Zavargások és az amerikai demokráciaexport

Több tucat perui megsérült, miután január 20-án a rendőrség ismét összecsapott a tüntetőkkel. A biztonsági erők a fővárosban, Limában könnygázt vetettek be az üvegpalackokat és köveket dobáló tüntetők visszaszorítására, miközben tüzek égtek az utcákon.

A perui rendőrség több mint 200 embert tartóztatott le, akiket azzal vádolnak, hogy illegálisan behatoltak egy nagy limai egyetem campusára. A hetek óta tartó összecsapásokban eddig mintegy 46 ember vesztette életét, további kilenc pedig a tüntetések közepette felállított barikádokkal kapcsolatos közlekedési balesetekben.

A Machu Picchu kapujának számító Cusco régióban a Glencore vállalat Antapaccay rézbányája pénteken felfüggesztette működését, miután 

Arequipa, Cusco és a déli Juliaca város repülőtereit is megtámadták a tüntetők, újabb csapást mérve Peru turisztikai iparára.

Machu Picchu eltorlaszolása

A hatóságok Cuscóban lezárták a legfontosabb turistalátványosságot, a Machu Picchu inka fellegvárat és az inka ösvényt, miközben országszerte folynak a kormányellenes tüntetések. Az impozáns inka fellegvár olyannyira jelentős turisztikai attrakció, hogy évente több mint egymillió látogatót vonzott, bár ez a szám a járvány miatt némileg csökkent.

Megpróbálta volna feloszlatni a törvényhozást, hogy megakadályozza a vádemelési szavazást.

A zavargások, melyek eddig Peru déli részére összpontosultak, arra késztették a kormányt, hogy a rendkívüli állapotot hat régióra is kiterjessze, és korlátozza a polgári jogok egy részét.

 Január közepén még Ferenc pápa is az erőszak megszüntetésére szólított fel Peruban: „Nemet kell mondani az erőszakra, függetlenül attól, hogy honnan származik! Ne legyen több haláleset!” – mondta spanyolul az argentin pápa a több ezer emberhez intézett beszédében a Szent Péter téren, röviden eltérve a beszéd többi részétől, amely olasz nyelven hangzott el.

A puccs

A perui alkotmány annyira átgondolt, hogy egymás melletti cikkelyek biztosítják az elnök jogát a törvényhozás feloszlatására, illetve a törvényhozás jogát, hogy visszahívja az elnököt. Az a furcsa helyzet állt így elő, hogy aki előbb lép, az győz.

Természetesen arra még gondolni sem merünk, hogy külső beavatkozás történt, de a rossz nyelvek azt beszélik, hogy az Egyesült Államok perui nagykövete, állítólagos CIA veterán ügynök, Lisa Kenna, mindössze egy nappal azelőtt találkozott az ország védelmi miniszterével, hogy a demokratikusan megválasztott baloldali elnököt, Pedro Castillot államcsínyben megbuktatták, és tárgyalás nélkül bebörtönözték.

Peru védelmi minisztere, nyugalmazott dandártábornok ezután elrendelte, hogy a katonaság forduljon Castillo ellen.

Latin-Amerika legtöbb kormánya bírálta, sőt megtagadta Peru meg nem választott puccsista kormányának elismerését, beleértve Mexikót, Argentínát, Bolíviát, Kolumbiát, Hondurast, Venezuelát, Kubát és számos karibi országot.

Az amerikai kormány viszont üdvözölte Dina Boluarte perui elnöki kinevezését, akit aznap iktattak be, amikor Pedro Castillo volt államfőt letartóztatták és 18 hónapra leültették.

„Elismerésünket fejezzük ki a perui intézményeknek és a polgári hatóságoknak a demokratikus stabilitás biztosításáért, és továbbra is támogatni fogjuk Perut a Boluarte elnök által ígért egységkormány alatt” – nyilatkozta az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Azt is hozzátették, hogy „az Egyesült Államok kategorikusan elutasít minden olyan perui erőfeszítést, amely a demokratikus rend aláásására és az Amerika-közi Demokratikus Chartában megfogalmazott, a demokratikus értékek, az emberi jogok és a jogállamiság fenntartására vonatkozó féltekei kötelezettségvállalások semmibe vételére irányul”.

Mi köze ennek az ásványkincsekhez?

Természetesen nem gondolhatjuk, hogy mindennek köze volna a perui nyersanyagkincshez, bár 

Castillo perui elnök túl gyakran hangoztatta: „szeretném, hogy természeti erőforrásaink közvetlenül az emberek javát szolgálják”.

Amikor 2021-ben elindult a választáson, Pedro Castillo baloldali elnökjelölt kampányának egyik központi témájává tette, hogy vissza kell szerezni a nép ellenőrzését Peru természeti erőforrásai felett. Elítélte a külföldi vállalatokat az ország kifosztásáért, és felszólított a szerződések újratárgyalására, hogy a bányászatból származó nyereség 70 százaléka az államhoz kerüljön, a szociális programok finanszírozására.

Peru az 1990-es évek óta 25 adóstabilitási szerződést írt alá, amelyek biztosítják a befektetők számára, hogy az adózási feltételek nem változnak befektetésük megtérülési időszaka alatt. 

Például a perui Las Bambas rézbányát üzemeltető MMG Ltd. 2011-ben írt alá egy szerződést, amely garantálja, hogy 2030. december 31-ig nem lesz adóváltozás.

