„Jegyet vagy életet” – a Petőfi-film után jön az Arany-mozi
2024. augusztus 29. 16:00
Hamarosan bemutatják a Bolond Istók című új magyar mozit: a reformkorban játszódó, romantikus, kosztümös alkotásban Arany János életének egy kevésbé ismert fejezete tárul fel.
2024. augusztus 29. 16:00
5 p
6
1
72
Mentés
Nyitókép és fotó: NFI/Filmsquad/Gordon Eszter)
A Bolond Istók 1836-ban játszódik, abban az esztendőben, amikor az alig 19 éves Arany János fél évre vándorszínésznek állt. A társrendező Hegedűs Georgina forgatókönyvéből Rohonyi Gábor (Brazilok, Szia, Életem!) által rendezett film ezeket az eseménydús hónapokat eleveníti fel, amelyeket Arany egyébként később élete szégyellt szakaszaként tartott számon.
A történet szerint a fiatal Istók – akit a Színház- és Filmművészeti Egyetemen idén végzett Liber Ágoston alakít – arról ábrándozik, hogy színész lesz, ezért otthagyja a híres Debreceni Református Kollégiumot, és csatlakozik egy vándortársulathoz. Eleinte csupán a színfalak között várnak rá feladatok, de nagyon szeretne bizonyítani a színpadon is, pláne, amikor a csapathoz a rejtélyes múltú Sári (Gellért Dorottya) is csatlakozik. A lány sem közömbös a fiatalember iránt, ám kapcsolatukat olyan viharok kísérik, amelyek Istók reményeit és szándékait alaposan próbára teszik;
a nehezen meghozott döntések végül az egész életére hatással lesznek.
Arany János már ötvenéves is elmúlt, mire – önmagát Istóknak nevezve – megírta féléves színész kalandjának önmagán bőven túlmutató ironikus összefoglalását az örökre befejezetlenül maradt Bolond Istók című elbeszélő költeményében. Érdekesség mindezzel kapcsolatban a Petőfi-párhuzam. Nemcsak a röpke vándorszínészi kitérőt értve ezalatt, hanem Petőfi Sándor azonos című művét is, amely először az Életképek 1848-as évfolyamának 2. és 3. számában jelent meg., és amely főszereplőjének alakjában, életszemléletében az ifjú férj Petőfi köszön vissza.
A mostani Bolond Istók mozi készítői azért ezt a periódust választották Arany János pályájából, mert szándékaik szerint e „zsákutcán” keresztül lehet a legjobban bemutatni, milyen belső késztetések és azok nyomában járó választások kezdték el emberileg-művészileg kiformálni a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját. A tehetségét kutató, ambíciókkal és reményekkel fűtött ifjú ugyanis a színészek között került szembe először a dilemmával, ami később is mindig legfontosabb iránytűje maradt:
tud-e „ember lenni mindég, minden körülményben”?
A Nemzeti Filmintézet támogatta, a Filmsquad gyártotta és forgalmazta moziban Liber Ágoston és Gellért Dorottya mellett Jordán Adél, Hajdu Steve, Pál András és Puskás Balázs is látható kisebb-nagyobb szerepekben.
Brutálisan indul, hogy aztán megható szabadulástörténetté kerekedve mindenkinek reményt adjon Till Attila új filmje. Az És mi van Tomival? egyszerre beszél az alkoholfüggőség bugyrairól, az érintettek és a hozzátartozók pokoljárásáról és arról, hogy nincs az a sötét, ahova ne sütne be néha a nap. Interjúnk.
Százmilliót gombfocira? De Kálmán bá már rivallna is rám, hogy ez szektorlabda, és lényegében igaza van. De hogy ki az a Kálmán és honnan jött a százmillió?
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Sajtóértesülések szerint egy több mint hét éve húzódó jogi ügyre került pont nemrég, amely több száz millió forintot is elvihet a csatornától.
p
3
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 72 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ez D-dúr és e-moll
2024. augusztus 30. 04:14
(előz. komm. folyt.) Vajna még értett valamelyest a filmhez és tudta hogyan lehet nemzetközi díjakat nyerni, így elsősorban olyan filmeket finanszíroztak, amik az aktuális fesztiváltrendeknek megfeleltek. Azonban ma már ez sem szempont. Mára az állami filmtámogatásnak két funkciója lett: az egyik a fideszközeli produkciós cégek közpénzzel való "feltőkésítése"(magyarul klieskifizetőhely lett a Nemzeti Filmintézet), a másik, ami látványosan nem működik, hogy NER-kompatibilis filmkultúrát hozzon létre (a filmesek kitapasztalták, hogy mivel és hogyan lehet pályázati pénzhez jutni és nem a végeredménnyel, a filmalkotással vannak elfoglalva, hanem az "ügyes" pályázatokkal). És miközben a százhúsz éves világszínvonalú filmkultúra elhal, a magyar filmszakma külföldi produkciók bérmunkás háttérbázisává válik.
(előz. komm. folyt.) Ám a kilencvenes években ez a rendszer széthullott (az állam nem tekintette magát a magyar filmgyártás gazdájának) széthordták, szétlopták stb. Létrejött ugyan a Magyar Mozgókép Alapítvány, de a szabályozás elmaradt, a kétezres évek elejétől ugyan már filmtörvény is született, de, mint kiderült, a filmesek képtelenek voltak a számukra biztosított támogatásokat korrektül kezelni, az általuk működtetett Magyar Mozgókép Közalapítvány sokmilliárdos adósságot halmozott fel. Ezt a helyzetet szolgált orvosolni a Fidesz által létrehozott Vajna-féle Filmalap, ami Vajna halála után betagozódott a Nemzeti Filmintézetbe és így folytatódott az állami filmfinanszírozás. (folyt. köv. komm.)
"Novicsok-5 2024. augusztus 29. 19:22 & 22-es csapdája ---> Ez D-dúr és e-moll 2024. augusztus 29. 20:22 "
A magyar filmet az tette naggyá a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években, hogy az állam egy olyan stúdiórendszert hozott létre, amelyen belül a filmesek viszonylag szabadon alkothattak. Nem mellesleg, a nagy stúdiók mellett (Hunnia, Budapest, Pannónia stb.) létezett a Balázs Béla Stúdió is, a fiatal filmesek kísérleti műhelye, ahol gyakorlatilag teljesen szabad volt a pálya (a stúdió teljes önkormányzattal rendelkezett), mindenki úgy kísérletezett, ahogy akart (a rendelkezésükre álló technikai és anyagi keretek között, természetesen), a filmeknek még bemutatási kötelezettségük sem volt. A nyolcvanas évektől pedig a művészek önállóan is létrehozhattak stúdiót, ilyen volt a legendás Társulás Stúdió. Ezen körülmények között rengeteg remekmű születhetett, amely valóban a magyar valóságról szólt és az alkotók kibonthatták sajátos tehetségüket is. (folyt. köv. komm.)
Na, akkor kezdjünk el fogadni. Milyen beleerőszakolt, stílus és koridegen, történelmi tényekkel ütköző akciófilme-elemek lesznek a filmben?
Arany János pisztolyhős lesz, csípőből lő a kovás pisztollyal?
Fokossal aprítja az ekhós szekérre törő farkasokat?
Kötélen egyensúlyozva, zsonglőrködve rögtönöz verset?