Ft
Ft
13°C
8°C
Ft
Ft
13°C
8°C
05. 08.
csütörtök
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
05. 08.
csütörtök
Hírek
Vélemények
Hetilap
Visual Capitalis fém bányászat vasérc infrastruktúra

A metál örök: a világ fémbányászata egyetlen ábrán

2023. november 18. 10:51

A vasérc a teljes globális bányászat 93 százalékát teszi ki, legkevesebbet a kadmiumból sikerül kitermelni. Az igazi hajsza még csak most kezdődik.

2023. november 18. 10:51
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

A Visual Capitalist infografikája a 2022-ben globálisan kibányászott fémmennyiséget jeleníti meg az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának adatait alapul véve. A hatalmas fekete tömeg az ábra tetején a vasércet jelöli. A tavaly kibányászott fémmennyiség 93 százalékát ez tette ki: az összesen kitermelt 2,6 milliárd tonna érc 1,6 milliárd tonna vasat tartalmazott. Szerepe az acélgyártásban nélkülözhetetlen, gyakorlatilag a teljes kibányászott mennyiséget ebben a szegmensben használják fel – ez minden infrastruktúra-fejlesztés és gazdasági növekedés alapja.  

A vasércet mintegy 50 országban bányásszák, de a kitermelés 75 százalékáért Ausztrália, Brazília, Kína és India felel. 

A vasérc mennyisége mögött az ipari fémek kitermelt mennyisége szinte eltörpül a maga 185,1 millió tonnájával, majd a technológiai iparágazatokhoz szükséges fémek következnek 1,5 millióval.

Infografika: Visual Capitalist

Kemény adatok 

A globális bányászatban az ipari fémek az összkitermelés 6,6 százalékát tették ki. Toronymagasan vezet az alumínium 69 millió tonnás mennyiséggel, amelynek az 56 százalékát Kína termelte ki.  

Ezüstérmes a króm 41 milliós tömeggel, amely a rozsdamentes acélgyártás egyik fő szereplője. A világ legnagyobb kitermelője 44 százalékkal Dél-Afrika volt. 

A harmadik hely a rézé lett, amelyből 41 millió tonnát termeltek ki, utána a mangán (20 millió tonna), a cink (13 millió) és a titán (9,5 millió) következik. A tízes lista utolsó helyén a mangán áll egymillió tonnás mennyiséggel, ez az ipari fémek összbányászatának a 0,4 százalékát jelenti.  

Ón és lítium  

A zöldátálláshoz, a megújuló energiák infrastruktúrájához és a high-tech szektorhoz szükséges fémek a tavalyi bányászati mennyiség mindössze 1 százalékát tették ki, ám szerepük felbecsülhetetlen a jelen és a jövő iparában.  

Közéjük tartozik a lítium és a kobalt, amelyeket az elektromos járművekben és akkumulátortárolókban használnak, valamint a ritkaföldfémek, amelyek nélkül az elektromos ipar jövője is halott lenne. Kritikus nyersanyagoknak is nevezzük őket, miután egy-egy ország olyan nagyságrendben birtokolja magát az anyagot vagy annak feldolgozói kapacitását, amely függőségi viszony kialakulásához vezethet.  

A legtöbbet az ónból tudták globálisan kitermelni. Mindössze 310 ezer tonnáról beszélhetünk, míg a jövő aranyának kikiáltott lítium kitermelése az ötödik helyre volt elegendő 130 ezerrel. A technológiai fémek tízes listáját a kadmium zárja 24 ezer tonnával, ami a terület 1,6 százalékát fedte le.  

Ha már szóba került az arany: a kritikus fémek fontosságuk ellenére még mindig le vannak maradva a piaci méretek tekintetében. A ritkaföldfémek kereskedelme tavaly például 10,6 milliárd dollárt tett ki, míg az aranypiac 196 milliárdos üzletnek bizonyult.  

 

*** 

 

Fotó: MTI/EPA/Mast Irham 
Olvasztókemencénél áll egy védőruházatú dolgozó a PT Vale Indonesia bányászati társaság nikkelérctelepén 

 

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szemlelo-2
2023. november 19. 23:28
A kadmium minimális bányászata érthető: a világ legtöbb országában, az EU-ban is be van tiltva mindenféle alkalmazása. Mert mérgező. A higany is be van tiltva, de az még nem futotta ki magát. Az EU az ólmot is be akarta tiltani, de még mindig a legolcsóbb akku anyaga.
Válasz erre
0
0
gebsi1
2023. november 19. 20:58
Hogy lesz ebből "zöld" átállás? Például a réz és a lítium mennyisége messze nem elegendő hozzá, ráadásul a kitermelés egyre több energia ráfordításával lehetséges. Rövidesen eljön az idő amikor már több energiát kell(ene) befektetni a kibányászás érdekében mint a kitermelt anyag értéke.
Válasz erre
0
0
Akitlosz
2023. november 18. 16:31
Jó is lenne survivor, tele van az összes hócipőm a rozsdával! "Rozsdamentes acél" nem létezik, az csak marketing szöveg. A szénacélnál lassabban rozsdásodó acél létezik. De nem is olyan jó acél, mint az igazi acél azaz a szénacél! Az alumíniumot meg a rezet, aki összekeveri a vassal ő nem lehet valaki okos. A réz a szegény ember aranya. Ha nem lenne akkor a műanyag meg a nanotechnológia azaz SZÉN! pótolná.
Válasz erre
1
2
survivor
2023. november 18. 14:28
A vas olcsó. És ha nem lenne, mi pótolná ? Mi a fontos tehát ?
Válasz erre
0
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!