A metál örök: a világ fémbányászata egyetlen ábrán

2023. november 18. 10:51

A vasérc a teljes globális bányászat 93 százalékát teszi ki, legkevesebbet a kadmiumból sikerül kitermelni. Az igazi hajsza még csak most kezdődik.

2023. november 18. 10:51
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

A Visual Capitalist infografikája a 2022-ben globálisan kibányászott fémmennyiséget jeleníti meg az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának adatait alapul véve. A hatalmas fekete tömeg az ábra tetején a vasércet jelöli. A tavaly kibányászott fémmennyiség 93 százalékát ez tette ki: az összesen kitermelt 2,6 milliárd tonna érc 1,6 milliárd tonna vasat tartalmazott. Szerepe az acélgyártásban nélkülözhetetlen, gyakorlatilag a teljes kibányászott mennyiséget ebben a szegmensben használják fel – ez minden infrastruktúra-fejlesztés és gazdasági növekedés alapja.  

A vasércet mintegy 50 országban bányásszák, de a kitermelés 75 százalékáért Ausztrália, Brazília, Kína és India felel. 

A vasérc mennyisége mögött az ipari fémek kitermelt mennyisége szinte eltörpül a maga 185,1 millió tonnájával, majd a technológiai iparágazatokhoz szükséges fémek következnek 1,5 millióval.

Infografika: Visual Capitalist

Kemény adatok 

A globális bányászatban az ipari fémek az összkitermelés 6,6 százalékát tették ki. Toronymagasan vezet az alumínium 69 millió tonnás mennyiséggel, amelynek az 56 százalékát Kína termelte ki.  

Ezüstérmes a króm 41 milliós tömeggel, amely a rozsdamentes acélgyártás egyik fő szereplője. A világ legnagyobb kitermelője 44 százalékkal Dél-Afrika volt. 

A harmadik hely a rézé lett, amelyből 41 millió tonnát termeltek ki, utána a mangán (20 millió tonna), a cink (13 millió) és a titán (9,5 millió) következik. A tízes lista utolsó helyén a mangán áll egymillió tonnás mennyiséggel, ez az ipari fémek összbányászatának a 0,4 százalékát jelenti.  

Ón és lítium  

A zöldátálláshoz, a megújuló energiák infrastruktúrájához és a high-tech szektorhoz szükséges fémek a tavalyi bányászati mennyiség mindössze 1 százalékát tették ki, ám szerepük felbecsülhetetlen a jelen és a jövő iparában.  

Közéjük tartozik a lítium és a kobalt, amelyeket az elektromos járművekben és akkumulátortárolókban használnak, valamint a ritkaföldfémek, amelyek nélkül az elektromos ipar jövője is halott lenne. Kritikus nyersanyagoknak is nevezzük őket, miután egy-egy ország olyan nagyságrendben birtokolja magát az anyagot vagy annak feldolgozói kapacitását, amely függőségi viszony kialakulásához vezethet.  

A legtöbbet az ónból tudták globálisan kitermelni. Mindössze 310 ezer tonnáról beszélhetünk, míg a jövő aranyának kikiáltott lítium kitermelése az ötödik helyre volt elegendő 130 ezerrel. A technológiai fémek tízes listáját a kadmium zárja 24 ezer tonnával, ami a terület 1,6 százalékát fedte le.  

Ha már szóba került az arany: a kritikus fémek fontosságuk ellenére még mindig le vannak maradva a piaci méretek tekintetében. A ritkaföldfémek kereskedelme tavaly például 10,6 milliárd dollárt tett ki, míg az aranypiac 196 milliárdos üzletnek bizonyult.  

 

*** 

 

Fotó: MTI/EPA/Mast Irham 
Olvasztókemencénél áll egy védőruházatú dolgozó a PT Vale Indonesia bányászati társaság nikkelérctelepén 

 

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szemlelo-2
2023. november 19. 23:28
A kadmium minimális bányászata érthető: a világ legtöbb országában, az EU-ban is be van tiltva mindenféle alkalmazása. Mert mérgező. A higany is be van tiltva, de az még nem futotta ki magát. Az EU az ólmot is be akarta tiltani, de még mindig a legolcsóbb akku anyaga.
gebsi1
2023. november 19. 20:58
Hogy lesz ebből "zöld" átállás? Például a réz és a lítium mennyisége messze nem elegendő hozzá, ráadásul a kitermelés egyre több energia ráfordításával lehetséges. Rövidesen eljön az idő amikor már több energiát kell(ene) befektetni a kibányászás érdekében mint a kitermelt anyag értéke.
Akitlosz
2023. november 18. 16:31
Jó is lenne survivor, tele van az összes hócipőm a rozsdával! "Rozsdamentes acél" nem létezik, az csak marketing szöveg. A szénacélnál lassabban rozsdásodó acél létezik. De nem is olyan jó acél, mint az igazi acél azaz a szénacél! Az alumíniumot meg a rezet, aki összekeveri a vassal ő nem lehet valaki okos. A réz a szegény ember aranya. Ha nem lenne akkor a műanyag meg a nanotechnológia azaz SZÉN! pótolná.
survivor
2023. november 18. 14:28
A vas olcsó. És ha nem lenne, mi pótolná ? Mi a fontos tehát ?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!