Ez lenne a szebb jövő? – Hol tart ma a Jobbik?

2022. május 10. 6:57
Választás és tisztújítás után a Jobbik. Az egyik biztosan kudarc, a másik még kérdéses. Milyen helyzetben van jelenleg a párt, és mi várhat rá a következő időszakban? Helyzetértékelésünk.

E pillanatban úgy tűnhet, a címben feltett kérdés költői, hiszen a Jobbik népszerűsége jelenleg olyan történelmi mélyponton van, hogy azt, korábbi eredményeik ismeretében adekvát lenne inkább népszerűtlenségnek nevezni. Bár a párt az úgynevezett néppártosodással a szélsőjobbos múlt számos egyéb stílusjegye mellett maga mögött hagyta közismert köszönését, azért elvileg lehetne az a jövő szebb is. Jelenleg azonban semmi nem utal arra, hogy a párt előtt sikerekben gazdag időszak állna. 

Eltűnt Jobbik-szavazók nyomában

A 2022-es országgyűlési választáson az ellenzéki összefogás összesen nagyjából 1 millió 900 ezer szavazatot kapott. A közösen induló hat párt négy évvel ezelőtti listás eredményeit összeadva közel 2,7 milliót jön ki, azaz – ahogy ezt még az ellenzéket támogató média is elismeri – az összefogás pártjai elveszítettek körülbelül 800 ezer szavazót.

Az eredményt elemzők közül sokan, például a balliberális kötődésű Political Capital is, arra jutottak, hogy az elveszett szavazók jó része korábban a Jobbikot támogatta, és a korábbi bázisuk elpártolása nagyban hozzájárult az ellenzéki vereséghez. Az ellenzéki pártok közt egyelőre nem robbant ki nyílt ellenségeskedés, a fent linkelt cikk azonban jó indikátora lehet annak, hogy mit is gondolnak a baloldali és liberális partnerei arról, mekkora a Jobbik része közös bukásukban.

Tény, a párt egykori szavazói közül rengetegen elpártoltak tőlük az elmúlt években, de a Jobbik hullámzó közvélemény-kutatási eredményei alapján látszott, időközben újak is csatlakoztak táborukhoz. Talán néhány úgynevezett „csalódott fideszes”, valódi konzervatív értelmiségi, akikből azonban az utóbbi négy év legnagyobb és leghitelesebb felmérése, az országgyűlési választás eredményei alapján jóval kevesebb van, mint korábban sejtették.

A párt támogatottsága a 2018-ban elért, történelmi csúcsot jelentő 19 százalékos listás eredményt követően egészen az EP-választáson elért 6 százalékig esett vissza. A 2019-es önkormányzati választáson már a többi ellenzéki párttal közösen indultak, és miután Jakab Péter átvette az elnökséget, 2021 őszére sikerült újra stabilan 10 százalék fölé vinni a Jobbikot. Legalábbis a mérésekben.

Hogy ez aztán a választáson mire volt elég, azt épp Jakab Péter mutatta be a választást követően, amikor meglehetősen érdekes módszerrel próbálta bebizonyítani, hogy a Jobbik számára nem volt kudarc a választási eredmény. A pártelnök ugyanis közzétett egy grafikont, amelyen szerinte az összefogás pártjaira leadott szavazatok láthatók.

Itt a Jobbiknál 489 ezer szavazó szerepel, ami lehet, hogy több mint a többieké, ám nagyjából nyolcszázezerrel kevesebb, mint a 2018-ban kapott 1 092 806 voks. Tehát a Jobbik szavazótábora Jakab Péter bejegyzése szerint is egyértelműen zsugorodott. Talán erre utalt, amikor a tisztújításon elmondott beszédében kijelentette: az egyetlenegy eredmény, amit fel tud mutatni két év alatt, hogy még mindig létezik Jobbik.

A választást követően azonban óriásit zuhant a párt népszerűsége, és a Nézőpont áprilisi felmérése szerint

jelen pillanatban mindössze 3 százaléknyian szavaznának rájuk, amivel önállóan be sem jutna a Jobbik a parlamentbe. 

Ebben persze jó eséllyel benne van a „győzteshez húzás”, és a csalódottság is, azonban a hosszútávú trendet nézve valószínűbbnek látszik, hogy a Jobbik jelenlegi extrém alacsony támogatottsága nem nagyobb meglepetés, mint a tavalyi, ideiglenes visszaerősödésük. Azaz a párt kisebb-nagyobb kilengésekkel, de négy éve lefelé ívelő pályán van.

