Miután a Zijin Copper szerbiai vállalatvezetése nem tudott közös nevezőre jutni december végén a kelet-szerbiai Bor réz- és aranybányájának munkásaival, ez utóbbiak még tavaly tüntetésbe kezdtek. Kedden délután a vállalat épülete előtt követelték a vezetőségtől, hogy módosítsák a december közepén meghozott munkaszabályzatot.
A vállalatvezetés és a szakszervezetek már hónapok óta tárgyalnak, a 2021-ben megkötött kollektív munkaszerződés ugyanis lejárt, ám egy új kapcsán nem tudtak megállapodni. A kínai irányítású cég ezt a helyzetet azzal „oldotta meg”, hogy december közepén létrehozott egy munkaszabályzatot. Ezzel pedig több mint ezer alkalmazott elégedetlenségét váltotta ki, ahogy azzal is, hogy bár a vezetés azt állítja, nem zárkózik el a tárgyalásoktól, mégsem nem hajlandó figyelembe venni a szakszervezetek követelését.
A Bori Rádió és Televízió beszámolt arról, hogy a Zijin Copper az új tervezet szerint mindössze 5 százalékkal emelné a fizetéseket, azzal, hogy munkaórától függően további 5000-5300 dinárral (mintegy 17-18 ezer forinttal) növelik meg minden munkás bérét.
A szakszervezetek szerint ez elfogadhatatlan, ők kollektív szerződést követelnek,
ezzel pedig az országos szociális tanács által meghatározott minimálbér lenne a fizetések elszámolásában az alapjuttatás. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a kitermelésben dolgozó munkások fizetése nem 5, hanem 14,3 százalékkal emelkedne.
A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy
a bérnövekedés még így sem követi az alapvető szükségletek árának növekedését (a hivatalos infláció ugyanis meghaladta a 15 százalékot).
Egyben visszakérik korábban szerzett jogaikat, ugyanis elmondásuk szerint a kínai munkáltató az új munkaszabályzattal számos eddigi jutatástól fosztaná meg a dolgozókat. Így a szolidáris juttatásoktól, az évfordulós díjaktól, az évi szabadságra számolt összegtől, illetve az önkéntes véradást ösztönző szabadnapoktól is elesnének, pontosabban az eddigi 5 helyett csak 2 szabadnapot számolnának fel).
Miután a szakszervezetek a kínai vállalattal szeptember óta folytatnak tárgyalásokat, ám sehogy sem tudtak megállapodni, a szakszervezetek a szerb kormány támogatását kérték, így az egyeztetések december vége óta a bányászati, valamint a pénzügyminisztérium bevonásával zajlanak.
Dubravka Đedović (Dubrávka Gyedovity) bányászati és energiaügyi miniszter a tüntetés első napján folytatott tárgyalásokat követően a sajtónak elmondta, hogy az új kollektív szerződésről szóló egyeztetéseknek folytatódniuk kell, és a minisztérium kész arra, hogy minden lehetséges támogatást megadjon annak érdekében, hogy a munkások és a vállalatvezetés érdekei se csorbuljanak, közölte a Beta hírügynökség. A szerb tárcavezető kihangsúlyozta, a szerb kormány célja, hogy a vállalat sikeres legyen az országban folytatott tevékenységei során, a munkások pedig elégedettek legyenek a munkahelyükkel és az őket érintő jogokkal.
A kínai Zijin bori vállalatvezetése ez idáig nem fogadta el a szakszervezetek azon kérését sem, miszerint helyezzék hatályon kívül a december közepén meghozott új munkaszabályzatot. Mint ahogy arról a Beta hírügynökség korábban beszámolt, a Zijin Copper cáfolja, hogy az új munkaszabályzattal csökkenne a termelésben dolgozók fizetése. Ők azt állítják, hogy mindent a törvényekkel összhangban tesznek.
Mirjana Popadić (Mirjana Popadity), a Zijin Copper humánerőforrás-szolgálatának vezetője elmagyarázta, hogy a munkarendi szabályzat szerint a havi bérelszámolásban történtek változások, de kiemelte, hogy az új számolás senkit sem károsít meg, mivel emeléskor lineárisan nőnek majd a fizetések, így mindenki megérzi majd azt, sőt, a termelésben résztvevőknek kedvezőbb is az új elszámolási modell. Kiemelte, hogy az egytálételpénz is 1000 dinárral (közel 3400 forinttal) magasabb, továbbá a túlórát szintén az eddigi szerint fizetik ki.
A Zijin rámutatott, hogy a működésüket nagyban érinti az energiaválság, illetve a nemesfémek árának ingadozása a tőzsdén, de a munkaszabályzatot úgy fogalmazták meg, hogy ezeket a nehézségeket, amelyekkel a vállalat küzd, az alkalmazottak ne érzékeljék. Mint kiemelték, a nettó átlagfizetés a bori réz- és aranybányában meghaladja az országos átlagbért, és mintegy 110 000 dinár (374 000 forint) körül alakul.
A szakszervezetek ugyanakkor elégedetlenek azzal, hogy az órabér 177 dinár (mindössze 397 forint) marad,
hiszen január 1-jétől az országos szociális-gazdasági tanács döntése alapján 230 dinárra (775 forint) emelkedik az órabér.
A szakszervezetek arra is rámutatnak, hogy a munkaszabályzatban már nem szerepel a munkásszerveződés, vagyis a szakszervezetek működésének lehetősége, sőt, megtiltják nekik, hogy szakszervezeti kölcsönnel segítsék a munkásokat.
Zoran Marković (Zoran Markovity), a Szerbiai Fémmunkás-szakszervezetek Szövetségének (Saveza sindikata metalaca Srbije) elnöke a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt évben, amikor a szakszervezetek tárgyalásokat folytattak a Zijin Copper vezetőségével, amelyen jelen volt a bányászati, a gazdasági és a munkaügyi minisztérium képviselője is, a felek arra kötelezték el magukat, hogy egyoldalúan senki sem fogja megváltoztatni a kollektív munkaszerződést. Továbbá nem hoz új munkaszabályzatot. Véleménye szerint a kínai vállalat éppen ezt, az írásban foglalt kötelezettségét szegte meg, amit a szerbiai bányák megvásárlásakor írt alá.
A Zijin Copper Borból és a környező településekről 6162 embert foglalkoztat. A vállalat rámutatott arra, hogy folyamatos fizetést biztosítanak annak a mintegy 1000 munkásnak is, akik a kohóban dolgoznak, annak ellenére, hogy az üzem – annak felújítása miatt – már 8 hónapja nem működik.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
