Ausztrália, Chile és Kína a globális lítiumtermelés 88 százalékáért felel. A zöldátállás egyik kulcsa az ő kezükben van – és nincs szándékukban kiadni onnan.
A szerző a Makronóm újságírója.
Összesen 184 680 tonna lítiumot termeltek ki világszerte 2023-ban – számol be a Visual Capitalist. A lítium és ötvözetei nélkülözhetetlenek a kiemelt ipari területeken, napjainkra pedig a zöldátállás egyik kulcsát jelentő fém a zöldenergia-tároló rendszerek fő alapanyaga lett.
A kitermelt mennyiséget mindössze nyolc ország szállította, ám annak 88 százalékán, 163 ezer tonnán három állam, Ausztrália, Chile és Kína osztozik.
Ausztrália mint a lítiumtermelés listavezetője az utóbbi években igencsak belehúzott. Az ország bányákból nyeri ki a fémet, tíz év alatt megsokszorozva a kapacitását: míg 2013-ban 13 ezer tonna volt a termelés, 2023-ban már 86 ezernél járt.
Chile az ezüstérmes, miután nem tudott olyan ugrásszerű növekedést produkálni, mint Ausztrália. Bár 2013-ban még előzte a mostani listavezetőt 13 500 tonnával, a lendület elfogyott, és tavaly 44 ezernél állt meg. Hozzá kell tenni: Chile nem külszíni bányászatból, hanem sóoldatos medencékből nyeri ki a lítiumot.
Kína a harmadik helyezett a maga 33 ezer tonnájával, ám az ázsiai nagyhatalomnak feltett szándéka Chile mielőbbi megelőzése. Mindkét kitermelési technikát alkalmazva a 2013-as 4000 tonnás mutatóról menetelt idáig, a kínai vállalatok pedig világszerte növelik a részesedésüket a lítiumbányászatban: közülük három is a globális élbolyban található.
A listán Kína után egy óriási mennyiségi szakadék tátong,
majd a sort Argentína folytatja 9600 tonnával, utána Brazília következik 4900-as eredménnyel, a hatodik helyet Kanada szerezte meg 3400 tonnával, őt Zimbabwe követi 3400-zal, a sort pedig Portugália zárja 380 tonnás termeléssel.
A kitermelés felpörgetése egyébként a zöldátállás gyorsítása érdekében akkora volt, hogy jócskán többletbe futott. Ennek volt köszönhető az a hatalmas, 80 százalékos árzuhanás, amely a tavalyi évben bekövetkezett. A lítiumkészletek kopásával azonban az árak várhatóan újra kilőnek a közeljövőben.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/EFE/Luis Gandarillas
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Lehetetlennek tűnik a párizsi klímacélok elérése, a világ klímakonferenciáin az államok és a döntéshozók csak parttalanul vitáznak – véli a brit exminiszterelnök. Ráadásul Tony Blair szerint túl olcsó a fosszilis, ezért olcsóbbá kellene tenni a zöldalternatívákat.
A Financial Times felmérése szerint a globális vállalatok vezetői egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordulnak, ám a zöldátállás nem mentes a kihívásoktól.
Bár a fősodorba tartozó média klímavédelmi visszalépést kiált a vámháború kapcsán, valójában egy gazdasági újrahangolás zajlik – az amerikai zöldberuházások kínai haszonélvezői ellen.
Az egykori LMP-s képviselő arról is beszélt, hogy „a kanócot Zelenszkij gyújtotta meg”, szó sem volt arról, hogy az amerikai fél lerohanta volna az ukrán elnököt.
Egy friss tanulmány szerint az okosan menedzselt töltés és a többféle energiatermelési forrás akár 30 százalékkal csökkentheti a flották villanyszámláját. Az amerikai modell az EU-s cégek számára is sok tanulsággal szolgálhat.
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént gyárt, de ennek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára emelnék a termelést gigantikus infrastruktúra-fejlesztésekkel. A zöldhidrogén azonban drága és energiafaló – valóban ez a jövő, vagy zsákutca csupán?
Az a baloldali és liberális értelmiség, amely elutasítja Magyart, Orbán rendszerét nem másik fideszes diktatúrára akarja váltani.
Ez már nem csupán technikai bravúr.
