Ha a pálosok nyomába eredünk, a lelki békénkre lelhetünk

A pálosokat a mai napig megannyi legenda és titok lengi körül. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, története pedig szorosan összefonódott a Pilissel és a Visegrádi-hegységgel. A csodás kezdetek az 1200-as évekig nyúlnak vissza. 

A krónikák szerint Özsébnek ima közben egyszer csak lángnyelvek jelentek meg az erdőben. Közelebb kúsztak hozzá, majd lángcsóvává álltak össze. A legenda szerint e látomással hívta meg Isten arra, hogy gyűjtse össze a Pilisben és az ország bármely pontján élő remetéket. Velük közösen alapította meg a pálos rendet. Központjuk Pilisszentkereszt lett, ahol kolostort emeltek. A környéken, Pilisszentléleken bárki megtekintheti a kolostor romjait, és Klastrompusztára ellátogatni is lélekemelő élmény. 

Nem meglepő ezek után, hogy ha valaki a pálosok nyomába kíván eredni, akkor az útja a Pilis szívébe vezet. A magára a helyi értékek zászlóvivőjeként hivatkozó Nagy Roland azt mondja: „Dobogókővel, a Visegrádi-hegységgel és a történelmi Pilissel kapcsolatban számos forrás nélküli mendemonda él a köztudatban. Elég csak arra gondolni, hogy sokan úgy hiszik: itt található a Föld szívcsakrája. Egyesek ezt a Ferenczy-sziklához kötik. Az viszont kétségtelen, hogy rengeteg kiemelkedő történelmi emlék található itt, amelyekről leírások sokasága szól. Ezek az emlékek olyan értékrendet közvetítenek, amelyre nem csak Magyarországnak lenne szüksége.” Azt meséli, hogy amikor a látogatók megérkeznek a Báró Eötvös Loránd Menedékházhoz, gyakran megkérdezik tőle, hol hallhatják a Föld szívének dobbanását. Ilyenkor rendszerint azt válaszolja: nem az a fontos, hol található a szikla. 

itt még a legzaklatottabb menedzser is képes megállni egy kis időre” – magyarázza a Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő lakosa. 

Rend és szellemiség 

„Bárkivel beszélgetsz, aki helyi, vagy jártas a térség történelmében, biztos, hogy említeni fogja a pálosokat. Tudomásunk szerint 

aki ide feljön, az békét, megnyugvást és harmóniát keres. Mi is ezt kívánjuk szolgálni több helyi civil szervezettel együtt” – hangsúlyozza. 

Roland a térség iránt elkötelezett társaival azon dolgozik, hogy megszilárdítsák a hely kulturális alapjait. Ennek részeként új zarándokhelyet avattak a múlt év téli napfordulóján. „A Feltámadás- zarándokhely létrehozásának egyik célja az volt, hogy Dobogókő kulturális és spirituális erejét láthatóbbá és értelmezhetőbbé tegyük az idelátogatók számára. A sípálya mellett fekvő fehér kereszt Pilisszántó ajándéka volt Csíksomlyótól, és éveken át a Pilis keresztjeként szolgált: távolról is hirdette a magyar, keresztény erkölcsi értékrendet. Ma is ezt az üzenetet közvetíti, még ha most fekvő állapotban található is. Mivel a Hargitáról érkezett, a helyiek a nemzeti összetartozás jelképének is tekintik. Lábánál sokan kaptak választ életük legnyugtalanítóbb kérdéseire” – idézi fel kalauzom a látogatók visszajelzéseit. 

Hosszú éveken át szolgált a kereszt Pilisszántón, majd öt évvel ezelőtt Dobogókőre került. A központja lett annak a zarándokhelynek, amelynek „koronája” a feltámadott Jézust ábrázoló szobor, Smidt Róbert faragó mester alkotása. Érdekesség, hogy Smidt Róbert készítette a Pilisszántón található Csillagösvény szobrait is. „Ez is jól mutatja, milyen sok szálon kötődnek egymáshoz ezek a helyek és alkotások” – jegyzi meg Roland. 

