Szerbia összesen 5 tonnával és 742 kilogrammal növelte aranykészleteit az elmúlt három évben, azaz amióta 2018 decemberében a Zijin Copper vásárolta meg a Kelet-Szerbiában található bányászati és kohászati medence (RTB Bor) 63 százaléknyi tulajdonrészét. Csak ebben az évben 852 kilogramm aranyat termelt ki a bánya: erről maga a Zijin Copper szerbiai vállalata, a Serbia Zijin Bor Copper képviselője számolt be.
A szerbiai törvények szerint a Zijin Coppernek a kibányászott aranyat először a Szerb Nemzeti Banknak (Narodna banka Srbije - NBS) kell felkínálnia. Csak abban az esetben történhet meg az aranykivitel kiszállítása, ha a Nemzeti Bank nem akar beruházni, vagyis nem akarja tőzsdei áron megvásárolni. A Zijin szerbiai vállalata azonban eddig még nem szorult arra, hogy megszervezze a kiszállítást, a szerb központi bank ugyanis eddig felvásárolta a kitermelt mennyiséget.
Gazdasági szakértők és banki elemzők szerint a turbulens időkben az aranyba való beruházás a legbiztonságosabb befektetés, és mintha a konfliktusok már a levegőben lettek volna, több európai ország is visszahívta kintlévőségeit. Így Szerbia is a múlt év végén hívta vissza aranytartalékait Svájcból és Londonból. Az akkor még több mint 37 tonnás aranytartalék teljes mennyisége már novemberben a jegybank kincstárába került.
Az Arany Világtanács (WGC) legutolsó adatai alapján
Ezzel a világ ranglistáján az 54. helyre került. A régióban azonban a legnagyobb aranytartalék az övé, a második helyen levő Észak-Macedónia is csak a szerbiai készletek egyötödével rendelkezik, mégpedig 6,9 tonnával. Az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai közül Szlovénia aranykészlete 3,2 tonna, Bosznia-Hercegovina tartalékai pedig három tonnát tesznek ki. Az utolsó helyen Montenegró áll 1,09 tonnával, míg Horvátország nem szerepel a százas listán.
Borban az arany kitermelése már a bánya létrehozásakor, 1903-ban megkezdődött, ám a kitermelt mennyiségről a nyilvántartást csak 1938-től kezdték meg. Azóta 2018-ig, az egykori RTB-ben 160 tonna aranyat termeltek ki.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
Közel kétszázezren követeltek előrehozott választásokat Szerbiában, az esti órákban pedig összecsapások alakultak ki a rendőrökkel.
Az üzlet a végső szakaszába lépett.
A szerb kormány Aleksandar Vucic államfő vezetésével továbbra is tárgyalásokat folytat a Mollal.
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke szerint az EU bővítéssel kapcsolatos álláspontja igazságtalan.
Zorana Mihajlovic volt szerb energiaügyi miniszter szerint Szerbia kész ajánlatot tenni a NIS orosz tulajdonrészére.
„Egyik napról a másikra omlott össze az a hétköznapi világ, amelyet addig természetesnek hittünk.” A Bahmut című új háborús regény anonimitását őrző, kárpátaljai magyar írójával beszélgettünk!
