Marokkó a zöldátmeneti ásványok kincsesbányája, ahol a foszfát, a kobalt és a lítium a bányászati export 25, míg a GDP 10 százalékát adja. Az észak-afrikai ország az EU 624 millió eurós zöldpartnerségével és Kína 6,4 milliárd dolláros akkumulátorgyár-beruházásaival a geopolitikai versengés régiós középpontjába került.
Az egykori LMP-s képviselő arról is beszélt, hogy „a kanócot Zelenszkij gyújtotta meg”, szó sem volt arról, hogy az amerikai fél lerohanta volna az ukrán elnököt.
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
Ausztrália, Chile és Kína a globális lítiumtermelés 88 százalékáért felel. A zöldátállás egyik kulcsa az ő kezükben van – és nincs szándékukban kiadni onnan.
Az ezüst és a bányászat gazdaggá, a pestis és a huszita háború pedig hírhedté tette a cseh várost, amelynek gazdálkodása már rajtunk is múlik.
A Kínától való kereskedelmi függetlenedés slágerkifejezését, a „kockázatmentesítést” Ursula von der Leyen alkotta meg. És nagyjából ez volt az egyetlen, amit sikerként könyvelhet el. A megvalósításban alig történt érdemi előrelépés, az Európai Bizottság pedig teljesen eltévedt a maga által épített labirintusban.
A vasérc a teljes globális bányászat 93 százalékát teszi ki, legkevesebbet a kadmiumból sikerül kitermelni. Az igazi hajsza még csak most kezdődik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az elektromos járművek (EV) hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók. Az EV-k pedig egyre népszerűbbek, ezáltal a nyersanyagok iránti kereslet is folyamatosan nő. Vajon képes tartani a tempót a kitermelés a kereslettel?
2049-ig bezárják az utolsó sziléziai szénbányát. Riportunk Katowicéből.
