A vasérc a teljes globális bányászat 93 százalékát teszi ki, legkevesebbet a kadmiumból sikerül kitermelni. Az igazi hajsza még csak most kezdődik.
A Visual Capitalist infografikája a 2022-ben globálisan kibányászott fémmennyiséget jeleníti meg az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának adatait alapul véve. A hatalmas fekete tömeg az ábra tetején a vasércet jelöli. A tavaly kibányászott fémmennyiség 93 százalékát ez tette ki: az összesen kitermelt 2,6 milliárd tonna érc 1,6 milliárd tonna vasat tartalmazott. Szerepe az acélgyártásban nélkülözhetetlen, gyakorlatilag a teljes kibányászott mennyiséget ebben a szegmensben használják fel – ez minden infrastruktúra-fejlesztés és gazdasági növekedés alapja.
A vasércet mintegy 50 országban bányásszák, de a kitermelés 75 százalékáért Ausztrália, Brazília, Kína és India felel.
A vasérc mennyisége mögött az ipari fémek kitermelt mennyisége szinte eltörpül a maga 185,1 millió tonnájával, majd a technológiai iparágazatokhoz szükséges fémek következnek 1,5 millióval.
Kemény adatok
A globális bányászatban az ipari fémek az összkitermelés 6,6 százalékát tették ki. Toronymagasan vezet az alumínium 69 millió tonnás mennyiséggel, amelynek az 56 százalékát Kína termelte ki.
Ezüstérmes a króm 41 milliós tömeggel, amely a rozsdamentes acélgyártás egyik fő szereplője. A világ legnagyobb kitermelője 44 százalékkal Dél-Afrika volt.
A harmadik hely a rézé lett, amelyből 41 millió tonnát termeltek ki, utána a mangán (20 millió tonna), a cink (13 millió) és a titán (9,5 millió) következik. A tízes lista utolsó helyén a mangán áll egymillió tonnás mennyiséggel, ez az ipari fémek összbányászatának a 0,4 százalékát jelenti.
Ón és lítium
A zöldátálláshoz, a megújuló energiák infrastruktúrájához és a high-tech szektorhoz szükséges fémek a tavalyi bányászati mennyiség mindössze 1 százalékát tették ki, ám szerepük felbecsülhetetlen a jelen és a jövő iparában.
Közéjük tartozik a lítium és a kobalt, amelyeket az elektromos járművekben és akkumulátortárolókban használnak, valamint a ritkaföldfémek, amelyek nélkül az elektromos ipar jövője is halott lenne. Kritikus nyersanyagoknak is nevezzük őket, miután egy-egy ország olyan nagyságrendben birtokolja magát az anyagot vagy annak feldolgozói kapacitását, amely függőségi viszony kialakulásához vezethet.
A legtöbbet az ónból tudták globálisan kitermelni. Mindössze 310 ezer tonnáról beszélhetünk, míg a jövő aranyának kikiáltott lítium kitermelése az ötödik helyre volt elegendő 130 ezerrel. A technológiai fémek tízes listáját a kadmium zárja 24 ezer tonnával, ami a terület 1,6 százalékát fedte le.
Ha már szóba került az arany: a kritikus fémek fontosságuk ellenére még mindig le vannak maradva a piaci méretek tekintetében. A ritkaföldfémek kereskedelme tavaly például 10,6 milliárd dollárt tett ki, míg az aranypiac 196 milliárdos üzletnek bizonyult.
***
Fotó: MTI/EPA/Mast Irham
Olvasztókemencénél áll egy védőruházatú dolgozó a PT Vale Indonesia bányászati társaság nikkelérctelepén
A McKinsey új Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet üteme megtorpant, miközben a fosszilis energiaforrások dominanciája tartós marad. A kutatás kiemeli: a klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatók, ezért a jövő kulcsa az alkalmazkodás, nem csupán a kibocsátások csökkentése.
Nem világos, mi történt, egyetlen forgatókönyvet sem lehet kizárni.
Ukrajnában bármi megtörténhet – az állam egyre kevésbé képes kontrollálni a területét.
Vitalij Klicsko szerint nehéz körülményekre kell készülniük a kijevi lakosságnak.
Az ország számos pontján fejlődésnek indulhat a kötöttpályás közlekedés.
Az útra felesége, Lévai Anikó is elkísérte.
A magyarokkal általában sem lehet szórakozni, de a magyar nyugdíjasokkal pedig végképp nem.
