Az ukrán ásvány- és energiavagyonért vívott harc

A The Washington Post riportja szerint közel hathónapnyi harc után Moszkva lanyha háborúja legalább egy nagy jutalmat hozott számára: kiterjeszthette az ellenőrzést Európa ásványi anyagokban leggazdagabb vidékei felett.

Idézik a SecDev geopolitikai kockázatokkal foglalkozó kanadai cég elemzését, amely megállapítja, hogy a szénlelőhelyek oroszlánrésze, amelyek évtizedek óta biztosította az energiát az Ukrajna számára oly fontos acéliparnak, orosz kézbe került. Emellett jelentős mennyiségű egyéb értékes energia- és ásványi lelőhely is, amelyet a repülőgép-alkatrészektől az okostelefonokig mindenhez felhasználnak.

Ha a Kremlnek sikerül annektálnia az általa elfoglalt ukrán területet – ahogy az amerikai tisztségviselők vélik, hogy a következő hónapokban erre törekedni is fognak –, Kijev végleg elveszítheti a hozzáférést lelőhelyeinek csaknem kétharmadához. Mindez már most is arra kényszeríti Kijevet, hogy szenet importáljon, hogy fenntartsa az energiaszolgáltatást a városokban.

Ukrajna számtalan más tartalékot is elveszítene, beleértve a földgáz-, olaj- és ritkaföldfém-ásványokat  – amelyek nélkülözhetetlenek bizonyos csúcstechnológiai alkatrészekhez  –, ami megnehezítheti Nyugat-Európa számára, hogy kiváltsa az Oroszországból és Kínából származó importot.

„A legrosszabb forgatókönyv az, hogy Ukrajna elveszíti a földterületeket, nem lesz többé erős árutermelő gazdasága, és inkább a balti államok egyikéhez válik hasonlóvá, egy olyan nemzetté, amely képtelen fenntartani az ipari gazdaságát”  – mondta Sztanyiszlav Zincsenko, egy kijevi gazdasági agytröszt vezérigazgatója. „Ez az, amit Oroszország akar. Meggyengíteni minket”.

A The Washington Post beszámol egy bányáról is, ahonnan 400 méter mélységből hozzák fel a szenet egy erőmű részére. Egy bányász elmondja, hogy megfeszítetten dolgoznak, mert az országnak szüksége van rá, és nagyon sok bányász, az állomány harmada a fronton harcol.

12,4 billió dollárnyi elvesztett vagyon

Ukrajna széles körben ismert mezőgazdasági termeléséről. De mint nyersanyagtermelő ország, a 120 leggyakrabban használt ásványi anyagból és fémből 117 megtalálható itt, és a fosszilis tüzelőanyagok egyik fő forrása. A hivatalos weboldalakon már nem jelzik e lelőhelyek földrajzi elhelyezkedését, az ukrán kormány a tavasz elején nemzetbiztonsági okokból eltávolította őket.

A SecDev elemzése szerint azonban Ukrajna legalább 12,4 billió dollár értékű energetikai lelőhelyei, fém- és ásványkincsei állnak jelenleg orosz ellenőrzés alatt. Ez a szám a vállalat által vizsgált 2 209 lelőhely dollárértékének közel felét teszi ki. Az ország szénlelőhelyeinek 63 százaléka mellett Moszkva az olajlelőhelyek 11 százalékát, a földgázlelőhelyek 20 százalékát, a fémek 42 százalékát, valamint a ritkaföldfém- és más kritikus ásványi anyagok  – köztük a lítium  – lelőhelyeinek 33 százalékát foglalta le.

Ukrán szén, fém, földgáz és kőolajlelőhelyek

E lelőhelyek némelyike nehezen megközelíthető, vagy feltárást igényelne. Némelyikük a Krím 2014-es moszkvai annektálása vagy az ukrán kormánynak az oroszok által támogatott keleti szeparatistákkal vívott nyolcéves háborúja során került elő.

Az invázió februári kezdete óta azonban a Kreml folyamatosan egyre több lelőhelyet vett birtokba. A SecDev és az ukrán bánya- és acélipar vezetői szerint

Roman Opimakh, az Ukrán Földtani Intézet főigazgatója szerint a kormány még mindig vizsgálja a háború ásványkincsekre gyakorolt hatását, de az elveszett tartalékok értéke meghaladja a független elemzésben kiszámított összeget. Hozzáfűzte azt is, hogy nem csak olyan lelőhelyek vesztek el, amelyet már használnak energiatermelésre vagy az iparban, hanem olyanok is, amelyek a jövő ásványai, és még mindig a föld alatt vannak. Ezzel Ukrajna elveszíti az ilyen anyagok fejlesztéséből származó előnyöket.

Ukrajna kőolaj- és földgáztartalékainak nagy része továbbra is az ellenőrzésük alatt áll. Nyugat-Európa számára azonban Oroszország kiterjesztett ukrajnai területszerzése taktikai kudarcot jelent. Ha az európaiak nem tudják gyorsan diverzifikálni az olaj- és gázforrásokat, továbbra is nagymértékben függni fognak az orosz szénhidrogénektől.