Volt karakter, nincs karakter

Ennek hátterében számos ok állhat, attól kezdve, hogy a 2018-as pártszakadás és az ezt követő évek Jakab elnökké választásában, a pártban végrehajtott „tisztogatásában” kicsúcsosodó belháborúi miatt elveszítette ismert, népszerű, és valódi kompetenciával rendelkező politikusainak legnagyobb részét. Jakab hozzá hű másod-, de inkább harmadvonalbeli politikusokból építette fel a párt vezetését.

A legnagyobb problémát azonban az jelenti számukra, hogy a Jobbik jelenlegi szavazótábora nehezen körvonalazható, korántsem olyan egységes, mint egykor, amikor a párt még egyértelműen jobboldali politikát képviselt. A Jobbik jó ideje nem rendelkezik politikai karakterrel. Jobbközép néppártként határozták meg magukat, de

a jobbközép karakter a Gyurcsányékkal és az MSZP-vel való együttműködés miatt, a néppártiság pedig a 10-12 százalékos támogatottság mellett erősen megkérdőjelezhető. 

A legharcosabb, ideológiai alapon döntő szélsőséges szavazók jó része a Mi Hazánk Mozgalommal tartott – ennek az eredménye (és egy kis plusz) manifesztálódott most a parlamenti patkóban ülő hat politikusuk alkotta képviselőcsoportban. A Jobbik az elmúlt időszakban a Fidesz-táborból is próbált szavazókat elcsábítani, miközben számos fronton azt hangsúlyozták, hogy a munkásosztály pártja szeretnének lenni.

Az elmúlt években teljes erővel Jakab Péter felépítésével foglalkoztak, ami olyan jól sikerült, hogy a pártelnök karaktere mára dominálja a pártot, jelenleg gyakorlatilag egyet jelent a párizsis kenyeret, és paprikás krumplit fogyasztó, farmer-póló-műbőr dzseki kombinációt viselő, vidékről jött, a magyarokért harcosan kiálló, lázadó politikus” brandjével. Most éppen ismét a párt jobboldali karakterének erősítéséről beszélnek, de már egyértelmű, ez pontosan mit jelent.

Kevesebb mandátum, kevesebb pénz, kevesebb ismert arc

A Jobbik számára mindezen túl nagy kudarc az is, hogy míg 2018-ban 26 mandátumot sikerült szerezniük, a következő ciklusban mindössze 10 fő alkotja a párt képviselőcsoportját. A gyengébb választási eredmény kevesebb pozícióval, alacsonyabb támogatással jár, az erőforrások csökkenése pedig nagyban megnehezítheti a párt dolgát a következő években.

A kevesebb mandátum részben természetesen a szavazótábor erodálódásának eredménye, de azért a bukásban komoly szerepe van annak is, hogy

a Jobbik jelöltjei az előválasztásnak nevezett ellenzéki osztozkodáson leginkább a nehezebben nyerhető egyéni választókerületekben szereztek indulási jogot,

és ott aztán szinte mind buktak is.

A párt ismertebb politikusai közül többen is kiestek a parlamentből. Ilyen például Rig Lajos, aki visszavonult a politikától, és újra elment mentőzni. De nem jutott be Potocskáné Kőrösi Anita sem, aki viszont egy alelnöki hellyel vigasztalódhatott – ez a döntés valószínűleg sokat elmond a Jobbik jelen állapotáról. Az egyik legismertebb kieső pedig a nemzetbiztonsági bizottság korábbi vezetője, Stummer János volt.

Stummer vs. Jakab a tisztújításon

Épp Stummer volt az, aki a választást követően keményen nekiment Jakab Péternek. A politikus agresszív kismalachoz hasonlította Jakabot, mert a választást követően azonnal Márki-Zay Pétert okolta a vereségért. Stummer, akiből a pletykák szerint korábban a jelenlegi pártelnök körével rivális Szávay-klán akart királyt csinálni, korábban Jakab Péter elnökké választását követően nem a távozást választotta, hanem beállt a sorba. Egy ideig úgy tűnt, valóban így lesz.

A választási vereséget követően Stummer azonban már nyíltan kritizálta Jakab Pétert, és bejelentette, hogy indul az elnökségért, mert

szerinte a Jobbik jelenlegi vezetése megérett a leváltásra.

