A báró egyszerre volt nagyívű politikus, kéjsóvár főúr, szabadságra vágyó lélek, birtokainak nemes gazdája, önfeláldozó hős és megalkuvó ember. Egy különleges személyiségre emlékezünk.
A legendás Wesselényi Miklós élete, ahogy a főuraké általában, kicsit sem volt unalmas, és az „árvízi hajós” még a sztereotípiákra is rá tudott tenni egy lapáttal. Ezúttal nem a báró közéletben játszott szerepét és irodalmi szerepét állítjuk a fókuszba, hanem „árvízi munkásságát” és a nők iránti olthatatlan – vagy inkább fékezhetetlen – vonzalmát.
Az országgyűlési főrendiház későbbi vezére az erdélyi Zsibón született 1796-ban főnemesi családba, és napra pontosan 175 éve, 1850. április 21-én hunyt el. Otthon tanult, természetesen kiváló képzést kapott, és 1821-22-ben már magával Széchenyi Istvánnal szelte keresztül-kasul Angliát és Franciaországot, hogy hazatérve szinte azonnal a főrendi ellenzék vezérei legyenek.
„Munkásságát” az osztrákok perbefogással jutalmazták, börtönre ítélték, amit szemproblémái miatt nem kellett leülnie.
Védőügyvédje egy bizonyos Kölcsey Ferenc volt.
Zabolázhatatlan természete – amiről később ejtünk szót – és politikai sikerei mellett olyan eredményeket ért el, amiről talán kevesebbet olvasunk: a kisdedóvás elterjesztésében, a selyemhernyó-tenyésztés meghonosításában és a földművelés, állattenyésztés megújításában éppúgy múlhatatlan érdemei vannak, mint ahogy a példamutatásban:
birtokának falvaiban elengedte a robotot és a dézsma nagy részét, elsőként (!) szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól,
de itt sem állt meg: saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat szervezett nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről.
A „zsibói bölény”
Wesselényi Miklós testi adottságairól legendák keringenek, ezeket a kvalitásokat pedig apjától örökölte: hatalmas,
bivaly erejével bíró férfi volt,
kiválóan úszott – ez a korban ritkaságnak számított – átúszta a Balatont is, sőt: „úri barátainak tréfájára úszás közben meg is borotválkozott a Balatonon” – írják róla.
Genetikája – és életmódja – ugyanakkor hátrányos következményeket is hordozott: hiába úszott, lovagolt, sportolt, hiába áll be a béresei mellé kaszálni, a
húszas éveiben már hízásnak indult.
Széchenyi később – miután már nem voltak olyan jóban – nemes egyszerűséggel így említi naplójában: „a Kövér”.
A nők bálványa
Merényi-Metzger Gábor kutatásai szerint Wesselényi szeretőivel való viszonyáról elsősorban a saját naplójából tudunk: ezt több mint 20 éven át, napi gyakorisággal vezette, feljegyezte a nőkkel való találkozásait és olyannyira precíz volt, hogy a szexuális aktusok számát sem titkolta el, így mi sem tesszük: volt olyan, hogy
egyszerre több mint tíz lánnyal is testi kapcsolatban állt, és gyakran egy nap alatt többel is szeretkezett.
A kicsapongó életmód logikus következményekkel járt: a bárónak törvénytelen gyermekei születtek. Barátja, Újfalvi Sándor tizenhárom törvénytelen gyermekről beszél!
„Függetlensége s szabadsága túlfeszített elhittségiben különböző aljas nőktől tizenhárom fattyú gyermekkel szaporítá a születés által már céltévesztettek számát”
– írja a jóbarát.
A kutatások szerint ez a szám túlzás, bár ki tudja. Merényi-Metzger Gábor végül hét törvénytelen gyermeket állít biztosan: forrásokkal, és nem DNS-teszttel bizonyítottan. Ezek a törvénytelen gyerekek a birtokain élő jobbágylányoktól származhattak.
A korabeli források szerint Wesselényi,
amikor nem a jobbágylányokkal volt elfoglalva, Pesten és Pozsonyban is bordélyokba járt,
kalandjai az egyszerű boltoslányoktól a grófnékig „terjedtek”. Szenvedett kankótól, de a szifiliszt is megkapta. Betegen, 49 évesen aztán feleségül vette Lux Annát, aki ápolónőként/szobalányként nála dolgozott: ő az esküvő idején nyolchónapos terhes volt. Két gyermekük született.
Az „árvízi hajós”
A témával foglalkozó írások szerint a szabályozatlan Duna az 1800-as években már évtizedek óta gigantikus árvízzel fenyegetett, „de az egyre gyarapodó Pest és Buda vezetése nem sokat tett a megelőzés érdekében”. A végzetes következményeket ismerjük:
1838-ban a megáradt folyó mindkét parton kiöntött,
és óriási károkat okozott.
Az adatok megdöbbentőek: a Duna januárban már elöntötte Buda mélyebben fekvő utcáit, visszahúzódott, majd márciusban „a több irányból érkező,
jégtáblákat is magával sodró, hatalmas víztömeg letarolta Pest nagy részét, ahol a 4254 ház több mint fele, 2281 ház összedőlt.
Budán kisebb mértékű volt a pusztítás, de itt is több mint 600 épület vált az árvíz martalékává” – olvashatjuk egy összegzésben.
A mentés szervezetlenül zajlott, itt jött a képbe báró Wesselényi Miklós, aki
hősies kiállásával örökbe beleírta magát a magyar történelmi folklórba, ami a valóságra rímelt:
valóban rendkívüli veszélyeket vállalt, valóban rengeteg emberi életet mentett meg a halál torkából, így joggal vált a reformkor első igazi hőstípusává. Neki köszönhető, hogy a katasztrófa mértékéhez képest „kevés”, nagyjából 150 ember veszett oda.
A szomorú vég
Ugyan a forradalom kitörését követően Wesselényi a magyar nemzet ügye mellé állt,
1848 szeptemberében már Ausztriába menekült, mivel nem hitt a Habsburgokkal való ellenállás sikerében.
A haza ügyéből kirekesztve hunyt el 1850. április 21-én.
*
Felhasznált irodalom:
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül; Révai Kiadó, 1900
Széchenyi-Wesselényi / Feleselő naplók, Szerk. Maller Sándor – Helikon, 1986
https://mult-kor.hu/20061206_a_parasztlanyoktol_a_grofneig_wesselenyi_miklos_pajzan_kalandjai
https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1850-aprilis-21-baro-wesselenyi-miklos-halala
https://mult-kor.hu/a-honap-embere-wesselenyi-miklos-az-arvizi-hajos-20220301
https://reformkornagyjai.hu/wesselenyi-miklos
https://muvelodes.net/enciklopedia/az-arvizi-hajos-termeszetes-gyermekei
https://foutca.hegyvidek.hu/jatszoter/merleghinta
Nyitókép: Wesselényi Miklós Barabás Miklós festményén, részlet (1836)
Az aradi tizenhárom tagja leszerelt a seregből, számtalan csalódás érte, fájdalmas boldogságban élt. Amikor kellett, visszatért, leckét adott bátorságból, a katonatársai ódákat zengtek róla.
Rendhagyó kutatást tett le az aradi vértanúkról az asztalra Szalay-Berzeviczy András és csapata: ezt írta rólunk a világsajtó!
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
Kritikák kereszttüzében a magyar válogatott játékos.
Korábban Orbán Viktorról közölt vadabbnál vadabb állításokat.
