A magyarok tudják: a jó, stabil kormány ritka érték. Ezért is nem fogják az országot egy kalandor, Magyar Péter kezére adni.
Mikor nyugati barátaim Orbán Viktorról kérdeznek, általában azt mondom nekik: ő a legjobb dolog, ami Magyarországgal az 1830-as évek óta történt.
No, nem azért, mert akkoriban jó kormányunk lett volna. Magyarországot az 1830-as években a Habsburg-birodalom kormányozta.
A kor elitjei – maroknyi felvilágosult nemes Széchenyi István gróf vezetésével – azonban rájöttek: az ország modernizációra szorul.
Megtették, amit tudtak – azon kereteken belül, amit a Habsburgok engedtek nekik. Volt valamiféle parlament, amely képes volt törvényeket elfogadni, a latin helyett a magyar lett a hivatalos nyelv. Voltak próbálkozások a gazdaság modernizációjára, az infrastruktúra és az oktatás jobbítására. Ebből sok mindent maga Széchenyi vitt végbe, saját vagyonából finanszírozott, s példáját más nemesek is követték. Ő alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát, megírta a Hitelt, egy vízválasztó könyvet a gazdaság alapelveiről, és hajón – igaz, grófias, alvókabint is tartalmazó hajón – utazott végig a Dunán, hogy meglássa, hajózhatóvá lehet-e tenni a folyót egészen a Fekete-tengerig.
E reformok tették le a modern magyar állam alapjait, ezért hívjuk korszakukat reformkornak.
Az iskolában a gyerekeink úgy tanulják, hogy 1825-től 1848-ig tartott, amikor is Magyarország fellázadt a Habsburg-birodalom ellen, ám Oroszország segítségével az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során elnyomták. Vége szakadt a reformoknak és az önigazgatásnak. 1867-re azonban a Habsburgok és Magyarország főnemesei kiegyeztek a duális monarchia, Ausztria-Magyarország létrehozásáról. Ausztriának nem nagyon volt más lehetősége, hisz nem sokkal azelőtt, 1866-ban győzték le alaposan egy Poroszországgal folytatott háborúban, s rászorult magyar polgárainak támogatására. Így jött létre a 16. század óta először magyar állam. Ez az állam pedig nem tudott volna rendesen működni a reformkorban elfogadott reformok nélkül.
Szeretem Orbán Viktor kormányzását ehhez az érához hasonlítani.
Kormánya modernizálta az országot. Aki emlékszik a 2010 előtti évekre, s azok érzületét összehasonlítja ahhoz képest, ami tíz évre rá a miénk lett, világosan látja a javulást. Felment a GDP, többen dolgoznak, alacsonyabbak az adók, magasabbak a fizetések, kevesebb a bürokrácia, az állam- és magánadósság, a gazdaság sokoldalúbb. Hitem szerint a jövendő kormányok és az ország egésze is profitálni fog abból, ahogyan Orbán alatt modernizálódott Magyarország.
A legtöbb nyugati azt hiszi, hogy Magyarországot egy másik férfi katapultálta a jövőbe: Horn Gyula, a kommunista Magyarország utolsó külügyminisztere, később 1994-1998 között miniszterelnök, „az ember, aki lebontotta a vasfüggönyt”. Horn azonban csak alkalmazkodott a változó körülményekhez. A konzervatívok utálják őt, mert az 1956-os forradalom során megmaradt keményvonalas kommunistának.
Én pozitívabban gondolok rá, azért is, mert megértette, hogy Orbán Magyarország jövőjének kulcsfigurája. Horn mutatta be őt vezető EU-s bürokratáknak és politikusoknak, személyes presztízsével segítette Orbán politikai karrierjét.
Meggyőződésem, hogy azért tett így, mert úgy látta: ez szolgálja az ország javát. A két férfi Horn 2013-as haláláig viszonylag barátságos kapcsolatban maradt.
