Másfél héttel a választások után az Európai Unió Bírósága elkaszálta a magyar gyermekvédelmi törvényt

A választások után másfél héttel az Európai Unió Bírósága ítéletében az Európai Bizottságnak adott igazat Magyarországgal szemben, és megállapította, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény több szinten is megsértette az uniós jogot.

A Bíróság által kiadott sajtóközlemény szerint a magyar „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény” jogszabályi módosításai megsértették „a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó elsődleges és másodlagos jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az EUSZ 2. cikket és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR)”.

Kifogásolják, hogy a magyar törvények tiltják vagy korlátozzák „az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg”.

A Bizottság a vádban azt állítja, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény az LMBTI+ személyeket megbélyegző és marginalizáló törvény, amely uniós jogot sért. 

A közleményben egyúttal emlékeztet, hogy azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem teljesítik az uniós jogból eredő kötelezettségüket, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak. A Bíróság ítéletét követően az érintett tagállamnak mihamarabb teljesítenie kell az abban foglaltakat. Amennyiben a Bíróság megítélése szerint ez nem történik meg, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

A Bíróság indoklásából az is kiderül, hogy a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépést is kifogásolták, mivel az „sérti a GDPR-t, valamint az adatok védelméhez fűződő, Chartában biztosított jogot”.

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton