Idén februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 366 400 forint volt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Februárban a bruttó keresetek mindössze 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint ez a szám első látásra bár nagyon alacsony átlagbérnövekedést jelent, azonban tudjuk, hogy ebben az adatban egy egyedi hatás játszott szerepet: a bázisidőszakban került kifizetésre ugyanis az úgynevezett fegyverpénz (a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálatot teljesítők számára kifizetett hathavi juttatás), amely így a tavaly februári átlagkeresetet jelentősen felfelé módosította. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 505 400 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 509 800, a költségvetésben 486 600, a nonprofit szektorban 515 900 forintot tett ki, ami 19, 13,1 és 12,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A gazdaságban jelenlévő munkaerőhiány, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a magas infláció nyomán megjelenő magasabb bérigények felfelé húzzák a béreket, azonban a magas, 25,4 százalékos infláció miatt a reálkeresetek így is 7,8 százalékkal csökkentek – még a fegyverpénz hatását kiszűrve is. „Ez a fogyasztásra negatívan hat, ám a visszaeső kereslet segíti az infláció mérséklődését. Ilyen nagyságú reálbércsökkenés mellett jól látható, hogy ár-bér spirálról a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk” – fogalmazott Regős Gábor.
A bruttó medián kereset 423 400 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el, ami 16,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakában mért értéket.
Az egyes ágazatok közül a legnagyobb növekedést a csekély súlyú bányászat esetében mérte a KSH (30 százalék), amelyet a szociális ellátás (19,7 százalék) és az információ, kommunikáció ágazat (19,6 százalék) követett, ezzel az ágazat jelentős előnyre tett szert a pénzügyihezképest – mindkét szektorra jellemző a magas hozzáadott értékű, jól képzett munkaerő alkalmazása, ami látszik a bérekben is – emeli ki Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A bérek emelkedése a legalacsonyabb (eltekintve a fegyverpénz hatását is mutató közigazgatási és védelmi ágazattól) az egészségügyben (4,3 százalék) és a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban (7,6 százalék) volt. A következő hónapokban az átlagbérek növekedésében a vezető közgazdász nem számít nagyon nagy változásra. Regős Gábor elmondása szerint a reálbérek – és így a vásárlóerő – alakulását sokkal inkább az határozza majd meg, hogy az infláció milyen ütemben tud fékeződni.
1.ábra
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 529 600 forint volt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 352 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 365 200 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8, a nettóé 8,1 százalékponttal lenne magasabb.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 362 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 375 500 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 7,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8,5, a nettóé 8,6 százalékponttal lenne magasabb.
Címlapfotó:123rf.com
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
