Figyelmeztetett a külügyi szóvivő: Ukrajna NATO-csatlakozása a harmadik világháború kitörését idézné elő
A kormány álláspontja változatlan.
A svédek csatlakozásáról szóló szavazást elhalasztották.
A magyar parlament hétfő délután megszavazta Finnország NATO-csatlakozását. A szintén NATO-tagjelölt Svédország támogatását azonban elhalasztották.
Ismert: tavaly július közepén került napirendre a kérdés, az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt, akkor a magyar kormány benyújtotta a parlamentnek a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatásáról szóló javaslatot. Az Országgyűlés március 27-én este megszavazta a kettő közül az egyiket. A svédek azonban még várni kényszerülnek, elsősorban Ankara miatt. Erdogan török elnök ugyanis minapi tájékoztatóján megerősítette, Svédország NATO-csatlakozását illetően „negatív a megítélése”, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel.
Emlékezetes: a két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kezdetét követően élénk belpolitikai vita alakult ki a Szövetséghez való csatlakozással kapcsolatosan. Közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek a csatlakozást támogatók a svéd és finn társadalomban, illetve mindkét ország biztonságpolitikai felülvizsgálatot folytatott le.
A semleges Finnország technikailag készen áll a NATO-tagságra – állapította meg a beterjesztőként Semjén Zsolt, előadóként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által jegyzett indítvány.
A magyar kormány értékelése szerint a NATO-csatlakozásra ösztönözte Finnországot az is, hogy az EU védelmi dimenziója nem elégséges, és az uniós védelmi garanciák nem adottak.
A finnek csatlakozását 182 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyták jóvá a honatyák.
Cikkünk frissül.
Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner