Ausztrália, Chile és Kína a globális lítiumtermelés 88 százalékáért felel. A zöldátállás egyik kulcsa az ő kezükben van – és nincs szándékukban kiadni onnan.
A szerző a Makronóm újságírója.
Összesen 184 680 tonna lítiumot termeltek ki világszerte 2023-ban – számol be a Visual Capitalist. A lítium és ötvözetei nélkülözhetetlenek a kiemelt ipari területeken, napjainkra pedig a zöldátállás egyik kulcsát jelentő fém a zöldenergia-tároló rendszerek fő alapanyaga lett.
A kitermelt mennyiséget mindössze nyolc ország szállította, ám annak 88 százalékán, 163 ezer tonnán három állam, Ausztrália, Chile és Kína osztozik.
Ausztrália mint a lítiumtermelés listavezetője az utóbbi években igencsak belehúzott. Az ország bányákból nyeri ki a fémet, tíz év alatt megsokszorozva a kapacitását: míg 2013-ban 13 ezer tonna volt a termelés, 2023-ban már 86 ezernél járt.
Chile az ezüstérmes, miután nem tudott olyan ugrásszerű növekedést produkálni, mint Ausztrália. Bár 2013-ban még előzte a mostani listavezetőt 13 500 tonnával, a lendület elfogyott, és tavaly 44 ezernél állt meg. Hozzá kell tenni: Chile nem külszíni bányászatból, hanem sóoldatos medencékből nyeri ki a lítiumot.
Kína a harmadik helyezett a maga 33 ezer tonnájával, ám az ázsiai nagyhatalomnak feltett szándéka Chile mielőbbi megelőzése. Mindkét kitermelési technikát alkalmazva a 2013-as 4000 tonnás mutatóról menetelt idáig, a kínai vállalatok pedig világszerte növelik a részesedésüket a lítiumbányászatban: közülük három is a globális élbolyban található.
A listán Kína után egy óriási mennyiségi szakadék tátong,
majd a sort Argentína folytatja 9600 tonnával, utána Brazília következik 4900-as eredménnyel, a hatodik helyet Kanada szerezte meg 3400 tonnával, őt Zimbabwe követi 3400-zal, a sort pedig Portugália zárja 380 tonnás termeléssel.
A kitermelés felpörgetése egyébként a zöldátállás gyorsítása érdekében akkora volt, hogy jócskán többletbe futott. Ennek volt köszönhető az a hatalmas, 80 százalékos árzuhanás, amely a tavalyi évben bekövetkezett. A lítiumkészletek kopásával azonban az árak várhatóan újra kilőnek a közeljövőben.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/EFE/Luis Gandarillas
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
Igen, ezen a listán is Kína vezet. Ebben semmi meglepő nincs, a megdöbbentő inkább az, hogy mennyivel.
2022-ben világszerte 13,7 millió munkahely volt a megújulóenergia-szektorban, ennek 41 százaléka Kínában. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján 2030-ig további 8 millió zöldállás jön létre, miközben 2,5 millió, a fosszilis energiához kapcsolódó munkahely viszont megszűnik. Az OECD szerint a munkahelyek 25 százaléka érintett lesz a zöldátállásban, különösen a magas képzettséget igénylő pozíciókban.
A digitalizáció forradalmasítja a fejlődő országokat, van, ahol az élelmiszer-biztonsági tanúsítványok kiállítási ideje hat napról 10 percre csökkent, de a technológiai újítások Ázsiában másutt is csökkentik a bürokráciát és a szén-dioxid-kibocsátást – derül ki egy friss jelentésből.
A friss előrejelzések szerint az energiatárolási kapacitásnak 2030-ra az ötszörösére kell nőnie a klímacélok eléréséhez, ami lendületet ad a zöldenergia piacának. Ezen megoldások ára 2019 és 2023 között 40 százalékkal csökkent, jelentősen növelve a technológia versenyképességét.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
