Angyalok és építészet | Makovecz Imre 90 (X)

A Makovecz Imre építész (1935-2011), a Magyar Művészeti Akadémia alapító örökös elnöke születésének 90. évfordulójához kapcsolódóan rendezett emlékkiállítás az életmű ikonikus darabjainak bemutatása mellett az építész szellemiségét, gondolkodásmódját és alkotói módszerét idézi meg látványos képi-, hang- és nagyléptékű épített installációkkal.

A Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok közös rendezésében megvalósuló tárlat nemzetközi szakértők közreműködésével jött létre, a kiállítás kurátora Jonathan Glancey angol építészeti szakíró-kritikus.

Az építész (nem csak architekturális) rajzainak és több kisebb épület-makettjének a kiállítása mellett az életmű egyik csúcsának tartott Feltámadás Temploma mintegy 5 méter magas makettjét is felépítik a kiállítótér Apszisában. A termekben különleges av-technikával vetítik Tapio Snellman finn filmes Makovecz-ihlette architekturális filmetűdjeit, a kiállítás tereiben pedig a kifejezetten erre az alkalomra komponált hanganyag szól majd aláfestésként.

„Makovecz Imre hitt az angyalok létezésében” – szögezi le Jonathan Glancey, a kiállítás kurátora. „E minket óvó lények végigkísérnek bennünket, halandókat teljes földi utunkon – fényen, félhomályon és sötétségen át újra vissza a fénybe. Makovecz épületei is olyanok, mint az angyalok: menedéket nyújtanak, miközben az ihlet szárnyain összekötnek minket és a földet, amelyen állunk, az égbolttal, amely felettünk van – és az ezeken túli dimenziókkal is.

Akár az általa tervezett karzatok, előadótermek és házak bordás kupolái alatt állunk, akár a baki faluház szárnyas tetőszerkezete van felettünk, akár a visegrádi Erdei Művelődés Házának kör alakú falai közé vagy a farkasréti temető ravatalozójába lépünk, Makovecz ’épületlényei’ mindig meglepnek és a középpontba állítanak bennünket – és egyúttal felemelőek is.

A magyar falvak megújulásáért végzett munkájában Makovecz a szerves építészetet, az ácsmesterséget, a helyi szaktudást és anyagokat egyaránt eszközként alkalmazta. Izzó tettvágya által hajtva olyan jellegzetes épületeket hozott létre, amelyek javították az ott élők morálját, s nemcsak fizikai, hanem ősi szellemi-lelki környezetükhöz is illeszkedtek: épületeit átitatja a helyi folklór, a helyi mondakör, a természet és a régi keresztény hit.

A Makovecz-épületek építészeti kialakítása és kivitelezése minden elemében gazdag szimbolikát hordoz. S bár az épületek sokféle forrásból merítenek, mégis leginkább Makovecz Imre képzeletének és nagyszámú alkotótársa tehetségének, szaktudásának termékei.

E kiállítást szervezőként és megbízóként a Makovecz Imre Alapítvány hívta életre. A tárlat célja, hogy bemutassa Makovecz Imre építészetének szellemiségét és felidézze az építész érzelmi és gondolati világát. Kurátori munkánkat abban a reményben végeztük, hogy talán ’szárnyra kap’ Makovecz Imre utolsó nagy művének megvalósulása is, azaz megépül a Feltámadás temploma, amelyet Makovecz Imre Szent Mihály arkangyal templomaként is említett.

Makovecz épületei valóban ’élő lények’. Segítettek visszaadni Magyarországnak és a magyar építészetnek a spirituális tartalmat ott, ahol azt az eltűnés veszélye fenyegette. Vitatott-e e munka megítélése? Talán, ám mégis Makoveczék voltak Magyarország építész-angyalai” – hangsúlyozza a kiállítás kurátora, Jonathan Glancey.

Helyszín: Műcsarnok, a Magyar Művészeti Akadémia intézménye

X

Nyitókép forrása: MMA Archivum