Néhány héttel az elnökválasztás előtt Castillo azt mondta: 

Amikor hivatalba lépett, Castillonak nagyon korlátozott volt a politikai mozgástere. A jobboldali ellenzéknek többsége volt a kongresszusban, és elszántan törekedtek arra, hogy destabilizálják a helyzetet, és végül eltávolítsák őt. A perui törvényhozást és az erősen átpolitizált és korrupt igazságszolgáltatást használták fel arra, hogy folyamatos támadásokat indítsanak Castillo ellen.

Castillo azonban próbálta megtenni, amit csak módjában volt. Az elnök bejelentette a „második agrárreformot”, és kijelentette: „Megmentjük az ország erőforrásait minden perui számára”. Castillo kormánya 

Mindez része volt Castillo progresszív gazdasági modelljének, az úgynevezett importhelyettesítő iparosításnak, amelynek célja a helyi ipar fejlesztése és a belső fogyasztás fellendítése volt, hogy Peru ne kizárólag az alacsony hozzáadott értékű exportra támaszkodjon.

Közvetlenül Castillo megbuktatása után azonban

Az amerikai nagykövet  befektetésekről tárgyal  

Nem telt el tíz nap a puccs után, az USA nagykövete, a CIA veterán, Lisa Kenna ellátogatott a bánya- és energiaügyi miniszterekhez, hogy a „befektetésekről” tárgyaljon. Peru nagy réz-, arany-, cink-, ezüst-, ólom-, vas- és földgáztartalékokkal rendelkezik. 

Lisa Kenna és a perui bányászati miniszter

A spanyol gyarmatosítók kiaknázták a dél-amerikai ország jelentős ezüst- és aranytartalékait, és ma a transznacionális vállalatok igen jövedelmező nyersanyagközpontként tekintenek rá.

Persze Kenna a puccs óta eléggé elfoglalt, rendszeresen találkozik a perui puccskormány vezető tisztviselőivel, köztük a meg nem választott elnökkel, Dina Boluartéval és minisztereivel.

Január 18-án tehát az amerikai nagykövet leült Peru energia- és bányászati miniszterével, valamint szénhidrogénügyi miniszterhelyettesével és bányászati miniszterhelyettesével. A perui energia- és bányászati minisztérium azzal dicsekedett, hogy „befektetési” lehetőségekről és a kitermelő iparágak fejlesztésére és bővítésére vonatkozó tervekről tárgyaltak. 

Természetesen Óscar Vera Gargurevich energia- és bányászati miniszter hálás volt az észak-amerikai kormány támogatásáért a bányászat-energia kérdésekben, és megismételte a „nemzeti kormány” akaratát, amelynek prioritása a földgáz bővítése, az energiabiztonság és az ország déli részének petrolkémiai fejlesztése.

A világ három legnagyobb transznacionális bányavállalata - a BHP, a Rio Tinto és a Glencore – jelentős befektetésekkel rendelkezik Peruban, ahogy más kiemelkedő kanadai, brazil, svájci, brit, amerikai, japán és ausztrál vállalat is.

Peru (a szomszédos Chile után) Földünk második legnagyobb réztermelője, amely fém egyre fontosabbá válik a megújuló energiát hasznosító technológiák felé történő globális elmozdulásban.

A bányászat uralja Peru gazdaságát

Peru gazdasága nagymértékben a bányászatra és az olyan ásványi anyagok exportjára támaszkodik, mint a réz, cink, arany, ezüst, ólom, vas és molibdén. 

Perunak 2022-ben a réz, az arany és a cseppfolyósított földgáz (LNG) volt a három legfontosabb exportcikke. A bányászati ágazat tette ki az összes perui export 58,7 százalékát. A réz, az arany, a cink és a vas a perui ásványi nyersanyagexport teljes értékének 88,4 százalékát, az ország teljes exportjának 51,9 százalékát tette ki.

2022-től a perui bányászati ágazat legnagyobb vállalati befektetője az Anglo American brit székhelyű vállalat volt. A második legnagyobb a Compañía Minera Antamina S.A. volt, egy helyi cég, amely többségi tulajdonosa ausztrál és svájci bányászati óriáscégeknek. A harmadik az amerikai-mexikói Southern Copper Corporation volt.

Ezek a vidéki közösségek voltak Castillo elnök támogatásának bázisai. A puccs óta ők szerveztek tömeges tüntetéseket, követelve Castillo szabadon bocsátását, új választások megtartását, valamint azt, hogy a kormány hívjon össze egy alkotmányozó gyűlést, amely felülírja a jelenlegi alkotmányt, amelyet az Egyesült Államok által támogatott Alberto Fujimori korábbi szélsőjobboldali diktatúrája hagyott rájuk.

Cseppfolyós gazdagság

Az ásványi anyagok után Peru másik legfontosabb exportcikke a földgáz, pontosabban a cseppfolyósított földgáz (LNG). Bár Peru csak viszonylag kis mennyiségű LNG-t exportál az Egyesült Államokhoz képest – amely 2022-ben a világ legnagyobb LNG-exportőrévé vált –, a dél-amerikai ország Európa fontos energiapartnere lett. 

Az LNG-export 2022-ben az év első nyolc hónapjában (főként az energiaválság miatt) 85 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest. 

2022 előtt a perui LNG nagy része Ázsiába (elsősorban Japánba, Dél-Koreába és Kínába) került, de 2022-ben már Európába, elsősorban Nagy-Britanniába és Spanyolországba irányult.

Az olyan hónapokban, mint április, május és augusztus, a Perúpetro állami vállalat által közzétett adatok szerint Peru teljes LNG-exportja Európába ment. 

A Refinitiv adatai szerint Peru idén eddig 26 rakományt szállított ki összesen 1.8 millió tonna LNG-vel, tizenöt szállítmány ebből Spanyolországba és az Egyesült Királyságba indult.