Skandináv NATO-csatlakozástól a Béketanácsig: ezek voltak az elmúlt négy év legfontosabb kormányzati döntései

A családok támogatásának megerősítése, a nemzeti szuverenitás védelme, valamint a háborús veszélyhelyzet kezelése jellemezte a kormány elmúlt négyéves munkáját az Országgyűlésben. A parlament által elfogadott legmeghatározóbb és legfontosabb törvények között szerepel az édesanyák adómentességét tartalmazó határozat, a nyugdíjasok számára bevezetett 14. havi nyugdíj, a szuverenitásvédelmi törvény, valamint a veszélyhelyzeti felhatalmazási törvények. Mindeközben a megszűnés szélére került baloldali pártok érdemi munka helyett – szokásukhoz híven –utcai botránypolitizálással és a parlamenti rendbontással igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. 

Az Országgyűlés által elfogadott legfontosabb döntéseket ifjabb Lomnici Zoltánnal tekintettük át, aki az elmúlt négy évet összegezve úgy fogalmazott, 

A kormány végül támogatta a NATO-csatlakozást

Közel egy év telt el az orosz-ukrán háború kirobbanása óta, amikor a magyar Országgyűlés 2023. március végén megszavazta Finnország csatlakozását a NATO-hoz, mellyel a skandináv ország a szomszédjában zajló konfliktus árnyékában kapott védelmet az Észak-atlanti szövetség friss tagjaként, ami az alkotmányjogász szerint a ciklus egyik jelentős külpolitikai döntése volt.

A kormány támogatását a finnek mellet Svédország is nehezen nyerte el, a két észak-európai ország ugyanis – miként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője akkor fogalmazott – durván, alaptalanul és közönségesen sértegették Magyarországot, A svédek NATO-csatlakozását a magyar Országgyűlés végül egy évvel később, 2024. februárjában fogadta el.

Fókuszban a nemzeti szuverenitás

A 2022-es országgyűlési választások előtt a hazai ellenzéki összefogás kampányára több mint négymilliárd forint érkezett az Action for Democracy nevű amerikai szervezeten és egy svájci alapítványon keresztül, annak érdekében, hogy az érintett külföldi megbízók politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti. 

A hasonló befolyásolási kísérletek megakadályozása érdekében a kormány indítványozta a Szuverintásvédelmi Hivatal létrehozását, valamint az Országgyűlés elé terjesztette a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, melyet 2023. decemberében el is fogadott a Tisztelt Ház.

– vélekedett ifjabb Lomnici Zoltán, aki hozzátette, a szabályozás hátterét az a törvény adja, amely abból indul ki, hogy a külföldi szereplők egyre gyakrabban próbálnak befolyást gyakorolni a magyar politikai és társadalmi folyamatokra, ezért szükséges ezek feltárása és nyilvánosságra hozatala. A hivatal működése ennek megfelelően a külföldi finanszírozás, befolyásszerzés és információs beavatkozás vizsgálatára irányul. 

Az alkotmányjogász szerint hasonló logika érvényesült a migráció és munkaerőpiac szabályozásában is. Az elfogadott törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását egységes, szigorú keretbe foglalja, abból a kiindulópontból, hogy Magyarország szuverén módon határozza meg, kit és milyen feltételekkel enged be területére.

 – magyarázta.

Az átláthatóságot, valamint a brüsszeli politikában jelenlévő korrupció és visszaélések visszaszorítását célozta meg az a 2025. májusában elfogadott törvény is, mellyel részletes vagyonnyilatkozat tételére kötelezik az Európai Parlament magyar képviselőt. Az évente leadandó dokumentumnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, vagyonát, jövedelmi viszonyait, gazdasági érdekeltségeit és egyéb vagyoni jellegű érdekeit. A vagyonnyilatkozatokat az Országgyűlés Hivatala tartja nyilván, és azok nyilvánosan elérhetők.

Családok megbecsülése

A kormány a 2010-ben elindított családtámogatási politikáját is bővítette ebben a ciklusban, 2024 óta olyan otthonteremtési támogatások segítik a gyermeket vállalókat és nevelőket, mint a CSOK Plusz, a Falusi CSOK vagy a vidéki otthonteremtési program. 

2026-tól pedig már a 40 év alatti kétgyermekes édesanyáknak sem kell szja-t fizetni, jövőre pedig ez a 50 év alattiakra is kiterjeszti ezt a kormány. Mindeközben az adókedvezmény rendszere is megmaradt, amivel az édesapák is élhetnek, több tízezer forintot megtakarítva.

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a család- és társadalompolitika területén a kormány jelentős, konkrét pénzügyi intézkedéseket hajtott végre, a családi adókedvezmények mellett 2025. január 1-jétől további két évvel meghosszabbították az újépítésű lakásokra alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot. 

A fiatalok mellett az idősek megbecsülése is fontos kormányzati szempont volt, így a 2021-ben fokozatosan visszavezetett, majd 2024-re teljessé vált 13. havi nyugdíj folyósítását az Országgyűlés 2025-re is jogszabályban garantálta. Emellett a parlament döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről is, amelyet 2026-tól fokozatosan vezetnek be. 

Emellett 2026-ban 3,6 százalékos nyugdíjemelés valósult meg az inflációkövetés érdekében. 2025‑ben a kormány 30 000 forintos élelmiszer‑utalvánnyal támogatta a nyugdíjasokat – idézte fel a szakértő.

Az alkotmányjogász emlékeztetett, hogy a vállalkozások megerősítése és a bérek emelése is a ciklus fontos eleme volt. – A Széchenyi Kártya Program keretében a kis- és középvállalkozások számára elérhető hiteltermékek egységesen 3 százalékos fix kamattal vehetők igénybe, ami jelentősen csökkenti a finanszírozási költségeket – mutatott rá.

Ifjabb Lomnici Zoltán a fentiek mellett kiemelte 

Mint mondta, az infrastrukturális fejlesztések szintén a ciklus meghatározó pillérét jelentették. Magyarország történetének legjelentősebb autópálya-fejlesztése indult el 2025. szeptember 1-jén, amelynek keretében teljes körűen megújul az M1-es autópálya. – Magyarország az elmúlt években a gyorsforgalmi utak kiépítésében érte el a legnagyobb infrastrukturális fejlődést, és felzárkózott Ausztriához, míg 

A korszerűsítés során a korábbi egyvágányú pálya helyett kétvágányú, akár 160 km/h sebességre alkalmas vasútvonal épült ki. A fejlesztés célja a nemzetközi áruszállítás erősítése, a személyforgalom várhatóan a közeljövőben indul el.

Az egészségügy területéről az alkotmányjogász azt emelte ki, hogy az erre a területre szánt összeg 2025-ben 3717 milliárd forintra emelkedett, ami 330 milliárd forintos növekedés az azt megelőző évhez képest. – Ez tovább nőtt, ami 3919 milliárd forintot tesz ki a 2026-os évben. 

– mondta.

Ukrajna nem lehet EU-tagállam

Végül, de nem utolsósorban az Országgyűlés döntést hozott Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról. 

Emellett Orbán Viktor miniszterelnök 2026. január 22-én, Davosban aláírta a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanács alapító okiratát, a parlamenti ciklus utolsó ülésnapján pedig az Országgyűlés döntött is Béketanácshoz történő hivatalos csatlakozásról is.

(Nyitókép: Pólya-Pető Dávid)