Grafit, tinta, festék – a papír hol szelíden vezeti, hol mohón nyeli el ezeket.
Vászonra festett, színekben tobzódó, gyakran grandiózus méretű és témájú élet- vagy fantáziaképek – a legtöbbünknek ez ugrik be elsőként, ha egy képzőművészeti alkotásra gondolunk. Hogy a papír is lehet ilyen értelemben hordozó, az éppen az anyag hétköznapisága – és viszonylagos sérülékenysé- ge – miatt furcsának tűnhet, talán ez is az oka, hogy a műtárgypiac szereplői jellemzően ambivalens érzelmeket táplálnak a papíralapú munkák iránt.
Pedig a papír, amely az ősi Egyiptomból indult, majd más formában a kínaiak kezdték csúcsra járatni, végül arab közvetítéssel jutott el Európába, messze nem csak arra alkalmas, hogy gyerekrajzok vagy egy leendő „nagy mű” előtanulmányai szülessenek rajta. Önálló médiumként is bőven megállja a helyét, ráadásul rengeteg izgalmas arca van. A karton-, a japán, a pausz- vagy a merített papír mind máshogyan jeleníti meg az alkotásokat: az egyik szelíden vezeti a grafit és a tustinta leheletnyi érintését, a másik robusztus felülete mohón nyeli el a festéket. A sokszorosító grafikai eljárások – litográfia, hidegtű, rézkarc, monotípia – pedig egyre újabb utakat nyitnak a papírral való alkotás térképén.
A Várfok Galéria Paper? Works! című csoportos kiállítása ezt a fantasztikus, mégis meglehetősen mostohán kezelt anyagot vizsgálja olyan művészek munkái révén, akik nem csupán vázlatok hordozójaként vagy köztes ötleteik első lenyomataként tekintettek vagy tekintenek a papírra. Az impozáns sorban helyet kaptak többek között Rozsda Endre korai és Françoise Gilot két eltérő korszakból származó művei, Pető István és aatoth franyo vibráló színű természeti kompozíciói, a nyolcvanas évek kiemelkedő képzőművészei közül Mulasics László, Szirtes János és El Kazovszkij képei, Ujházi Péter keserédes történeti tablói vagy Károly Keserü a legegyszerűbb képi elemek, a négyzetháló, a vonal és a pontok ismétlődésén alapuló alkotásai. Különösen vonzzák a szemet Nemes Anna akvarelltechnikával készült, lágy foltszerű alakjai és Forrai Ferenc két, ember és víz (természet) kapcsolatát az eróziós folyamatokon keresztül vizsgáló tintarajza. Utóbbiak ráadásul egy sajátos, legyezőszerű hajtogatásos technika révén kimozdulnak a kép síkjából, térbeli hatást eredményezve. Hasonlóan unikális módon, mint amilyen unikális és sokszínű ez a „papíros” válogatás is, ráadásul egy olyan magángalériában, amely a rendszerváltás időszaka óta a kortárs magyar képzőművészet egyik legmarkánsabb fóruma.
Paper? Works! Várfok Galéria. Látogatható március 14-éig.
Kiállító művészek: aatoth franyo, El Kazovszkij, Forrai Ferenc, Françoise Gilot, Győrffy László, Károly Keserü, Mulasics László, Nemes Anna, Pető István, Rácmolnár Sándor, Rozsda Endre, Szirtes János, Ujházi Péter
Nyitókép: Várfok Galéria
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Egyesült Államok már különleges alakulatok bevetésének lehetőségét is mérlegeli.
Folytatódik a harc a dizájnerdrogok ellen.
Magyarországon nemcsak a kész pszichoaktív anyagok, hanem azok előállításához szükséges alapanyagok is lefoglalhatók.
A kormányfő aktuális kérdésekről beszélt a lapunk által szervezett eseményen.
Február 26-án valami egészen elképesztő dolog történik Budapest szívében: a Duna-parti Bálna néhány napra az ország legnagyobb luxus-széfjévé változik.
Újra napirenden a terv, amely a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozná Kijev támogatását.
A nádor a bátyjával, I. Ferenc császárral szemben is kiállt a magyarok érdekeiért. A kommunizmus irtotta az emlékezetét, de mi nem felejtünk. József nemes volt, a szó valódi értelmében.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!