Idén februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 366 400 forint volt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Februárban a bruttó keresetek mindössze 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint ez a szám első látásra bár nagyon alacsony átlagbérnövekedést jelent, azonban tudjuk, hogy ebben az adatban egy egyedi hatás játszott szerepet: a bázisidőszakban került kifizetésre ugyanis az úgynevezett fegyverpénz (a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálatot teljesítők számára kifizetett hathavi juttatás), amely így a tavaly februári átlagkeresetet jelentősen felfelé módosította. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 505 400 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 509 800, a költségvetésben 486 600, a nonprofit szektorban 515 900 forintot tett ki, ami 19, 13,1 és 12,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A gazdaságban jelenlévő munkaerőhiány, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a magas infláció nyomán megjelenő magasabb bérigények felfelé húzzák a béreket, azonban a magas, 25,4 százalékos infláció miatt a reálkeresetek így is 7,8 százalékkal csökkentek – még a fegyverpénz hatását kiszűrve is. „Ez a fogyasztásra negatívan hat, ám a visszaeső kereslet segíti az infláció mérséklődését. Ilyen nagyságú reálbércsökkenés mellett jól látható, hogy ár-bér spirálról a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk” – fogalmazott Regős Gábor.
A bruttó medián kereset 423 400 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el, ami 16,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakában mért értéket.
Az egyes ágazatok közül a legnagyobb növekedést a csekély súlyú bányászat esetében mérte a KSH (30 százalék), amelyet a szociális ellátás (19,7 százalék) és az információ, kommunikáció ágazat (19,6 százalék) követett, ezzel az ágazat jelentős előnyre tett szert a pénzügyihezképest – mindkét szektorra jellemző a magas hozzáadott értékű, jól képzett munkaerő alkalmazása, ami látszik a bérekben is – emeli ki Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A bérek emelkedése a legalacsonyabb (eltekintve a fegyverpénz hatását is mutató közigazgatási és védelmi ágazattól) az egészségügyben (4,3 százalék) és a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban (7,6 százalék) volt. A következő hónapokban az átlagbérek növekedésében a vezető közgazdász nem számít nagyon nagy változásra. Regős Gábor elmondása szerint a reálbérek – és így a vásárlóerő – alakulását sokkal inkább az határozza majd meg, hogy az infláció milyen ütemben tud fékeződni.
1.ábra
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 529 600 forint volt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 352 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 365 200 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8, a nettóé 8,1 százalékponttal lenne magasabb.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 362 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 375 500 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 7,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8,5, a nettóé 8,6 százalékponttal lenne magasabb.
Címlapfotó:123rf.com
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A kormány a SZÉP-kártyán keresztül nemcsak a turizmust, hanem a kiskereskedelmi forgalom bővülését is támogatja.
Soha ennyi készpénz nem volt még forgalomban Magyarországon, kvázi fejenként 1 millió forintnyi „kápé” kering a rendszerben. A mennyiség pedig még tovább nőhet, hiszen néhány hét és duplájára emelkedik az ingyenes készpénzfelvételi limit.
Decemberben 3,3 százalékra lassult az áremelkedés mértéke, az előrejelzések szerint a következő hónapokban pedig még ennél is kisebb lehet az infláció.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gazdasága szárnyal, Európa egy helyben toporog. Kielemezték a lesújtó adatokat: az amerikaiak 4,3 százalékos, a kínaiak közel 5 százalékos növekedést produkálnak, miközben az EU örül, ha az 1 százalékot eléri.
Elképesztő mértékben nőtt a turisták száma tavaly. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek száma nőtt 2024-hez képest Magyarországon. A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke szerint el is érték legfőbb céljjukat, innen már nem a mennyiségre, a minőségre szeretnének rámenni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
„Éppen ezért van szükségük a magyaroknak a mi szolidaritásunkra” – jelentette ki a korábbi lengyel miniszterelnök-helyettes.
A csecsen vezető fiát kritikus állapotban szállították kórházba.