Kísérőm szót ejt a település egyik „sötét foltjáról”, a Nimród hotelről is, amelyet az 1971-es vadászati világkiállításra építettek, s évekkel ezelőtt leégett, ráadásul a tulajdoni viszonyok is bonyolítják a helyzetet. Roland úgy véli, az elbontása nehezebb feladat lenne, mint új életet lehelni belé. „Talán a pusztulása is azt üzeni, hogy Dobogókő nem arról szól, hogy valaki csupán egy-két éjszakát töltsön itt, hogy egyen-igyon. Itt egy keresztény, magyar erkölcsi értékrend és valami ősi szellemiség van jelen, amely mintha megkövetelné, hogy ehhez méltó programok és vendéglátóhelyek sorakozzanak a hegyen” – hangsúlyozza. 

A titkok faluja 

Pilisszántó a fővárosból bő egy óra alatt érhető el tömegközlekedéssel. A piliscsabai járásban fekvő település már több ezer éve lakott hely, egykor római utak is áthaladtak itt – az egyik mérföldkő ma is látható a falu központjában. Pilisszántót a magyar történelem szakrális, egyházi és királyi jelentőségű helyszíneként tartják számon. Mindemellett a mai napig sokan ápolják itt szlovák gyökereiket. 

A település nevét kezdetben Zanto vagy Zanthow formában írták, az elnevezés nem a szántóföld szóból ered, hanem a latin santo, azaz „szent” szóból. Ez is arra utal, hogy egykor itt szent életű emberek, pálos szerzetesek éltek kolostorukban, és hagyatékuk ma is sok rejtélyt és megfejtenivalót kínál az utókornak. 

A település múltjának rejtelmeibe Szőnyi József, a község korábbi polgármestere nyújt betekintést. A helyiek által csak Polgi néven emlegetett Szőnyi már akkor is érdeklődött a falu történelme iránt, amikor még nem töltötte be a településvezetői tisztséget. „Szeretem a falumat. Ha már csak Pilisvörösvárra megyek, honvágyam van. Amikor pedig polgármester lettem, kötelességemnek éreztem feltárni és bemutatni Szántó múltját és értékeit” – mondja. Elsőként annak próbált utánajárni, mikor és hol említik először a helységet. Kutatásai során rábukkant egy latin idézetre, amely szerint Boldog Özséb Szántó mellett építette fel a Szent Kereszt- kolostort. „A két mondat számomra rendkívül fontos információt hordozott. Egyrészt megerősíti, hogy a falu neve a latin santo szóból ered, vagyis szentet jelent – amit azóta több forrás is alátámasztott –, másrészt arra utal, hogy a pálosok főkolostora valahol a közelben lehetett” – meséli.

Üzennek a kövek 

Természetes pilisi kőből épült Őrfi József tervei alapján, Makovecz Imre pártfogása mellett. Az építkezésen főként a Makovecz Vándoriskola hallgatói és műegyetemista diákok dolgoztak. Egyedinek számít a Makovecz-életművön belül, mert a mester csak kőből álmodta meg, fa alkalmazása nélkül. Úgy tájolták, hogy a téli napfordulón a Ziribár-hegy és a Hosszú-hegy között felkelő nap sugarai a Mária-szobrot világítsák meg. 2006. december 21-én, a fény ünnepén szentelték fel. Azóta is sokan zarándokolnak ide, különösen a téli napfordulón. 

Szőnyi József azt tanácsolja minden Pilisszántóra látogatónak, hogy járja végig a Csillagösvényt, azt az egyedülálló zarándokutat, amely a Pilisi Lélekharanghoz, a Boldogasszony-kápolnához, a Pilis Keresztjéhez és végül a Himnusz-szoborhoz vezet. Ez utóbbi egy mosolygó, áldást osztó Jézust ábrázoló szobor. 

A Csillagösvény egy gyalogúton halad, amelyet egykor a mészégetéshez szükséges követ bányászó szántói férfiak tapostak ki. Az út mentén az említett Smidt Róbert fafaragó alkotásai sorakoznak, olyan alakok előtt tisztelegve, mint Nimród ősatya, Attila fejedelem, Szent István és Szent László, Boldog Özséb, valamint Hunyadi Mátyás. „A Csillagösvény értékrendje nemzeti és keresztény. Egy célt szolgál: Istent és a hazát!” – összegez Szőnyi József.

Nyitókép: Shutterstock