Ausztrália, Chile és Kína a globális lítiumtermelés 88 százalékáért felel. A zöldátállás egyik kulcsa az ő kezükben van – és nincs szándékukban kiadni onnan.
A szerző a Makronóm újságírója.
Összesen 184 680 tonna lítiumot termeltek ki világszerte 2023-ban – számol be a Visual Capitalist. A lítium és ötvözetei nélkülözhetetlenek a kiemelt ipari területeken, napjainkra pedig a zöldátállás egyik kulcsát jelentő fém a zöldenergia-tároló rendszerek fő alapanyaga lett.
A kitermelt mennyiséget mindössze nyolc ország szállította, ám annak 88 százalékán, 163 ezer tonnán három állam, Ausztrália, Chile és Kína osztozik.
Ausztrália mint a lítiumtermelés listavezetője az utóbbi években igencsak belehúzott. Az ország bányákból nyeri ki a fémet, tíz év alatt megsokszorozva a kapacitását: míg 2013-ban 13 ezer tonna volt a termelés, 2023-ban már 86 ezernél járt.
Chile az ezüstérmes, miután nem tudott olyan ugrásszerű növekedést produkálni, mint Ausztrália. Bár 2013-ban még előzte a mostani listavezetőt 13 500 tonnával, a lendület elfogyott, és tavaly 44 ezernél állt meg. Hozzá kell tenni: Chile nem külszíni bányászatból, hanem sóoldatos medencékből nyeri ki a lítiumot.
Kína a harmadik helyezett a maga 33 ezer tonnájával, ám az ázsiai nagyhatalomnak feltett szándéka Chile mielőbbi megelőzése. Mindkét kitermelési technikát alkalmazva a 2013-as 4000 tonnás mutatóról menetelt idáig, a kínai vállalatok pedig világszerte növelik a részesedésüket a lítiumbányászatban: közülük három is a globális élbolyban található.
A listán Kína után egy óriási mennyiségi szakadék tátong,
majd a sort Argentína folytatja 9600 tonnával, utána Brazília következik 4900-as eredménnyel, a hatodik helyet Kanada szerezte meg 3400 tonnával, őt Zimbabwe követi 3400-zal, a sort pedig Portugália zárja 380 tonnás termeléssel.
A kitermelés felpörgetése egyébként a zöldátállás gyorsítása érdekében akkora volt, hogy jócskán többletbe futott. Ennek volt köszönhető az a hatalmas, 80 százalékos árzuhanás, amely a tavalyi évben bekövetkezett. A lítiumkészletek kopásával azonban az árak várhatóan újra kilőnek a közeljövőben.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/EFE/Luis Gandarillas
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént gyárt, de ennek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára emelnék a termelést gigantikus infrastruktúra-fejlesztésekkel. A zöldhidrogén azonban drága és energiafaló – valóban ez a jövő, vagy zsákutca csupán?
A világ legnagyobb eszközkezelője elindította új alapját, amely a nehézipar zöldítésére fókuszál, miközben egy tonna acél gyártásának a CO₂-kibocsátása tovább nőtt, elérve a 1,92 tonnát.
A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint Kína nemcsak a tiszta energia világelsője, hanem a globális zöldátmenet legfőbb alakítója is. Technológiai innovációival, hatalmas beruházásaival és domináns ipari jelenlétével meghatározza a fenntartható fejlődés irányát.
Magyarország Németország és Lengyelország mellett már most az egyik legnagyobb európai gyártókapacitással büszkélkedhet az akkumulátoriparban – ismertette az Energiaügyi Minisztérium.
A globális teherhajózás az üvegházhatású gázok kibocsátásának 3 százalékáért felel, ami 2050-re akár 10 százalékra is nőhet. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet célja azonban, hogy ez 2050-re nettó nullára csökkenjen. Az új megoldások, mint a merev vitorlák (10 százalék üzemanyag-megtakarítás) vagy a Flettner-rotorok (10-szeres tolóerő) forradalmasíthatják a hajózást, zöldebbé téve azt.
Peking 2035-re jósolta, hogy piacán az elektromos járművek teszik ki az autóeladások 50 százalékát. Ezt a célt azonban már az idén eléri.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
