Jeruzsálem eddig semleges álláspontot képviselt az orosz-ukrán háborúban. Most viszont arról lehet olvasni, hogy Merkava típusú harckocsikat adhatnak el Kijevnek és Varsónak. Somkuti Bálint nem tartja valószínűnek, hogy megkötik az üzletet.
Izraeli, Merkava (magyarul: harci szekér – a szerk.) típusú harckocsikhoz juthat hozzá Ukrajna, illetve Lengyelország – olvasható több izraeli médium felületén.
A Walla azt írta, olyan Merkava Mk.2, Mk.3-as tankokról van szó, amiket már leselejteztek. Az izraeli védelmi minisztérium több mint 200 ilyen harceszköz eladásáról tárgyal a lap szerint, amely azt is állította, Jeruzsálem a washingtoni kormány nyomására adná el a Merkavákat. Ezek az egyeztetések pedig állítólag előrehaladott állapotban vannak már.
Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy létrejöhet egy deal az izraeli és az ukrán/lengyel fél között.
„Nagyon érdekes, hogy ez az esetleges adás-vétel most merült fel. Izrael eddig kifejezetten semleges álláspontot vállalt, képviselt az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. És különösen meglepő, hogy Benjámín Netanjáhú jobboldali kormánya folyamodna fegyvereladáshoz” – fogalmazott a Mandiner.hu-nak a biztonságpolitikai szakértő, mivel egyes vádak szerint a Joe Biden amerikai elnök vezette kormányzat próbálta megbuktatni a jelenlegi jobboldali kabinetet;
vagyis ebben a környezetben én nem tartom valószínűnek, hogy ez az üzlet megvalósul”.
Miért? „Mert az izraeli katonai elemzők tisztában vannak azzal, hogy szomszédjukban, Szíriában ott van Oroszország. Ahhoz, hogy azokat az iráni (kötődésű) célpontok elleni légitámadásokat – amelyek rendszeressé váltak az elmúlt időszakban, érintik Szíria területét – végre tudják hajtani az izraeliek, úgy tudja elérni Jeruzsálem, hogy az oroszok nem lépnek fel helyben ellenük” – mutatott rá Somkuti Bálint, hangsúlyozva, hogy abban a pillanatban, ha ez megváltozna – hiszen Izrael részesévé válna az orosz-ukrán konfliktusnak –, azt
Moszkva nyilvánvalóan rossz néven fogja venni és a megfelelő ellenlépéseket meg fogják hozni”.
A biztonságpolitikai szakértőt – természetesen – kérdeztük a Merkavákról is, amelyek bizonyították már a szovjet haditechnika ellen a Közel-Keleten.
Somkuti Bálint szerint kettő dolgot kell figyelembe venni az izraeli harckocsikkal kapcsolatban. Az egyik, hogy ezidáig nemigen exportálták ezeket az eszközöket az izraeliek. (Csupán Kolumbiának tudtak eladni 2014-ben pár darabot, illetve a Fülöp-szigetek vásárolt tavaly néhány, Merkava-alvázra épített, hídvető páncélost – a szerk.) „Ennek javarészt az lehet az indoka, hogy számos olyan alkatrész található ezekben a harckocsikban – beleértve a páncél felépítését –, amik minősített katonai információknak számítanak; az izraeli fél nyilvánvalóan nem akarta, hogy ezek az adatok kikerüljenek.”
A másik – folytatta az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója –, hogy a Merkavák kifejezetten az izraeli elvárásoknak lettek kifejlesztve. Ez azt jelenti, hogy a harckocsik-kal szemben támasztott hármas szempontrendszert – tűzerő, védettség, mobilitás – az izraeli tervezők összevonták; utóbbi kettőt egy tényezőnek tekintették. Ebből adódik, hogy egy rendkívül jól védett, védhető harckocsiról beszélünk, azonban a mozgékonysága nem a legjobb. Ráadásul a harceszköz kifejezetten a közel-keleti viszonyokhoz lett adaptálva, tehát saras, havas környezetben – mint ami egyébiránt Ukrajnára jellemző – nem igazán lett letesztelve. „Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fog működni, hanem azt, hogy a közel-keleti viszonyokra kifejlesztett harcjárműnek ismeretlenek a képességei olyan körülmények között, mint ami Ukrajnában – netalántán – Lengyelországban tapasztalható.”
Mint mondta, a konkrét eszközök (Merkava Mk.2 és Mk.3) a nyolcvanas, kilencvenes évek termékei, fejlesztései, ami nem jelenti azt, hogy elavult harckocsikról lenne szó.
Csakhogy az már többszörösen bebizonyosodott az orosz-ukrán háború nyomán is, hogy a csatamezőn nem az számít, ki, milyen modern eszközállománnyal bír, hanem az, hogy hány darab áll a rendelkezésére az adott félnek.
„Ennek a szempontnak tökéletesen megfelelnek az izraeli harckocsik – több száz darabos tranzakcióról cikkeznek –, elérhetőek, kiemelkedő páncélvédettséggel rendelkeznek, de eddig nemigen volt szó exportról” – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.
Az Mk.2-es ágyúja régi, 105 milliméteres, huzagolt csövű, amelyet a brit Royal Ordnance licence alapján gyártottak Izraelben.
Az Mk.3-at viszont már új, 120 milliméteres, sima csövű löveggel látták el, a licence a német Rheinmetall vállalattól érkezett.
Videók:
Nyitókép: AFP
Orbán ad szavazóinak egy világpolitikai szenzációt, a Tisza-vezér sem akar lemaradni: megajándékozza övéit napi hat Telex-cikk kiröhögésével. Francesca Rivafinoli írása.
Putyin biztonságos repüléséhez a magyar hatóságok aktív közreműködésére is szükség lehet.
A Fidesz a garancia, és mi garantáljuk azt, hogy Magyarország biztonságos ország marad.
És nem mellesleg önmagunkért. Másodszor: mert ezzel kiegészítjük és megerősítjük a családot összetartó szálakat.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A magyarok nagyon utálják a bolondokat. Ha pedig ezek a bolondok ráadásul országot is akarnak vezetni, akkor pláne.
A szervezet szerint Ukrajna finanszírozási hiánya folyamatosan nő, és további milliárdokra van szüksége a háború fenntartásához.
Mit tudunk honfoglaló őseink táplálkozásáról? Hogyan hatott egymásra a nemesi és a paraszti konyha? Mik azok a technológiák és alapanyagok, amelyeket a ma háziasszonyai is alkalmazni tudnának? Ezekre a kérdésekre ad választ a Kárpátkemence – 1100 év című kötet. A szerzővel beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A Mandiner Kis-Benedek József egykori katonai hírszerző ezredest, valamint Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértőt kérdezte a budapesti békecsúcsról.
A budapesti békecsúcs miatt még az európai vezetők is sértve érezhetik magukat.
A hatóság emberei bármit megtehetnek, hogy újabb katonákat juttassanak a frontra.
