Valaki a történelméről, valaki pedig a híres csontkápolnáról ismeri a Prága melletti várost – töltsd meg élettel Kutná Horát ebben a különleges társasban!

Nyitókép: Böjtös Gábor

A fáma szerint a XIII. században ezüstre bukkantak egy Közép-csehországi dombon, a hír hallatán pedig bányászok ezrei özönlöttek a helyszínre szerencsét próbálni, aminek köszönhetően az álmos kis cseh völgy egy csapásra virágzó várossá változott. Ezt dolgozza fel a Czech Games Edition társasa is, melyben a játékosok olyan családokat irányítanak, 

Történelmi alapozó

A cseh várost 1276-ban alapították. És ugyan növekedését és fejlődését a XIII. századi ezüstbányászat alapozta meg, a külszíni ezüstércet valószínűleg már a X. században felfedezték a szlavnikok, akik már ekkor ezüstérmékkel – dénárokkal – fizettek a közeli Malín településen, ami ma Kutná Hora része. 

A ma is ismert város kialakulását az ezüstbányászat alapozta meg a XIII. század elején, rohamos fejlődése gazdagságát a huszita háborúk idejéig Prágáéhoz tette hasonlóvá.

Később II. Vencel cseh király olasz bányászokat költöztetett be a városba, és itt verték azokat az úgynevezett prágai garasokat, amiket Európa-szerte elismertek. Gazdag lelőhelyei miatt a középkorban a Cseh Királyság kincstárának is nevezték. A város fontosságát jelzi, hogy Luxemburgi Zsigmond, 1420-ban innen indított sikertelen támadást a táboriták ellen. Számunkra fontosabb, hogy 

A legnagyobb ezüstbánya aztán 1541-ben kimerült és a termelés a XIX. század elejéig szünetelt, ennek köszönhetően I. Ferdinánd megvonta a város privilégiumait, ráadásul a harmincéves háború és a pestisjárvány mérhetetlen szenvedést hozott a lakókra.

1770-ben az elszegényedett város jelentős területe leégett, de 1875-től újra beindult a bányászat, így a gazdaság is ismét fellendült. És ugyan a népesség egyre nagyobb növekedésével széles körű mezőgazdaság alakult ki, 

így nem meglepő módon a Kutná Hora: Az Ezüstváros, avagy az Ondřej Bystroň, Petr Čáslava és Pavel Jarosch készítette társasban is az iparé a főszerep. No és persze maga a város sem épül meg magától.

Fa, ezüst, bányák és a Szent Borbála-katedrális

– szól a reklámszöveg, és ez bizony meg is állja a helyét, ráadásul a városépítős euró-játék egyik nagy különlegessége az, hogy a valós életben tapasztalható piacgazdaság élményét kínálja, melynél a játékosok minden cselekedete hatással van a játék dinamikus gazdasági rendszerére.

Ez annyit tesz, hogy a népesség növekedésével az árak is emelkednek, miközben a játékosok dolga az, hogy olyan céhes épületekkel gazdagítsák a várost, amelyek aztán az árak csökkenését okozzák.

Kicsit hasonló volt az amerikai húsipart és húsfeldolgozást bemutató, sajnos csupán angolul elérhető Union Stockyards gazdasági vonala, ám a Kutná Hora: Az Ezüstváros egy fokkal izgalmasabb formában, kisebb játékosszám mellett, plusz eseményekkel mutatja be a piac működését: 

A játékosok hat fordulón keresztül, minden fordulóban több körben választanak kártyaakciókat, amikkel a bányát fejleszthetik, a városban foglalhatnak telket vagy építhetnek azokra különböző hatású épületeket, ezzel a fordulók végén termelve.

Ráadásul, miközben a saját céhüket építik-erősítik, illetve középületekkel főnemeseket küldenek a városházára, még a Szent Borbála-katedrálist szintén építik.

Ami különösen izgalmassá teszi az egészet, hogy mindenki más céhekkel áll kapcsolatban, így mindenki más módon hat a gazdaságra, ezzel aszimmetrikussá téve a stratégiai játékot.

Különleges történelem, különleges asztalkép és megoldások

A helyzet az, hogy Kutná Hora nem ismeretlen számomra. Prágában járva muszáj volt átmenni a viszonylag közel fekvő, tömegközlekedéssel másfél óra alatt megközelíthető városba.

Ott pedig nemcsak a csontkápolnát láttam, mely a malesovi csata (1424) áldozatainak csontjaival emlékeztet az emberi élet mulandóságára (míg a temetőben a pestisjárvány 30 000 áldozata nyugszik), de igazi cseh gulyást is ettem némi jó cseh sör és Kofola társaságában. Emiatt aztán nagyon megörültem, mikor tavaly bemutatták a társast.

Persze, itt az ezüstbányászaton és a város megépítésén van a hangsúly, miközben 

– akivel egyébként a cseh fővárost is bejárhattuk már a Praga Caput Regniben. És a saját műfajában a Kutná Hora: Az Ezüstváros is remek, sőt szerintem még jobb, de legalábbis európai szemmel könnyebben befogadható a korábban bemutatott Amritsar: Az Aranytemplomhoz képest, így külön öröm, hogy a Vagabund kiadó bevállalt egy ilyen nagyobb játékot, ezzel magyarul elérhetővé téve a nagyobb tömegek számára. 

Elsőre kicsit sötétnek tűnt, ami a bányászat témája miatt könnyen megmagyarázható, de összképében mégis kellően színes és eredeti, igényes társasról van szó, ami bőven igényli a gondolkodást, a jó és megfelelő stratégiát, a rendelkezésre álló eszközök legjobb kihasználását.

Az európai történelem és a gondolkodósabb, de a középnehéznél nem komplexebb stratégiai játékok kedvelőinek abszolút ajánlott, pláne, hogy tényleg 2023 egyik legjobbja vált elérhetővé magyarul. És a tavalyi év bizony igen erős volt, ha olyanokra gondolunk, mint a már bemutatott Hegemony: Lead Your Class to Victory, a hamarosan magyarul is érkező Darwin’s Journey, vagy éppen a Ticket to Ride Legacy: A legendás nyugat.