Mindez veszélyezteti Ukrajna jövőjét

A 2014-es orosz invázió során Ukrajna szárazföldi területének csak nagyjából 7 százalékát veszítette el, de egyben elriasztották az energia- és bányaipari nyugati befektetéseket. A jelenlegi háború ugyanilyen hatással járt.

A Millstone & Co lengyel-ukrán befektetési társaság például 2021-ben kötött megállapodást egy ausztrál bányavállalattal két érintetlen lítiumlelőhely feltárásáról. A háború kitörése után a vállalatok befagyasztották ezeket a terveket – mondta a Millstone ügyvezetője. Az egyik helyszín, egy szántófölddel takart lelőhely most olyan közel van a frontvonalhoz, hogy a vállalat is bizonytalan abban, hogy jelenleg ukrán vagy orosz ellenőrzés alatt áll. Egyben félretették a lítiumakkumulátor-gyár építésére vonatkozó terveiket is.

Elemzők szerint

A kikötők

Az Ukrajnára mért csapás sokkal súlyosabb része, hogy az oroszok elfoglalták a kulcsfontosságú ukrán kikötőket is, és széles körű blokád alá vették a Fekete-tengert. Egyes elemzők az elvesztett tengeri tranzitútvonalakat jelentősebb kárnak tartják, mint az elvesztett ásványkincs-tartalékokat. Ez igaz a szén esetében, annak jelenlegi értéke ellenére, mivel más országok zöldebb energiára állnak át. A szenet sokan a múlt nyersanyagának tartják, viszont ha nem lennének kikötők, akkor teljesen új infrastruktúrát kellene építeniük az exporthoz.

A szén gyakorlati és szimbolikus értéke

Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részein messze a szén vezet a lelőhelyek sorában.  A SecDev becslései szerint

A nyersanyagok elvesztése, valamint a sérült, megsemmisült vagy lefoglalt infrastruktúra mérgező kombinációja óriási következményekkel jár egy olyan alapvető iparágra, mint az acél, amely a háborúig 4 millió ukránnak adott megélhetést. Mariupol ostroma során két nagy gyárat semmisítettek meg vagy rohantak le. Más gyárak csökkentették a termelést, és számos kihívással néznek szembe.

Ukrajnában számos szovjet korabeli acélmű még mindig szénnel működik. De a 2014 és 2017 között az oroszok által támogatott szakadárokkal szemben keletre elszenvedett veszteségek arra kényszerítették Kijevet, hogy jelentős mennyiségű szenet kezdjen importálni, mind az említett üzemek, mind a hőerőművek számára. A behozatal 2021-ben Ukrajna szénfogyasztásának csaknem 40 százalékát tette ki.

A szénbányák mellett Oroszország a közelmúltban lefoglalt egy jelentős, acélgyártáshoz használt mészkőlelőhelyet is. Ennek hatása egyelőre minimális, mivel az ukrán acéltermelés a háború miatt 60-70 százalékkal visszaesett, így a gyárak be tudták érni a nyugat-ukrajnai, rosszabb minőségű mészkővel. Viszont a normál szintre való visszaállásnál már importálniuk kellene.

A megszálló hadsereg által indított támadás Kelet-Ukrajnában a Donbasz régióban pusztított, és egész városokat tett a földdel egyenlővé. Bányászok ezrei menekültek el.

Oroszország igyekszik újraindítani a gazdaságot az elfoglalt területeken, újraindítani a bányászat és az acélgyártás egy részét – ahogyan azt a jelek szerint az elfoglalt Mariupol egyik nagy acélgyárában is tette. Ez azonban valószínűleg jelentős logisztikai akadályokba ütközik, többek között nehezen férnek hozzá a korábbi vevőkhöz. Bár a lelőhelyek lefoglalása segíthet egy háborús cél elérésében – a Nyugat-barát Ukrajna meggyengítésében –, kevesen jósolják, hogy Oroszország hajlandó vagy képes lesz az ásványkincsek kitermeléséhez szükséges nagyszabású beruházásokra.

Megújulás?

Ezek a veszteségek, ha tartósak lennének, arra kényszerítenék Ukrajnát, hogy átrendezze gazdaságát. A lehetséges előnyök: a modernizáció, amely hatékonyabbá és környezetbarátabbá teheti elavult acélműveit. Az első becslések szerint a szélesebb értelemben vett gazdaság újjáépítésének ára 750 milliárd dollár fölött van.

Egyes gazdasági szakértők szerint

amennyiben teljes mértékben átvenné azokat a technológiai és szolgáltatási ágazatokat, amelyek az elmúlt években hozzájárultak a növekedéshez, és bővítené az alternatív energiákra való átállást.

Az energetikában is hatalmas feladat előtt állnak. A háború felborította Ukrajnának az energiahálózat korszerűsítésére tett újabb kísérleteit. A megújuló energiát hasznosító erőműveinek csaknem fele – köztük a szélerőművek 89 százaléka – elkobzott területen vagy konfliktusövezetben található. Szélerőműveinek több mint fele leállt.

– szemben egy újabb elhúzódó, de korlátozott konfliktussal Oroszországgal, mint 2014-ben.

Egy elhúzódó konfliktus során Ukrajna nem csak területének és erőforrásainak nagy részét veszítené el, de folyamatosan sebezhető lenne Oroszország újabb támadásával szemben.