Az EU döntött, mi lesz most a gyermekvédelmi törvénnyel?

Kedden döntött az Európai Unió Bírósága a gyermekvédelmi törvény ügyében Magyarország ellen indított kötelezettségszegési perben. Az EUB ítélete szerint Magyarország a gyermekvédelmi törvény 2021-es bevezetésével több szinten is megsértette az uniós jogot. A nevezett „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény” ellen 2022-ben kezdeményezett pert az uniós bíróságnál az Európai Bizottság, a perhez pedig az EP és számos tagállam is csatlakozott a felperes mellett. 

Az Európai Unió Bírósága az ítéletet összegző közleményében kiemelte, hogy Magyarország a törvény elfogadásával megsértette

• a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó elsődleges és másodlagos jogot, 
• az Európai Unió Alapjogi Chartáját, 
• az EUSZ 2. cikket 
• és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR). 

Az Európai Bizottság két biztosa, Michael McGrath és Hadja Lahbib közös nyilatkozatban üdvözölték, hogy „a luxembourgi testület most először ilyen jogsértést is kimondott, ami szerintük mérföldkőnek számít az unió történetében.”. E kijelentés elsősorban arra vonatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága először hozott olyan döntést, amely szerint egy tagállami törvény ellentétes az Európai Unióról szóló Szerződés (továbbiakban EUSZ) 2. cikkével, amely az unió úgynevezett „alapértékeit” rögzíti. 

„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” – olvasható az EUSZ 2. cikkében. 

Az ítélet szerint az EUB „első alkalommal állapítja meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó EUSZ 2. cikk különálló megsértését. A módosító törvénynek ugyanis azon rendelkezései, amelyek olyan tartalmakra irányulnak, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik, egy olyan összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, 

 Következésképpen ez a törvény ellentétes az Unió – mint a pluralizmus társadalmában érvényesülő közös jogrend – saját identitásával. Magyarország az említett értékeket sértő törvény elfogadásának igazolásaként nem hivatkozhat eredményesen a nemzeti identitására.”. 

A gyermekvédelmi törvény célja: a szülők és az oktatási intézmény joga a szexuális felvilágosítás, nem a „civil szervezeteké”

Bauer Bence külpolitikai szakértő, Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézete igazgatója egy interjúban kifejtette, hogy a gyermekvédelmi törvény célja a gyermekek védelme a „születési nemtől eltérő nemi identitás, nemváltás és homoszexualitás öncélú megjelenítésétől”. A magyar törvény célja megelőzni, hogy a gyermekeket túl korán érjék szexuális tartalmak. „A gyermekek erkölcsi és szellemi fejlődését az államnak nemcsak szem előtt kell tartania, hanem kötelessége azt védeni is” – fogalmazott. 

Az Európai Unió Bírósága azonban eltérő döntést hozott, eszerint tehát az uniós intézmények beleszólhatnak az eddig tagállami hatáskörbe tartozó a gyermeknevelés kérdésébe, ami valóban precedensértékű döntés. 

Az ítélet indoklásában úgy fogalmaznak, hogy 

Az Európai Unió Bírósága tehát lényegében gazdasági szabályokra hivatkozva törölné el a magyar gyerekeket az LMBTQ-propagandától megóvni hivatott gyermekvédelmi törvényt. 

Az Európai Unió úgy véli, a hátrányos megkülönböztetés tilalma fontosabb, mint a gyermekek védelme

Az EUB megjegyzi, hogy az uniós jogban az ilyen korlátozások igazolhatók – az alapjogi Chartában biztosítottaknak megfelelően – a gyermek mindenek felett álló érdekének előmozdításával, illetve a szülők azon jogának biztosításának szükségességével, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, illetve, hogy a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek annak meghatározására, hogy milyen – különösen audiovizuális – tartalmak károsíthatják a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését. 

Azaz a gyermekek jogát ily módon az európai jog szerint nem lehet védeni. 

Mit tehet Magyarország? 

Tekintve, hogy az Európai Unió Bírósága az unió legfelsőbb jogszolgáltatást végző szerve, amennyiben az ítéletet nem a Törvényszék (General Court), hanem a Bíróság hozta meg, az ellen nincs rendes jogorvoslati eljárás. Az EUSZ 19. szerint az európai Bizáttság által kötelezettségszegési ügyben indított perekben a Bíróság dönt, ez pedig azt jelenti, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében is ez történt. Ily módon Magyarországnak nincs lehetősége fellebbezni. 

Létezik azonban egy-két nagyon kivételes esetben alkalmazható jogorvoslati lehetőség: 

• felülvizsgálat (review): amennyiben a Törvényszék döntése súlyosan veszélyezteti az uniós jog egységességét, (ez nem áll fenn);
• perújítás (revision): ha új, korábban nem ismert, döntő jelentőségű tény merül fel;
• értelmezés vagy kijavítás kérése: ha az ítélet nem egyértelmű vagy hibát tartalmaz. 

Magyarország mozgástere tehát rendkívül szűk a gyermekvédelmi törvény kérdésében. A perújítás és az ítélet hibáinak kijavítása maradt utolsó bástyaként. 

Mit tesz majd a Tisza Párt által alakított kormány?

Kérdés persze, hogy a Tisza Párt kétharmados felhatalmazással mit tesz majd ez ügyben. A döntés időzítése önmagában is beszédes, de a leendő kormány mozgásterét szűkíti, hogy amennyiben be szeretnék tartani kampányígéreteiket, miszerint hazahozzák az Európai Bizottság által blokkolt uniós forrásokat (ez sem lesz egyszerű), meg kell felelniük az Ursula von der Leyen vezette testület által megfogalmazott követeléseknek. Az EU vezetése által megfogalmazott 27 pont között pedig ott van az LMBTQ-kérdés, azaz nehéz lenne egyszerre megfelelni és megkérdőjelezni az ügyben született döntést. Emellett az sem valószínűsít ilyesféle szándékot, hogy a leendő oktatási miniszter korábban „LMBTQ-ellenessége” miatt támadta az előző magyar kormányt. 

TeNyitókép: Niklas Hallen / AFP