Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A magyarok tudják: a jó, stabil kormány ritka érték. Ezért is nem fogják az országot egy kalandor, Magyar Péter kezére adni. Kálnoky Boris írása.
A báró egyszerre volt nagyívű politikus, kéjsóvár főúr, szabadságra vágyó lélek, birtokainak nemes gazdája, önfeláldozó hős és megalkuvó ember. Egy különleges személyiségre emlékezünk.
A bicentenárium lehetőséget nyújt arra, hogy megemlékezzünk a 19. századi magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb és legsokoldalúbb alkotójáról.
Hamarosan bemutatják a Bolond Istók című új magyar mozit: a reformkorban játszódó, romantikus, kosztümös alkotásban Arany János életének egy kevésbé ismert fejezete tárul fel.
Aquincumtól a panelekig, a barokktól az avantgárdig, gyümölcsfáktól a betonig: Óbuda az egyik legsokszínűbb fővárosi kerület, azonban jól elhasználta a huszadik század.
Látványos kamarakiállítással tiszteleg tervezője, Pollack Mihály születésének 250. évfordulója előtt a Magyar Nemzeti Múzeum.
Kultikus miniszterünk új dimenzióba emelte a közoktatást, megreformálta a vallásügyet. Két oldal között állt. Kezdetben rosszul beszélt magyarul, majd az akadémia elnöke lett és korszakos szépíró.