Úgy fogalmazott: „A helyes utat nem kávéházakban, nem budai erkélyeken, nem közvélemény-kutató intézetekben, hanem a hétköznapok valóságában kell a következő időkben közösen megtalálnunk.” A tisztújításon elmondott beszédében pedig azzal vádolta meg Jakab Pétert, hogy az elmúlt két évben nem is ő vezette a Jobbikot, majd felidézte, hogy korábban Jakab kijelentette, beszélni tud, de vezetni nem, ami szerinte beigazolódott.

Ezzel kapcsolatban megjelentek olyan elemzői vélemények is, hogy Stummer valójában az esélytelenek nyugalmával, épp Jakab érdekében indul, hogy vereségével azt a látszatot keltse, hogy a meggyengült tekintélyű vezető mégis győzni tud, ezzel erősítve a politikus karakterét. Hogy így volt-e, azt egyelőre nem tudni, de lehetséges, hogy Stummer a közeljövőben látható viselkedése választ ad majd a kérdésre. (Cikkünk megjelenését követően Stummer bejelentette, otthagyja a Jobbikot, ami meg is adja a választ a felvetésre.)

Óriási botrány a Jobbikban

A Jobbiknak, és a tisztújítás előtt álló elnöknek nem jött jól, hogy május elején óriási botrány tört ki a Jobbik háza táján. A Bors ugyanis arról számolt be, hogy a Jobbik múlt év végén tartott rendezvényén, amelyen a párt vezető politikusai vettek részt, egy meg nem nevezett személy szexuálisan zaklathatott egy nőt, a hírek szerint Szilágyi György Jobbik-alelnök élettársát.

Szintén súlyos vád, hogy az eseményt a lap információi szerint a pártvezetés megpróbálta eltussolni. A Jobbik és Jakab Péter személyesen úgy reagált a hírre, hogy a párt hétvégén esedékes tisztújítására időzítették a cikket, a lapok hazudnak, ő pedig megteszi a szükséges jogi lépéseket. A párt alelnöküket, Szilágyi Györgyöt is hazugsággal vádolja az ügyben.

Tisztújítás után újra Jakab Péterrel

Jakab a május elején rendezett tisztújításon végül sikeresen megvédte pozícióját, ám győzelmét követően sem lehet majd nyugodt. A következő választás két év múlva esedékes, de párt rendkívül alacsony támogatottsága komoly aggodalomra adhat okot. A csökkenő állami pénzügyi források pótlását is meg kell oldani valahogy hiszen a párt apparátusát, médiáját, alapítványait, kutatóintézetét valahogyan finanszírozniuk kell, és a munkalakások bérleti díját is fizetni kell.

Emellett valószínűleg jobban teszi, ha gyakrabban néz majd a háta mögé, mint eddig. Az elmúlt időszak botrányai, megosztó viselkedése, a választási kudarc, és néhány párton belüli botrány rossz kezelése miatt

Jakab Péternek mára valószínűleg a Jobbikban is újra akadnak ellenségei.

Erre utal az is, hogy a pártelnökhöz köthető tavaly nyilvánosságot látott megosztó történések és a legújabb súlyos botrány egyaránt egyértelműen a Jobbik belső köreiből szivárogtak ki. 

Jakab újabb elnöki ciklusát tehát nagyon nehéz helyzetből kezdi. Hogy mit sikerül belőle kihoznia, arra cikksorozatunk következő részében keressük a választ. 


 

 

Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hol tart ma a nemzeti/közszolgálati Média?
Nem kapsz infót, mikor kezdődik ma az Országgyűlés, egyáltalán hol juthatsz hozzá a tévén keresztül?
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hír TV Kedd
2022.05.10.


05:00
Háború Ukrajnában (ism.)
05:30
Napi aktuális (ism.)

06:30
Napi aktuális (ism.)

07:00
Híradó
08:00
Háború Ukrajnában
09:00
Mozaik

10:00
Televíziós vásárlási műsorablak
11:00
Vetítő

12:00
Híradó
13:00
Háború Ukrajnában
14:00
Vezércikk - Olvasunk a sorok között (ism.)
15:00
Híradó
15:30
Paláver

17:00
Híradó
17:30
Radar

18:30
Híradó
19:10
Napi aktuális

20:00
Híradó

Kösz, van ott minden, csak az nincs ott, mi lesz és mikor - MA!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés