeken és irodalmárokon kívül, Sértő Kálmán - egy időben - a magyar irodalmi és újságíró-élet botrányhőse volt.


Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.


Harminc év versei, ezt dünnyögtem félhangosan magam elé. Aztán arra gondoltam, hogy ez mit jelent. Győrffy Ákos írása.


A Magyartanárok Egyesülete szerint akadtak „nagyon problematikus részek a magyarérettségin”, ezek közül kiemelték a műveltségi feladatlapot.


Hogy legalább néhány órára elfelejtsünk minden háborút.



Orbán a nap címmel tette közzé költeményét Pityinger László.


Így hódítják meg a fiatalok a költészetet videók és posztok segítségével.


Megkapta a legtöbb nagy díjat, mégis szinte ismeretlen költőként távozott az élők közül. Nekrológ a hat évtizeden át alkotó művészről. Nizalowski Attila írása.


Csoóri Sándor és Petri György verse.


Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.


Az est hozadéka az is, hogy találkozom egy beregszászi íróházaspárral, Marcsák Gergővel és Shrek Tímeával, akik régi jó barátaim.


Ez nem csoda, hiszen itt olyan emberekről beszélünk, akik többnyire csak a szavak szintjén ismerik a hazát. Horváth K. József írása.


A Tisza Párt elgondolása a klasszikus baloldali recept: majd mi elköltjük a pénzeteket. Udvariasabb megfogalmazásban: újraelosztás formájában visszaosztjuk. Petri Lukács Ádám írása.


A zenész jól láthatóan nehezen nyeli le a keserű pirulát, amiért sokaknak nem tetszett a fejlövést imitáló produkciója.


Az 1961-ben írt versben a Beatles frontembere az „N-betűs szót” is használta.


Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta. A bokréta a legszebb a világon. Mármost a bokrétában virágok vannak, a virágnak pedig szirmai, tudja ezt mindenki; miképp azt is, hogy ebből következően a világ legszebb helye: Kaposvár.


Érdekes választás volt ez a színművésztől.


A 125 éve született Szabó Lőrinc egy igei metaforájáról. Joó István jegyzete.


A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett író-költőt a diktatúráról és a szabadságról, a tengerészetig is elvezető kalandos életéről és a szemléletét formáló sorsfordulókról kérdeztük. Interjúnk.
