Hamarosan bemutatják a Bolond Istók című új magyar mozit: a reformkorban játszódó, romantikus, kosztümös alkotásban Arany János életének egy kevésbé ismert fejezete tárul fel.
Nyitókép és fotó: NFI/Filmsquad/Gordon Eszter)
A Bolond Istók 1836-ban játszódik, abban az esztendőben, amikor az alig 19 éves Arany János fél évre vándorszínésznek állt. A társrendező Hegedűs Georgina forgatókönyvéből Rohonyi Gábor (Brazilok, Szia, Életem!) által rendezett film ezeket az eseménydús hónapokat eleveníti fel, amelyeket Arany egyébként később élete szégyellt szakaszaként tartott számon.
A történet szerint a fiatal Istók – akit a Színház- és Filmművészeti Egyetemen idén végzett Liber Ágoston alakít – arról ábrándozik, hogy színész lesz, ezért otthagyja a híres Debreceni Református Kollégiumot, és csatlakozik egy vándortársulathoz. Eleinte csupán a színfalak között várnak rá feladatok, de nagyon szeretne bizonyítani a színpadon is, pláne, amikor a csapathoz a rejtélyes múltú Sári (Gellért Dorottya) is csatlakozik. A lány sem közömbös a fiatalember iránt, ám kapcsolatukat olyan viharok kísérik, amelyek Istók reményeit és szándékait alaposan próbára teszik;
a nehezen meghozott döntések végül az egész életére hatással lesznek.
Arany János már ötvenéves is elmúlt, mire – önmagát Istóknak nevezve – megírta féléves színész kalandjának önmagán bőven túlmutató ironikus összefoglalását az örökre befejezetlenül maradt Bolond Istók című elbeszélő költeményében. Érdekesség mindezzel kapcsolatban a Petőfi-párhuzam. Nemcsak a röpke vándorszínészi kitérőt értve ezalatt, hanem Petőfi Sándor azonos című művét is, amely először az Életképek 1848-as évfolyamának 2. és 3. számában jelent meg., és amely főszereplőjének alakjában, életszemléletében az ifjú férj Petőfi köszön vissza.
A mostani Bolond Istók mozi készítői azért ezt a periódust választották Arany János pályájából, mert szándékaik szerint e „zsákutcán” keresztül lehet a legjobban bemutatni, milyen belső késztetések és azok nyomában járó választások kezdték el emberileg-művészileg kiformálni a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját. A tehetségét kutató, ambíciókkal és reményekkel fűtött ifjú ugyanis a színészek között került szembe először a dilemmával, ami később is mindig legfontosabb iránytűje maradt:
tud-e „ember lenni mindég, minden körülményben”?
A Nemzeti Filmintézet támogatta, a Filmsquad gyártotta és forgalmazta moziban Liber Ágoston és Gellért Dorottya mellett Jordán Adél, Hajdu Steve, Pál András és Puskás Balázs is látható kisebb-nagyobb szerepekben.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A magyarok tudják: a jó, stabil kormány ritka érték. Ezért is nem fogják az országot egy kalandor, Magyar Péter kezére adni. Kálnoky Boris írása.
A tanulóknak 240 perc alatt kell végezniük a kérdéssorral.
Április 30-án számos helyszín és intézmény egyetlen céllal vetít filmeket vagy éppen szervez előadásokat és beszélgetéseket. Ez pedig nem más, mint a magyar film napja.
A háború sújtotta ország ezekből a gépekből korábban kapott már utánpótlást Lengyelországtól és Szlovákiától is.
Nem mindennapi jelenetek.
