A háború kíméletlen valóságát tükrözi a holttestcsere: Ukrajna 1000 halottjáért cserébe mindössze 19 orosz katona földi maradványát tudta visszaadni. Ez a több mint 52:1-es arány immáron másodjára is fennáll, ami súlyos kérdéseket vet fel.
Az ukrán Hadifoglyok Ügyeivel Foglalkozó Koordinációs Központ augusztus 19-én közölte, hogy 1000 ukrán állampolgár holttestét adta vissza Oroszország az újratemetési erőfeszítések részeként – adta hírül számos ukrán médium.
Az azonban már kimaradt az ukrajnai média tudósításaiból, hogy cserébe 19 orosz holttestet tudott átadni Ukrajna.
A hivatal szerint a katonák Délkelet-Ukrajnában, Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja térségében, valamint Délnyugat-Oroszország határ menti Kurszk régiójában vesztették életüket.
Az átadott holttestek között van öt katona földi maradványa is, akik orosz fogságban hunytak el. Őket korábban „súlyosan sebesültként és súlyosan betegként” tartották nyilván, és az isztambuli megállapodások alapján cserére vártak. Az ukrán bűnüldöző szervek és törvényszéki szakértők most vizsgálatokat végeznek a holttestek azonosítása érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
Válságban az ukrán hadsereg: Pokrovszk és Zaporizzsja előtt az orosz túlerő miatt összeomlás fenyeget. Szirszkij: emberhiány, kimerült katonák és tüzérségi fölény miatt a front bármikor megroppanhat.
A közlemény egy szélesebb körű, június 2-án Isztambulban megkötött megállapodás nyomán született, amely szerint Oroszország és Ukrajna mintegy 6000 ukrán katona földi maradványainak visszaszolgáltatásában állapodott meg. Ez a csere június 16-án zárult le, amikor több ütemben összesen 6057 holttest került vissza Ukrajnába.
Cikkünk írásakor Moszkva hivatalosan még nem kommentálta a cserét. Azonban az állami TASS hírügynökség egy névtelen forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország augusztus 19-én 19 saját katonájának holttestét kapta vissza.
Ahogy korábban már említettük, éppen ez az, amit az ukrán sajtó nem osztott meg a háborúsban álló ország lakosságával. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy július 17-én is egy hasonló 1 000 a 19-hez arányú csere zajlott le, aminek tudósításai óriási felháborodást váltottak ki az ukrán emberek körében.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.
Azt mindenképpen fontos aláhúzni, hogy ezen számokból nyilvánvaló módon nem lehet pontosan következtetni a veszteségek (sérült, elesett, eltűnt összesen) számára, mivel Oroszország tolja előre a frontot, és az elfoglalt területeken értelemszerűen csak ők tudják összegyűjteni a holttesteket.
Azonban ez a több mint 52-szeres arány – immár második alkalommal – mégiscsak jelzésértékű.
„Az amerikai elnök segítségét kértem” – írta a magyar miniszterelnök.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 29 ukrán állampolgárt találtak holtan a Tisza román partján és a Máramarosi-havasokban.
A „biztonsági garancia” szépen hangzik Kijevnek, amit az Euronews összeállítása mutat a tényleg-hajlandóak-koalíciójáról, az a kardcsörtetésen túl kevésbé.
Budapestről is beszélt az ukrán elnök.
Mindent megtesz az ukrán kormány, hogy pótolja a veszteségeket a fronton.
Jackson Hole története tele van olyan pillanatokkal, amikor egyetlen beszéd évekre meghatározta a világgazdaság irányát. Rajan figyelmeztetése, Bernanke fordulata, Draghi jelzése vagy Powell paradigmaváltása mind új korszakot indított. A múlt üzeneteit felidézve próbáljuk megérteni, mit jelenthet a mostani a jövő számára. Sebestyén Géza írása.
Peking figyelmeztette az Egyesült Államokat: nem fogja tétlenül nézni a fegyverkezést.
