„Brüsszel se kiköpni, se lenyelni nem tudja a Nyugat-Balkán országait” – Kosztur András a Mandinernek

Brüsszel hosszú évek óta próbálja rávenni Belgrádot arra, hogy igazodjon az Oroszországgal szembeni uniós politikához, Aleksandar Vučić köztársasági elnök azonban továbbra sem hajlandó szankciókat bevezetni Moszkvával szemben, vagy keményebben szembefordulni a Kremllel. A Mandinernek adott interjúban Kosztur András történész, külpolitikai szakértő arról beszélt, hogy a szerb álláspont mögött nem pusztán geopolitikai számítások, hanem történelmi, gazdasági és belpolitikai tényezők is állnak. A szakértő szerint maga az Európai Unió sem találja a helyét a Nyugat-Balkánon, és egyre kevésbé biztos, hogy Brüsszel részéről jó stratégia tovább halogatni Szerbia uniós tagságát.

Bár Magyarországon a belpolitikai fordulatok miatt kevésbé került reflektorfénybe, a szerb bel-, illetve külpolitika az elmúlt hónapokban is bőven szolgált érdekességekkel. Legyen szó akár a Brüsszellel, akár a Moszkvával fennálló viszonyokról, akár a köztársasági elnök politikájáról.

Májusban ismét kormányellenes tüntetések voltak Belgrádban. Június elején Aleksandar Vučić kénytelen volt cáfolni azokat a felröppent pletykákat, miszerint Belgrád megszüntetné az orosz állampolgárok vízummentességét. Néhány nappal később pedig arról szóltak a hírek, hogy a Nyugat-Balkán országai egyre türelmetlenebbül figyelik, ahogy Brüsszel külön kedvezményekkel igyekszik felgyorsítani Ukrajna integrációját, miközben a térség államai már több mint egy évtizede várakoznak az uniós előszobában.

A szerb európai integráció lassulása, valamint Belgrád és Moszkva kapcsolatának tartóssága ezért ismét a figyelem középpontjába került. A Mandinernek Kosztur András történész, külpolitikai szakértő beszélt a háttérben meghúzódó folyamatokról.

Elválaszthatatlan kötelék?

A szakértő szerint a szerb vezetésnek több oka is van arra, hogy kitartson jelenlegi, semleges politikája mellett.

– világított rá.

A másik ok a bővítési folyamatból való egyre jelentősebb kiábrándulás:

– fogalmazott a történész, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerb társadalom sem támogatná az Oroszországgal való szakítást:

Az orosz viszony több egyszerű alkupozíciónál

Bár kívülről nézve gyakran úgy tűnhet, hogy Belgrád csupán külpolitikai mozgásterét próbálja növelni az Oroszországgal fenntartott jó kapcsolatokkal, Kosztur András szerint ennél jóval többről van szó.

Az energetikai szférában mindenképpen stratégiai jelentőségű viszonyról beszélhetünk, de a geopolitikai dimenzió sem elhanyagolható:

Azt is kiemelte:

„Kulturálisan közelebb álló országról van szó, mint a másik potenciális nagyhatalmi szövetséges, Kína.”

A történelem erősebb az aktuálpolitikánál

Az immár negyedik éve tartó, és az európai–nyugati politikai diskurzusban szinte egyeduralkodó ukrajnai háború ellenére a szerb közvélemény Oroszországhoz való viszonya érdemben alig változott. Kosztur András szerint ennek mély történelmi okai vannak:

– emlékeztetett a történész, hozzátéve, hogy a legfontosabb és legközelebbi orosz élmény a délszláv háborúk idejéhez kötődik:

Bár Moszkva – az áthidalhatatlan földrajzi távolság miatt – akkor sem tudott érdemi segítséget nyújtani, a szerbek kollektív emlékezetében pedig máig él az emléke annak, hogy Oroszország a Nyugattal való közeledés időszakában sem engedte el Belgrád kezét.

Meddig mehet el Vučić?

A szakértő szerint ugyanakkor hiba lenne túldimenzionálni a két ország kapcsolatát. Szerbia több ponton is igyekezett egyensúlyozni az elmúlt években a Nyugat és a Kelet között, a kapcsolatok egyáltalán nem nevezhetők egyoldalúnak.

– mutatott rá Kosztur András, külön hangsúlyozva, hogy Belgrád tulajdonképpen bármikor kifarolhatna a jó viszonyból:

– fogalmazott a külpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy egy ilyen elhatározás nem a szerb köztársasági elnök vagy a törvényhozás akaratán múlik:

„Amit szabad Jupiternek...”

Az Európai Unió rendszeresen számonkéri Belgrádon, hogy nem igazodik maradéktalanul a szövetség közös kül- és biztonságpolitikájához. Kosztur András szerint azonban az uniós elit ezen a téren kifejezetten fordítva ül a lovon:

„A brüsszeli bürokrácia és az EU legnagyobb államainak vezetői is sajátos elképzeléssel rendelkeznek a »közös« politikákat illetően: gyakran úgy viselkednek, mintha az ő álláspontjuk lenne az a közös politika, amihez mindenkinek csatlakoznia kellene, ahelyett, hogy valóban a tagállamok közti egyeztetés révén formálnák a közös álláspontokat”

– világított rá Kosztur András.

A szakértő szerint ez számos kisebb tagállam és több tagjelölt ország kifogásainak az eredője:

Nyugat-Balkánt: se előre, se hátra

Kosztur András szerint az Európai Unió mára sajátos helyzetbe került abban a régióban, amely még egy évtizeddel ezelőtt is a bővítési folyamat egyik legígéretesebb erőközpontjának tűnt. Miközben az EU nem mondott le a térség integrációjáról, érdemi előrelépést sem tud felmutatni:

A történész úgy látja, az uniós vezetés számára a térség problémái túlságosan összetettek, nem tud megoldást találni rájuk, ezért más stratégiát választott:

A szakértő szerint éppen ezért az sem biztos, hogy a hosszú várakoztatás végül az Európai Uniónak kedvez.

Közeleg a poszt-Vučić korszak

Kosztur András szerint a következő évek a szerb belpolitikában is komoly változásokat hozhatnak:

– mutatott rá a történész, aki szerint ugyan felmerült, hogy az államfő mandátumának lejárta előtt lemondhat, és miniszterelnökként folytathatja politikai pályafutását, de egyelőre még nem világos, hogyan dönt majd az államfő.

Szerinte

• a belgrádi rendszerellenes tüntetések,
• az amerikai szankciók hatása,
• a térségben növekvő kínai jelenlét valamint
• a magyarországi kormányváltás

mind új helyzetet teremthetnek.

– hangsúlyozta.

Nem biztos, hogy Brüsszelnek dolgozik az idő

Kosztur András szerint ugyan rövid távon valóban erősödhetnek azok a folyamatok, amelyek az Európai Unió számára kedvezőek, hosszabb távon azonban korántsem magától értetődő, hogy Brüsszel kerül ki győztesen a térségért folytatott versenyből.

„Brüsszel vélhetően arra játszik majd, hogy Szerbiában a közhangulat a generációk váltakozásával lassan az EU számára kedvezően alakul majd, a gazdasági és politikai kapcsolatok pedig a szankciók közepette, a szinte áthidalhatatlan földrajzi távolság miatt szépen lassan elhalnak Belgrád és Moszkva között, miközben az EU fontossága egyre nő majd a térségben”

– mutatott rá a történész. Szerinte azonban korántsem biztos, hogy ez a forgatókönyv valósul meg:

– zárta gondolatait Kosztur András.

***

Fotó: Andrej ISAKOVIC / AFP