Ha az utolsó valóban igen jónak mondható magyar kormányt keressük, talán Mátyás királyig (1458-1490) kell visszamennünk. Ő álruhában szerettett mászkálni, hogy kiderítse, hogy megy az egyszerű nép sora – legalábbis a legenda így szól. Vagy igaz, vagy nem, de elmond valamit arról, hogyan őrizték meg emlékezetükben az emberek. Jobban szerette az arisztokráciánál a meritokráciát, embereket nem rangjuk, hanem lojalitásuk és érdemeik szerint helyezett befolyásos pozíciókba. Jutalmazta az érdemet és megvetette a kudarcot. Sok háborút viselt, de ügyesen vívta meg őket, szinte minden szomszédjától megvédte Magyarországot – főként az osztrákoktól és az oszmánoktól. Néhány lázadást odahaza is le kellett vernie. Megtette, amit meg kellett tennie – ha kellett, erővel, ha lehetett, puhábban. Megreformálta a közigazgatást és a katonaságot, hogy hatékonyabbá tegye őket. Állandó hadsereget állított fel Európában az elsők között, támogatta a kultúrát és elmerült a reneszánszban. Az iskolában gyerekeink úgy tanulják, hogy ez volt Magyarország aranykora.
És ez is volt Magyarország utolsó jó, hatékony, előre tekintő kormánya.
Utána jöttek a törökök, akik végzetes vereséget mértek Magyarországra 1526-ban Mohácsnál; aztán az osztrákok (miután 1686-ban legyőzték a törököket); majd a nácik (tudják, mikor); majd a szovjetek (azt is.)
1919 és 1944 között volt ugyan független államunk, de ez sem volt boldog világ. Magyarország a rossz oldalon volt az első világháborúban, elvesztette területének kétharmadát. A gazdaság rosszul ment, az emberek mély traumát szenvedtek el. Kevés lehetőség volt jól kormányozni. A 15. századtól a 21.-ig kellett várnunk egy független kormányra, amely képes alkotni egy biztató jövőt.
Furcsa, hogy ez az 1400-as évek utáni első jó kormány az első olyan is, amit Európa többi része gyűlöl.
Legalábbis Nyugat-Európáé. Mikor hallom, ahogyan a nyugati média tudósít, ahogyan a nyugati politikusok beszélnek Magyarországról, az a benyomásom: úgy hiszik, hogy Orbán Viktor kormánya a legrosszabb, ami Magyarországot a hun Attila óta vezette. Bár Attila nem is volt rossz vezető, a hunok pedig nem magyarok. Mindegy.
De ez dühítő. Hogy állhatnak ilyen távol egymástól valóságérzékeléseink?
Mindenesetre úgy hiszem, hogy a legtöbb magyar a zsigereiben érzi: a jó, stabil kormány ritka és értékes.
Talán ez az egyik ok, amiért Orbánt ilyen sokáig hatalomban tartották. És azt hiszem, hogy ez fogja megakadályozni őket abban is, hogy egy kalandor, Magyar Péter kezébe adják az országot.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője vasárnap egy hosszú Facebook bejegyzésben alaposan elemezte a kormánypártok választási kudarcát, írt az árulókról és a várható töténésekről is. Írásában kitért a Matolcsy családra és Borbás Marcsira is.
Már kárörvendenek.
A Politico szerint Orbán Viktor veresége után a patrióta pártok újragondolják a viszonyukat az amerikai elnökkel.
A bankár reméli, az infrastruktúrát a kormányváltás után is megfelelő színvonalon tartják.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Schiff András még 2011-ben jelentette ki, hogy amíg az Orbán-kormány hatalmon van, nem lép fel az országban.
A sikeres I. József zenét szerzett, fuvolázott, hadvezérkedett, az udvarhölgyeket hajkurászta, majd lenyomta a franciákat, kiegyezett a svédekkel, és a kurucokkal is a kompromisszumot kereste.
Nem bír leállni a parlamentből kihullott baloldali politikus. Hosszú posztban sorolta fel a NER-rel szembeni vádjait és NAV-os vegzálásokat követelt.
