Hamarosan bemutatják a Bolond Istók című új magyar mozit: a reformkorban játszódó, romantikus, kosztümös alkotásban Arany János életének egy kevésbé ismert fejezete tárul fel.
Nyitókép és fotó: NFI/Filmsquad/Gordon Eszter)
A Bolond Istók 1836-ban játszódik, abban az esztendőben, amikor az alig 19 éves Arany János fél évre vándorszínésznek állt. A társrendező Hegedűs Georgina forgatókönyvéből Rohonyi Gábor (Brazilok, Szia, Életem!) által rendezett film ezeket az eseménydús hónapokat eleveníti fel, amelyeket Arany egyébként később élete szégyellt szakaszaként tartott számon.
A történet szerint a fiatal Istók – akit a Színház- és Filmművészeti Egyetemen idén végzett Liber Ágoston alakít – arról ábrándozik, hogy színész lesz, ezért otthagyja a híres Debreceni Református Kollégiumot, és csatlakozik egy vándortársulathoz. Eleinte csupán a színfalak között várnak rá feladatok, de nagyon szeretne bizonyítani a színpadon is, pláne, amikor a csapathoz a rejtélyes múltú Sári (Gellért Dorottya) is csatlakozik. A lány sem közömbös a fiatalember iránt, ám kapcsolatukat olyan viharok kísérik, amelyek Istók reményeit és szándékait alaposan próbára teszik;
a nehezen meghozott döntések végül az egész életére hatással lesznek.
Arany János már ötvenéves is elmúlt, mire – önmagát Istóknak nevezve – megírta féléves színész kalandjának önmagán bőven túlmutató ironikus összefoglalását az örökre befejezetlenül maradt Bolond Istók című elbeszélő költeményében. Érdekesség mindezzel kapcsolatban a Petőfi-párhuzam. Nemcsak a röpke vándorszínészi kitérőt értve ezalatt, hanem Petőfi Sándor azonos című művét is, amely először az Életképek 1848-as évfolyamának 2. és 3. számában jelent meg., és amely főszereplőjének alakjában, életszemléletében az ifjú férj Petőfi köszön vissza.
A mostani Bolond Istók mozi készítői azért ezt a periódust választották Arany János pályájából, mert szándékaik szerint e „zsákutcán” keresztül lehet a legjobban bemutatni, milyen belső késztetések és azok nyomában járó választások kezdték el emberileg-művészileg kiformálni a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját. A tehetségét kutató, ambíciókkal és reményekkel fűtött ifjú ugyanis a színészek között került szembe először a dilemmával, ami később is mindig legfontosabb iránytűje maradt:
tud-e „ember lenni mindég, minden körülményben”?
A Nemzeti Filmintézet támogatta, a Filmsquad gyártotta és forgalmazta moziban Liber Ágoston és Gellért Dorottya mellett Jordán Adél, Hajdu Steve, Pál András és Puskás Balázs is látható kisebb-nagyobb szerepekben.
A magyar történelem tragikus szereplője, Deák Ferenc politikai ellenfele soha semmiben nem engedett, a teljes magyar önállóságot célozta meg, és kompromisszum helyett inkább fejbe lőtte magát.
Soha nem gondoltam volna, hogy az elmúlt évek számomra is egyik legnagyobb dilemmáját éppen ez a mozi visszhangozza majd.
Már a bemutató előtt politikai viták kereszttüzébe került: a Marx A tőke című munkája nyomán készült előadás pénteken debütált a Nemzeti Színházban.
A nádor a bátyjával, I. Ferenc császárral szemben is kiállt a magyarok érdekeiért. A kommunizmus irtotta az emlékezetét, de mi nem felejtünk. József nemes volt, a szó valódi értelmében.
Ezt valószínűleg a saját alkotói sem teszik be a vitrinbe.
Egy kezünkön is meg tudnánk számolni, hány jó magyar thriller készült eddig, és az Itt érzem magam otthon nem fogja gyarapítani ezt a mennyiséget.
Tizenkét nép után tett közzé ismét egy bejegyzést.
