Látványos kamarakiállítással tiszteleg tervezője, Pollack Mihály születésének 250. évfordulója előtt a Magyar Nemzeti Múzeum. A tárlat kevésbé a magánembert, sokkal inkább a reformkor egyik legnagyobb építészét és az ő fő művét állítja a középpontba.
„A’ nemzeti muzeum uj épületének alapját jun. 22-dikén kezdették ásni a’ mostaninak kerti részében, ott t. i. hol a’ régi emlékek állnak. – E’ nagyszerű épület, mint halljuk, a’ Muzeum telkének közepén fog állni, ugy hogy minden oldalát 30 ölnyi szélességű tér keritendi, mellyet négy utszára csinos gátor fog körülvenni. – Kő és tégla már tavali nyártól fogva igen nagy mennyiségben hordatott a’ nagy udvarra.” Így számolt be a Regélő című lap a Magyar Nemzeti Múzeum építésének megkezdéséről 1837 júniusában. Hogy ez egyáltalán megtörténhetett, József nádornak volt köszönhető, aki az intézmény pártfogójaként azt a Pollack Mihályt kérte fel a tervek elkészítésére, aki korábbi munkáival – a pesti bérházaktól a Ludovikán át a Zichy és a Festetics család vidéki kastélyaiig – már bőven bizonyította: a reformkorban divattá váló klasszicizmus elegáns, letisztult formái segítségével képes a „magyar lélek” kifejezésére. A 109 méter széles, 70 méter mélységű múzeum Pollack legjelentősebb és egyben az utolsó munkája volt, a felkészülés-építkezés majd tíz éven át tartott, a kapuk 1846-ban nyíltak meg a nagyközönség előtt.
Most pedig, sok-sok évvel később az intézmény kamarakiállítással tiszteleg az osztrák származású, de magát következetesen magyarnak való Pollack Mihály születésének kétszázötvenedik évfordulója előtt. A Múzeumkertben és az épület első és második emeletén látható tárlat december 1-jéig látogatható, a több helyszín nem véletlen: a megnyitón elhangzottak szerint Pollack tevékenységét és jelentőségét a magyar építőiparban éppen olyan sokoldalúan kell bemutatni, mint amilyen sokoldalú emberként „ő az építőművészetében összeillesztette a hagyományt és az innovációt, a nemzeti függetlenség elnyerésére való törekvést és az európai együttműködést”.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Az új program 2900 települést érint.
Puskás Ferenc leszármazottai és a Real Madrid nemzetközi igazgatója jelenlétében avatta fel Orbán Viktor a legendás magyar futballistának emléket állító múzeumot a Puskás Arénában.
A korábbi világklasszis labdarúgó azt is elárulta a Puskás Múzeum avató ünnepségén, mivel tudta kiborítani a Száguldó Őrnagyot.
Most végre léptek a hatóságok, és kiadták a bontási határozatot Tordai Bence otthonára.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
